Oroszország kilátásba helyezte az INF szerződés felmondását

Oroszország kilátásba helyezte a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek telepítésének tilalmáról (INF) Amerikával kötött szerződés felmondását – jelentette a Magyar Békekör tudósítója kedden.

Vlagyimir Jermakov, az orosz külügyminisztérium nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáért felelős vezetője a TASZSZ-nak adott interjújában az Egyesült Államok katonai lépéseivel indokolta a tervezett moszkvai intézkedést.

Az 1987-ben kötött INF szerződést 2018-ban felmondta Donald Trump, 2019-ben pedig az USA hivatalosan is kilépett belőle. Ezt követően Oroszország is felfüggesztette részvételét, bár hivatalosan még nem mondta fel a szerződést.

A Gorbacsov és Reagan által megkötött INF szerződés arra irányult, hogy az európai hadszíntérre ne telepítsenek több közép-hatótávolságú rakétát. Valójában a Szovjetunió, majd Oroszország nem is telepített ilyen fegyvereket határain kívülre, az Egyesült Államok viszont elárasztotta velük Nyugat-Európát. A NATO nukleáris haderejét gyarapította a brit és a francia atomütőerő is.

Az amerikai nukleáris fegyverek mindmáig Nyugat-Európában vannak, a NATO pedig kilenc hullámban terjeszkedett Keletre a Varsói Szerződés megszűnése, a Szovjetunió összeomlása, és a szocializmus leáldozása után Európában.

Április közepén amerikai Patriot légvédelmi rakéták érkeztek Ukrajnába.

Kijev tervezett NATO-felvétele után valószínűsíthetően nukleáris fegyvereket telepítenének Ukrajnába is. Ennek lehetősége annál is nagyobb, mivel a kijevi vezetés három nappal az ukrajnai orosz katonai beavatkozás előtt, 2022. február 21-én felmondta a budapesti memorandumot, melyben csatlakozott az atomsorompó egyezményhez, vállalta, hogy felszámolja nukleáris arzenálját és nem telepít atomfegyvert Ukrajna területére.

Március 25-én Putyin orosz elnök bejelentette, Oroszország taktikai nukleáris fegyvert telepített Fehéroroszországba. Az atomtöltet hordozására képes Iszkander rakéták átadásához akkor fogtak hozzá, amikor a NATO fontolóra vette csapatok küldését Ukrajnába, a NATO-tag Lengyelország pedig közölte, hogy kész csapatokat küldeni Ukrajna megsegítésére, ha Kijev többé nem tudna ellenállni az orosz előrenyomulásnak.

Vlagyimir Jermakov azt mondta a TASZSZ-nak, hogy az Egyesült Államok destabilizáló katonai lépései egyre törékenyebbé teszik a moratóriumot az ázsiai-csendes-óceáni térségben és Európában.

A Békekör tudósítója emlékeztet arra, hogy a március végén elnöki rendeletbe foglalt orosz külpolitikai koncepció értelmében lehetővé vált, hogy megelőző csapást mérjenek arra az ellenségre, amely támadásra készül Oroszország ellen.

Moszkva, 2023. április 25. kedd (MB)

Magyar Békekör