KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Nemzetközi törvénykezés Oroszország és a Donbassz fölött

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A Nemzetközi Büntető Bíróság (ICJ) – történetesen szintén Hágában, Hollandia közigazgatás szerinti fővárosában székel. (A lelőtt maláj gép ügyében egy holland bíróság folytatja a pert.) Annak idején az ICJ ítélkezett a délszláv háború idején elkövetett háborús bűntettek bűnöseinek (ilyeneket szinte mindig csak a szerbek között talált), valamint a ruandai népirtás ügyében is.

A 2014-ben kirobbant kelet-ukrajnai konfliktus ügyében már akkor, rögtön felállt a Bíróság. Eddig azonban valószínűleg két okból nem hallottunk felőlük. 1. Akkor előbb-utóbb kiderülne, hogy a konfliktus a törvénytelen kijevi rezsim által a Donbassz ellen indított KATONAI BÜNTETŐ EXPEDÍCIÓJA következtében robbant ki (saját országán belül, saját népe ellen egy illegitim rezsim hadsereget vetett be) 2. A harcoló felek közül, jogilag is ekként értékelhető háborús bűntetteket eddig kizárólag ukrán részről követtek el. A két sértett állam (Donyecki és Luganszki Népköztársaság) főügyészsége mellett az oroszországi Nyomozati Állami Bizottság is gyűjti és regisztrálja az ukrán részről elkövetett háborús bűntetteket. Eddig TÖBB MINT 300 ILYEN ÜGYBEN INDÍTOTTAK ELJÁRÁST.

A donyecki és a luganszki fegyveres erők szóvivői, rendszeres sajtótájékoztatói során, immár évek óta felsorolja azon felsőbb és középszintű parancsnokok nevét , akik kiadják háborús bűnös parancsaikat. Bőven lenne mit kivizsgálni.

Hogy végre az ukrán-nyugati bűnszövetkezet is előhozakodhasson ilyen, „ellene elkövetett háborús bűntettel,” erre szolgál a Wagner orosz magánhadseregnek „a megszállt Donbasszban” elkövetett kegyetlenkedéseiről szóló rémtörténetek egyfelől – az orosz „Buk” légvédelmi rakétával lelőtt maláj utasszállító gép rémtörténete másfelől.

Az ukrajnai háborús bűnök kivizsgálására 2014-ben létrejött, ám azóta tetszhalott Nemzetközi Büntetőbíróságról tavaly, nagy hirtelen megtudtuk, hogy létezik egy ilyen is. Mégpedig abból a hírből tudtuk meg, hogy változott a főügyész személye. Ez a legutóbbi időkig a nyugat-afrikai Gambia (Kunta Kinte szülőhazájának) korábbi igazságügy-miniszter asszonya volt. Akit egy brit váltott a posztján. (Márpedig az oroszoknak a briteknél ádázabb ellenségük nincs, széles e világban. Még a jenkiken is túltesznek, ami pedig nagy szó.)

Moszkvában növekvő gyanakvással figyelték Lukasenkó különutas politikáját. Moszkvából érkeztek is olyan hírek, hogy a belorusz elnök eltávolításán dolgoznak. Így egyáltalán nem hangzott hihetetlenül, hogy a 33 orosz a belorusz elnök megdöntésén fáradozik. És míg Lukasenkó tajtékzott dühében, Kijevben abban kezdtek reménykedni: tekintettel korábbi jó viszonyukra, a belorusz elnök, talán, kész lesz kiadni nekik a lefogott oroszokat.

Ez is érdekelheti:  Stoffán György üzenete március 15-ére, az Erdélyi Autonóm Szövetség ünnepi megemlékezésére

Dmitrij Gordon, az ukrán televízió sztár riportere arról ismert – ő maga ezzel kérkedik is -, hogy kiváló kapcsolatokat ápol az ukrán titkosszolgálatokkal. El is küldték Minszkbe, hogy próbálja kipuhatolni Lukasenkó szándékait. Az interjú során Lukasenkó dodonai válasszal adta értésre: nem ellenezné eleve az oroszok kiadását.

Az oroszok ügye csaknem kenyértörésre vitte Moszkva és Minszk viszonyát. Az amerikai titkosszolgálatok ez is volt a célja: összeugrasztani egymással a két, amúgy államszövetségre lépni készülő két országot. A helyzet határozott, gyors kemény fellépést igényelt az orosz államfőt – akinek egyszerre kellett megmentenie a 33 embert, illetve megakadályozni a szakítást Minszkkel. Sikerült megmenteni a helyzetet, a 33 férfi hazatérhetett. Kijevben viszont egymásnak ugrottak az ellenérdekelt felek. Most az ukrán fél haragja tombolt, árulónak kiáltották ki Lukasenkót, és a két ország viszonya máról holnapra ellenségessé vált. A CIA-nál pedig most tépelődhetnek: annál a mohóságuknál, amivel össze akarták ugrasztani Moszkvát és Minszket, nem jártak-e volna jobban, ha az oroszok az ukránok kezére kerülnek, és a Kijev által tervezett monstre kirakatperben a megkínzott, agyongyötört emberek Moszkva ellen vallanak.

2014. július 17-én a Donbassz fölött, 282 utassal és 16 főnyi személyzettel lelőtték a maláj légitársaság MH17-es járatán, Amszterdam és Kuala Lumpur között közlekedő Boeing utasszállítót. Mivel a legtöbb áldozat – 106 – holland állampolgár volt, a nemzetközi vizsgáló csoport vezetését Hollandia vindikálta magának. A bizottság szinte minden tagja Oroszországgal szemben ellenségeségesen elfogult országból való volt. A bizottság eleve abból indult ki, hogy a gépet az orosz hadsereg és az „általa támogatott szakadárok” lőtték le. ÖT ÉVEN KERESZTÜL EHHEZ A PREKONCEPCIÓHOZ KERESTÉK A BIZONYÍTÉKOKAT (gombhoz a kabátot)

Bár a tények ezt már megcáfolták, a hollandok makacsul ragaszkodnak ahhoz a verziójukhoz, miszerint az utasszállítót egy Kurszk környékén állomásozó légvédelmi rakétás egység egyik „Buk” légvédelmi rakétarendszerének rakétájával lőtték le.

A holland verzió szerint az orosz rakétarendszert Sznyezsnoje városán keresztül szállították a gép lelövésének helyszínére, majd az utasszállító lelövése után vissza Oroszországba. ÚGY TUDTÁK (több okból is rosszul tudták), hogy a város légvédelmi parancsnoka, az időközben nyugállományba ment Vlagyimir Cemah közreműködött a rakéta-kilövő rendszer oda-vissza szállításában. ÍGY FELTEHETŐEN értékes információi LEHETNEK az oroszok bűnösségével kapcsolatban.

Ez is érdekelheti:  Fricz Tamás: A WEF az egyik legnagyobb veszély

Miután a nemzetközi „nyomozó” csoportnak öt év alatt sem sikerült bizonyítékot találnia az oroszok bűnösségére, ezért holland részről egy per indítását határozták el. Aminek során, MAJD EGY TANÚVALLOMÁS KERETÉBEN elhangzik az igazság. A holland titkosszolgálat Vlagyimir Cemahot szemelte ki „koronatanúnak”. Akit így az ukrán titkosszolgálattal elraboltattak, Kijevbe vitettek, hogy, ha kell kínzásokkal, injekciózással szedjenek ki belőle mindent, illetve KÉNYSZERÍTSÉK Oroszországot lejárató HAMIS TANÚVALLOMÁSRA (lásd még Mark Rutte holland miniszterelnök jogállamiságát).

Gyenyisz Haritonov orosz önkéntes. Bajtársaival együtt 2014 júniusában a luganszki repülőtérért vívtak csatát. Egy alkalommal három egymást követő ukrán csapatszállító gép közül megcélozta a középsőt. Minden szempontból telitalálat volt: 70 ukrán deszantos volt a gépen (korabeli hírek szerint meg még jó pár magas rangú NATO/amerikai tiszt is. (Történt ez kb. egy hónappal a maláj gép lelövése előtt). Az ukrán titkosszolgálat évekig vadászott rá, míg tavaly év végére, a Volga mentén lévő Asztrahany megye egyik településén rábukkantak, és egy erre a célra fölbérelt bűnözői csoporttal elraboltatták. Rá váró sorsától csupán az orosz határőrök ébersége mentette meg. Haritonov utóbb elmondta: tudomása szerint őrá is rá akarták húzni a vizes lepedőt a maláj gép ügyében.

Ez is egy módja a „tanúk felkészítésének”. Ez várt a Kijevbe térítendő 33 fegyveres orosz vagyonőrre, Vlagyimir Cemahra, Gyenyisz Haritonovra, és az ugyancsak tavaly július végén Moszkva környékén elrabolni próbált orosz állampolgárra is.

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság. (ICJ). Az eredetileg az ukrajnai háborús bűntettek kivizsgálására létrejött testületről eddig nem hallottunk semmit – noha az eltelt hét évben bőven lett volna tennivalójuk. Mármint ha részrehajlás nélkül, a netán mind a két fél által elkövetett háborús bűntettek kivizsgálása lett volna a feladatuk. A délszláv háború tapasztalatai azonban azt sejtetik: ITT IS CSAK AZ EGYIK FÉL BŰNTETTEIT TERVEZIK VIZSGÁLNI. Egy megállapításból mindjárt két köveztetés is levonható: 1. Oroszország és a Donbassz még nem követett el olyan háborús bűntettet (egyáltalán nem követett el ilyet), ezért nem látták indokát annak, hogy aktivizálják magukat. 2. Mivel nem aktivizálták még magukat, ez azt jelzi: ARRA VÁRNAK, HOGY LEHESSEN ILYEN BŰNTÉNYBEN ÍTÉLKEZNI: A) Nem sikerült elcsípni azt a 33 oroszt, akiket ugyan nem a Wagner magánhadsereg zsoldosai, de kellő „megdolgozással” ezt és még sok egyebet ki lehetett volna húzni belőlük; B) Dögrováson van a másfél éve (formailag négy vádlott, ténylegesen azonban Oroszország ellen, a maláj utasszállító ügyében) koholt vádak alapján Hollandia által egy hágai bíróságon indított koncepciós per. A vád hazugságai, kreált „bizonyítékai” sorra omlanak össze. Egyre nő a káosz.

Ez is érdekelheti:  Stoffán György: Magyar Péter, fegyver a kormány ellen!

Nem sikerült „megszerezni” a 33 oroszt, akik közül négyre kifejezetten ebben az ügyben akarták ráhúzni a vizes lepedőt. Egy fogolycsere miatt el kellett engedni a két éve júniusban elrabolt Vlagyimir Cemahot – mielőtt még érdemben elkezdődhetett volna a „megdolgozása”. És bár Ukrajna tavaly ÁTLÉPETT EGY VÖRÖS VONALAT: ELŐSZÖR TETT KÍSÉRLETET, HOGY OLYAN TERÜLETEKRŐL RABOLJON EL ÉS HURCOLJON UKRAJNÁBA EMBEREKET, AMELYEK SE MOST SEM KORÁBBAN SOHA NEM VOLTAK UKRAJNA TERÜLETEI – mindhárom ilyen akciója kudarcot vallott: a 33 orosz, Gyenyisz Haritonov – illetve (ha minden igaz) Alekszandr Borodaj, a Donyecki Népköztársaság első (orosz állampolgárságú) miniszterelnökének az elrablása. Akit szintén a maláj gép lelövésének ügyében vallattak volna. EZEK AZ EMBERRABLÁSOK (azok kísérletei) AZT A CÉLT SZOLGÁLTÁK, hogy az áldozatokat immár egy nagy, nemzetközi tekintélyű testület javára vallassák (minek folytán bocsánatos bűn lett volna, ha a tanúkat, majd vádlottakat a KELLŐ vallomás kicsikarása érdekében kínozták, injekciózták volna.

Jó észben tartani mindezt, amikor velünk a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság hiánya miatt folyamatosan Canossát járatnak.

Csikós Sándor – NewsFront

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük