KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Mocsoklista

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Első feltételezés:

Mááás időkben, mááás helyeken ilyet akkor tettek, ha a gerendáig akarták őrizni a célszemélyt, méltóságot adva az eljárásnak.

Másik feltételezés:

Maguk is a célszemélyek testi/szellemi ivadékai, s mint ilyenek, leróják az adóságaikat. Nem mondom, hogy lelki, mert lelkük az nekik nincs, csak „beszélő szénvegyületek” (copyright Bayer Zsolt, aki azóta szintén kissé másként gondolkodik).

Ilyen adósság például a Sorostól és mááás hasonló helyről kapott ösztöndíjat igyekeznek, vagy igyekeztetnek (szép-magyarul) megszolgálni/megszolgáltatni. Mi több, maguk helyett megszolgáltatni.

Ennek képi folyománya a budapesti Nyugati téren (alias Berlin tér – minő véletlen!) a hatalmas menóránál – ami mellé karhatalmilag tilos keresztet állítani – a kipa alá bebújás összhatalmi játszmája, amikor onnan visítanak szét polkorrektül mutogatva, mennyire nem szeretik őket. Igaz is! Miért nem szeretik őket? Ők biztosan tudják az igazat, csak nem azt mondják/nem mondhatják.

Mi meg érezzük a bőrünkön a szűk kétharmadilag (közel-)keletiesen kézivezérelt talpig kussban, úúúj tájékoztatási törvény letuszkolása után, mi az amit támogat-tűr-tilt Orwell Piktor. Szeretem a régi közmondásokat! Az egyik azt mondja: Cseberből vederbe. Ahogy elnézem az előző garnitúra arcélcsarnokát, majd a mostanit, sokuknak a munka nagy terhet rótt az orrára. Végül is kialjazásunk hatalmas szervezőképességet és tevékenységet feltételez. Pontos, célirányos, összehangolt tevékenység, ami a maga kiteljesedett valóságában most készül eljátszani a tudatlan tagló szerepét.

Egyben téved, aki azt hiszi magáról, hogy ő mint tagló rendet tesz. Nem! Az általa elvégzett mészárlás után őt magát is tűzre fogják vetni, mert nem kell. Hiszen nem tűzre vetők keze mészárolt, hanem a tagló – a betelepülők rongyosra olvasott tekercseinek magasba méltatott mentalitása szerint. Hogy ez nem célszerű, netán politikailag nem korrekt megfogalmazás? Engedelemmel ebben bizonytalan vagyok. Kételkedem, tehát még élek! Lehet ugyan filézve tálalni ugyanezt, vagy parlamentileg domesztikálva, de az már nem ugyanaz. Se íze, se szaga. Akkor már meg kell kenni egy kis libahájjal. Az meg kinek kell? Szó se róla, annyiban korrekt a mostani álláspont az mocsoklistákkal kapcsolatban, nem akarták, hogy a szájuk egyéb testrésszé avanzsáljon. Abból nem szavak, hanem egyéb szél szokott kijönni.

De hát miket is beszélek ünnep előtt?! Milyen nagyon nem a befogadó keresztény szavak ezek! – mondja a klérus, erősen hangsúlyozva az említett fundamentumként idézett tekercsekről szajkózott származási ideát a valóság helyett. Ezért fizetik őket. Érthető, csak gyomor kell hozzá. Mint gyomor kellett a magyar keresztény/keresztyén püspöknek látszó kavalkádnak, amikor külön körlevélben terelték a nyájat az EU-hídra.

Miközben senki nem vette észre, azért szállíttatták le a népszavazási érvényességi létszámküszöböt, hogy érvényes legyen a hazugság, miszerint állítólag kezünket-lábunkat törjük az eu-tagságért. De azért csendben begyűjtötték az ellene szólókkal azok plakátjait is. Évek teltek a kárpótlásukig, amit nem a begyűjtők lakására, kocsijára terheltek, hanem az állam fizette a mi adónkból.

Isten nem ver bottal! Keserves jövő elé nézhetnek a fejenagyok. Nem elpirulnak, hanem narancsosodnak majd, ha most már nem csupán a magyarok torkába várják el beledöngölni a diplomáciai csatornákon előtálaltakat, hanem az ülésteremben ott karéjoz az eurokrácia. Egy darabig lehet szóvirágba bújtatni a mondókát, lazán és kedélyesen elhessegetni ellenvéleményeket, de amikor kiderül, hogy ez se, meg az se akar több pénzt visszaadni nekünk, meg más hasonló földönfutóknak, akik egyébként tényszerűen és folyamatosan nettó befizetők vagyunk, akkor lehet majd hedonkorrektül hadonászni, hogy nem tehetnek róla. Mindennek a tagló az oka. A pénztagló.

Na de könyörgöm, nem egyszerűbb saját kezűleg tűzre vetni a régi taglót? Faragnánk talán sajátot?!

Lehet, mindezt csupán a böjt hozta elő, és semmi alapja. Bár ne volna igazam! Bár ne volna igazam! Hamarosan kiderül, csak addigra vasalt betonban lesznek alapozva a kétkedők egy új EU-központ pogányok udvarában.

Itt a mese vége, szép álmokat, talán máskor folytatható lesz.

Ferencváros, 2010. december 22.

Lengyel Károly

Nemzeti InternetFigyelő

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

2 thoughts on “Mocsoklista

  1. El kellene már kezdeni a mindent látóknak, az összes folyamatokra dialektikusan rálátóknak , az ezek együttes összhatását felismerőknek, ezek leírásán túlmenően, hogy mi, a szenvedő alanyok miben és hol élünk tulajdonképpen, végre ugyanilyen részletességgel és hosszan a megoldást közölni, a nagybetűs megoldást. Mert Lengyel Károly is szépen leírja, hogy milyen sz@rban vagyunk, és ezt kiknek köszönhetjük, de nekünk egy olyan MEGOLDÁS-nak a leírása kellene pontról pontra, amely megszüntetné a kritizált állapotokat, és eltüntetné ezen állapotok okozóit a Föld színéről. Megoldást kérünk a nagyokosoktól, cselekvéstervet, hogy mit tegyünk mi, az elszenvedői a fennálló állapotoknak. Nem a leírását, de azt is köszönjük, hanem a megoldását.

  2. Jelentem, van megoldás:
    Csak a tényleges, eredményes munkavégzés lehessen a javadalmazás, és elismerés egyetlen mércéje. Aki nem dolgozik, ne is egyék.
    Akkor, a cionliberális eszméket ránkerőltető, főleg két problémás népcsoportból való vérszívók automatikusan leesnek a gazdatestről, és elpusztulnak. Szép Hazánk pedig fényre derül.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük