Hirdetés

Orbán Éva: Talán még nem késő! – 70 éve történt (1951. szeptember 23.)

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A történelmi hála temploma

A Regnum Marianum több, mint ezeréves tény mindig is élt, és él a magyarság tudatában és szívében. Az Istenanya oltalmában való hit az ősi vallásunkkal (Atya, Anya, Fiú), hagyományainkkal (Boldogasszony) is összefügg. Ennek az oltalomban való hitnek, melyet a magyarság szíve mélyén, évszázadokon/ezredeken át megőrzött, ékes bizonyítéka a magyarság népi himnusza, a Boldogasszony Anyánk, mely Kölcsey Himnusza előtt született. Az Üdvözlégy Mária imádság, melyet mi magyarok másképp kezdünk elmondani. Bizonyítékok az úgynevezett Mária-zászlók, mely alatt hazánk szabadságáért küzdöttek, az 1848/49-es szabadságharcot is beleértve.

Ezt igazolja, hogy az 1919-s vörös terrort leverve, mely trianoni tragédiánkat is elősegítette, hálával, közadakozásból templomot építettek mely a közismert Regnum Marianum nevet kapta. A templom teljes neve Magna Domina Hungarorum, melyet Shovy Lajos plébános által vezetett Magyarok Nagyasszonya plébánia kezdett el építeni. 1921-ben Templomépítő Bizottságot hoztak létre Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök javaslatára.

A templom építésének indoklása az alapító okiratban:

“Emeljük e templomot, hogy maradandóan emlékeztessen mindenkit a vörös rémuralom borzalmaira, melyeket ránk zúdított egyházunkról és hazánkról megfeledkezett hűtlenség, önzés és gyűlölködés. Emeljük e templomot, hogy a megcsonkítás és anyagi romlás közepette fennen hirdesse és szolgálja az ezer éves integer-Magyarország, a történelmi Regnum Marianum gondolatát.”

A Regnum Marianum templom története

  1. október 10-én volt az ünnepélyes alapkőletétel Csernoch János, bíboros jelenlétében, azonban az építkezést – Kotsis István tervei alapján – csak 1926. augusztus 11 – én kezdődhetett meg. Az építész véleménye szerint a főtemplomnak – mivel a Regnum Marianum gondolata Szent István királyhoz kapcsolódik – román stílusban, a kor hangulatát kell tükröznie. A templom a gazdasági válság ellenére felépült. A templom pontosan a Damjanich utca tengelyében állt, bejáratával az Aréna út felé nézett. 1931-ben Serédi Jusztián hercegprímás szentelte fel. A tervezett 35 méteres harangtorony helyett, csak a legalsó 16 méteres szakasza készült el. A háború alatt az amerikai bombák csak a Damjanich utca 50-ben lévő kápolnában tettek kárt.

A háború befejezését követően Csiszár Ferenc atyát, a közösség vezetőjét, egyik napról a másikra az Andrássy út 60-ba vitték, majd elítélték „kémkedésért”.

  1. szeptember 23-án Mária Országát, azaz a Regnum Marianumot a Sztálin-szobor felállítása okán (Sztálin születésnapjára szánt ajándékként) – Rákosi Mátyás utasítására felrobbantották. A felrobbantás ellen a hívők élőláncot alkottak a templom körül. A tömeget az ÁVH tagjai oszlatták fel, majd a Regnum Marianum templomot robbantással döntötték össze. Romjai fölött kialakították a későbbi Felvonulási teret. Bár a romokra nem tudták Sztálin szobrát felállítani, azt távolabb helyezték el, a Fasor tengelyénél, amit az ’56-os forradalom kirobbanásakor a magyar nép ledöntött. A korábbi nemzeti emlékhelyet és egyházi kegyhelyet megszentségtelenítve itt évtizedekig a kommunista rendszer erőfitogtatása zajlott. Később még a templom nyomait is igyekezett eltüntetni a kommunista vezetés, fényképet még az építészeti szakirodalomban sem engedtek megjelentetni, mintha a templom sohasem létezett volna.

1969-ben a Tanácsköztársaság 50. évfordulóján, a templom helyén a 19-s vörös terror emlékszobrát állították fel, melyet csak a rendszerváltozást követően távolítottak el a szobor-temetőbe.

1993 áprilisában II. János Pál pápa áldásban részesítette a kihallgatáson járt magyar cserkészeket, és a lerombolt templom újjáépítésére buzdított, „mely egyben elindítója, s jelképe lesz a magyar egyház és a magyar nemzet feltámadásának”.

Küzdelmek a templomért 1990 után

1993 szeptemberében, az Emlékezés Napján a jelenlévő hívek „elhatározták a templom újjáépítésének elkezdését, közel húszezer aláírással és félezer közéleti személyiség támogatásával. A templom újjáépítésének elindításával akarják magára ébreszteni a mai közömbösségbe kergetett társadalmat” – írja a Regnum Marianum története képekben” elnevezésű, képes füzetecske.

A mozgalomnak Keglevich István katolikus atya állt az élére, aki Kádár börtönében tíz esztendőt töltött rabságban. Sajnálatos módon a katolikus egyház vezetői eltérő véleményt képviseltek, s a név használatát is megtiltották neki. Az amerikai magyarok 300 millió forinttal támogatták a templom újjáépítését, amit az akkori bíboros, érsek atya vett át. A Regnum Marianum újjáépítése helyett azonban csak a Zomborhegy téri templom épült fel. (Demokrata 1997.szept.18.)

Keglevich István atya saját költségén felállítatta a templom helyén az emlék-keresztet, amit 2000 novemberében négy kommunista neveltetésű gimnazista kidöntött. Azóta mások többször is megrongáltak. Sajnálatos, de az atya már 2000 augusztusában meghalt, s ezzel a mozgalom megroppant. 2001-ben már Mária-szobor felállításában gondolkodtak. Az ügy szellemiségéért kiálló Regőczi István atyát is félreállították, aki a zaklatások miatt a tervrajzokat is átadta a békesség érdekében Egresy Gábornak, a Regnum Marianum Egyesület új vezetőjének. Az emlékhelyen álló keresztek emléktábláin még az eredeti feliratot is megváltoztatták.

2006 márciusában ismét híradás jelent meg a Magyar Demokratában, majd áprilisban A Keresztény Élet c. lapban, melyekben Hajnal György atya plébános kanonok (Zoborhegy) elképzeléseiről nyilatkozik, melyről sem az ügyben illetékes egyházi főhatóság, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatal, sem Egresy Gábor az egyesület elnöke nem nyilatkozott. Nagyon megdöbbentő, de úgy tűnik, hogy az egyházi vezetők valamiért nagyon idegenkednek ettől a gondolattól.

2010-ben ismét erőre kapott a Regnum Marianum gondolat. 2011. március 16-án az MTI adott hírt, és a HVG-ben jelent meg cikk: Újjáépítenék a Regnum Marianum-templomot a Városligetben címmel.

A következőkről tudósítanak: Három hét alatt több mint 13 ezren fejezték ki egyetértésüket a városligeti Regnum Marianum-templom újbóli felépítését szorgalmazó civil kezdeményezéssel. Az internetes akciót szervező Váralja Szövetség a köztársasági elnökhöz és más közjogi méltóságokhoz fordul, támogatásukat kérve a szándék megvalósulásához – tudatta a szervezet szóvivője Porhajas Gábor: “Azt szeretnénk elérni, hogy a köztársasági elnök, a nemzeti erőforrás miniszter és más érintett hivatalok álljanak az ügy mögé” – fogalmazott a szóvivő. Sajnálatosan azonban a későbbiekben ettől elálltak.

néhai Csete György príma primisszima díjas építész megoldásra tett javaslata

A Váralja Szövetség régebben minden esztendőben megemlékezést tartott a keresztnél. 2012-s megemlékezésükön jelen volt: A néhai Csete György príma primisszima díjas építész, aki védnökséget vállalt, és beszélgetésünk alkalmával a következő, meglepő, hasznos, megszívlelendő javaslatot tette.

„A Regnum Marianum részleges újjáépítése régóta foglalkoztat. A régi templomot eredeti állapotába sajnos, nem lehet felépíteni. Arra gondoltam, mivel az alagsori szintbe betöltötték a felrobbantott templom összes törmelékét, azt kell onnan eltávolítani. A törmeléket rátenni a vaskefének csúfolt kommunista emlékműre, és ott a gyerekeknek egy szánkózó dombot kialakítani.

Az altemplom tökéletes épségben van, a 30-s években épült falak állnak. A falakat kívül a föld támasztja, belül pedig a törmelék. Tehát csak a törmeléket kell kitakarítani.

Ezt követően kell egy kiegyenlítő koszorút csinálni, hogy vízszintest kapjunk.

A koszorúból indítanék egy vasbeton lemez födémet. A födémre rátennék 2 kupolát. Az egyik közismert, mint modell, a Gellért Szálló előtt áll, mint kútház, mely a halásztelki templom modellje, de kőből készült, mert a halásztelki templom ragasztott fatartó.

Az altemplom feltárását a kormányzatnak kéne meghirdetni közmunka programként. A közmunkát az arra rászoruló emberek végeznék, valamint olyan kommunisták, akik a bűneikből szeretnének valamennyit jóvátenni. Ez a legolcsóbb megoldás, mert a régi falakat használjuk fel, amit a kommunisták nem tudtak felrobbantani, mert azok a föld alatt voltak.

Mivel számomra a Regnum Marianum szívügy, nemrég személyesen felkerestem Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum igazgatóját. Neki is nagyon tetszett a gondolat. Alakult is egy bizottság, de sajnos nem tudtam a munkában részt venni, mivel az üzenet nem jutott el hozzám” – zárta gondolatait Csete György.

Köztudott, hogy múzeumi negyed kialakítását régóta tervezte a kormány, mely a Hősök terétől az Ajtósi Dürer sorig húzódna. Itt kellett volna tervezni a lerombolt templom helyreállítását is, mely gyakorlatilag szinte a múzeumi negyed közepén helyezkedett volna el. Kérdés, mennyire voltak tájékozottak az illetékesek a magyar történelem e rövid történetéről, volt-e bennünk hajlandóság a gondolat méltó képviseletéhez.

Orbán Viktor miniszterelnök mindenkor Európa keresztény hagyományait hangsúlyozza. A Regnum Marianum templomnak a feltárása vagy újjáépítése méltó feladat lehetett volna, számára is, és szerencsés, ha a nevéhez fűződhetett volna.

Eleinte a Váralja Szövetség, majd a Magyar Patrióták Közössége éveken át minden esztendőben megemlékezést tartott a keresztnél. Több éve azonban sajnos meggyőzték a vezetőiket -ha jól emlékszem, a Szépművészeti Múzeumban-, hogy ez nem megvalósítható.

Célkitűzésük volt, hogy ”Az Országgyűlés, a kormánnyal a Magyar Katolikus Egyházzal, a Fővárosi Önkormányzattal, az érintett budapesti kerületi önkormányzatokkal és civil szervezetekkel együttműködve az akkori országgyűlési ciklus végéig tárassa fel, és építtesse újjá a Rákosi Mátyás utasítására leromboltatott templomot.”

  1. március 3-án, kedden délután az Országgyűlés Városliget átépítéséről szóló vitájában Hegedűs Lórántné, megkérdezte Hoppál Péter államtitkártól, „miért nem építik vissza – a több száz milliárdos beruházás keretén belül – a magyarság egyik történelmi ereklyéjének számító templomot, amit egykoron Rákosi Mátyás robbantatta fel, és a magát nemzetinek és kereszténynek vallókormányzat miért folytatja Rákosi munkáját azzal, hogy mélygarázst(!) tervez a templom emlékhelyének területén.”

Az államtitkár válasza: „A Regnum Marianum kérdéskörére nem kívánok reagálni. Ezeket a mondatokat, engedjék meg, hogy elegánsan elengedjem a fülem mellett, hogy Rákosi Mátyás örökségét vállalja föl a mostani kormány; ilyen szamárságokra nem kívánok reagálni.”(Parlamenti jegyzőkönyv 17.30.)

A Szent László Király Alapítvány a Szellemi és Erkölcsi megújulásért a Regnum Marianum templom, illetve emlékhely kialakítása érdekében 2015 márciusában levélben fordult vezető politikusokhoz, és a legmagasabb magyar egyházi vezetőhöz, amelyekre mai napig érdemi válasz nem érkezett. Viszont a szóbeli megjegyzésekkel azt sugallták, hogy a Regnum Marianum templom, emlékhely megoldása a katolikus egyház akaratától függött. Cikkek is megjelentek a témában, de sajnos eredménytelenül.

Az eredetileg, a templom helyét jelző Keglevich István atya felállította kereszt is sok viszont-tagságnak volt kitéve. Rendszeresen eltüntették és megváltoztatták az eredeti kereszteken lévő emléktáblák feliratát. 2000-ben kommunista szülők jó nevű gimnáziumba járó gyerekei négyen le is döntötték a keresztet különösebb következmények nélkül. Ez a kereszt azóta is rongálásoknak van kitéve.

Nem eléggé köztudott az emberek fejében:

Ha egy nemzetnek elpusztítják a gyökereit, azt teszik vele, amit csak akarnak.

Az utolsó reménysugár:

Emlékhely megvalósítása lenne, amit Orbán Viktor miniszterelnök úrnak kellene felvállalnia.

Talán még nem késő.

Orbán Éva

A templom tervezett képe:

Az elkészült templom képe:

 Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás