Mire számíthatnak az amerikaiaknak az USA fizetésképtelensége esetén?

Janet Yellen pénzügyminiszter nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy ha június 1-jéig nem emelik meg az ország adósságszolgálatára vonatkozó kongresszusi korlátot, akkor az amerikai kormány valószínűleg nem tudja törleszteni az adósságát.

Mivel az amerikai államcsőd forgatókönyve világszerte a címlapokra került, a Sputnik News neves szakértőket keresett fel, hogy megkérdezze őket a lehetséges fizetésképtelenség esetleges következményeiről, és arról, hogy mit kell tennie az átlag amerikainak, ha ez bekövetkezik.

Miről szólna a 2023-as amerikai államcsőd?

Fabrizio Carmignani, a Griffith Business School közgazdászprofesszora és dékánja kifejtette, hogy

• Idén nem azért merül fel a fizetésképtelenség kockázata Amerika esetében, mert az USA adóssága abszolút értelemben fenntarthatatlan, hanem a törvényi felső határ miatt, amelyet a kincstár által felvehető államadósság összegére állapítottak meg.
• A kiadási előrejelzések alapján mind a Kongresszusi Költségvetési Hivatal, mind az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma azt jelzi, hogy az adósság hamarosan megközelíti ezt a törvényi felső határt.
• Ha nem emelik a plafont, akkor az amerikai államkincstár 2023. június 1-jétől már nem lesz képes fizetni a számláit, amire korábban Janet Yellen pénzügyminiszter is figyelmeztetett.

Az USA nem fogja törleszteni az adósságát?

• Annak ellenére, hogy az amerikai adósságplafon emeléséről a Biden-kormány és a Kongresszus tárgyal, úgy tűnik, hogy ezek a tárgyalások zsákutcába jutottak, és ez az, ami most az esetleges fizetésképtelenséggel kapcsolatos aggodalmakat táplálja Carmignani szerint.
• Az USA jelenlegi adósságplafonja e hónap végére várhatóan lejár, így az amerikai kormánynak kevés ideje marad a meghosszabbításról vagy felfüggesztésről szóló tárgyalásokra.
• Ennek ellenére az utolsó pillanatban várhatóan még a nap végén létrejön egy megállapodás.
• Még ha az USA most el is éri az adósságplafont, a fizetésképtelenség rövid lesz, mivel sem a kormányzatnak, sem a Kongresszusnak nem áll érdekében egy elhúzódó fizetésképtelenség. Tehát egy éles, de rövid ideig tartó sokknak nézhetünk elébe – tette hozzá.

Lesznek-e következményei?

Carmignani arra is figyelmeztetett, hogy ha az USA ténylegesen fizetésképtelenségbe kerül, akkor annak valószínűleg jelentős következményei lesznek Amerikában és világszerte:

• Először is, amerikaiak milliói, akik szövetségi kifizetésekre (pl. fizetések, szövetségi programok stb…) támaszkodnak, esetleg jövedelem nélkül maradnak.
• Valójában nem világos, hogy a fizetésképtelenség után kit és mit tudna még fizetni a kormány. Van egy 1996-os törvény, amely lehetővé tenné, hogy a kincstár továbbra is fizesse a társadalombiztosítási juttatásokat, de az olyan kötelezettségek kifizetését, mint a Medicare, a Medicaid, az élelmiszerjegyek és a lakhatási támogatás, valószínűleg le kellene állítani.
• A katonai illetmények, valamint legalább néhány amerikai kincstári értékpapír tőke- és kamatfizetését is le kellene állítani.

Chris Devonshire-Ellis, a Dezan Shira & Associates elnöke is csatlakozott Carmignani álláspontjához, aki azt jósolta, hogy fizetésképtelenség esetén:

• Az USA komoly csapást szenvedne el költségvetési hitelességében.
• A kormányzati létesítmények bezárnának, és nem lenne pénz a működésük fenntartására.
  Ez pedig sztrájkokhoz és potenciálisan súlyos szociális problémákhoz vezethet – mindez pedig Donald Trump volt amerikai elnök vonzerejét fogja növelni saját jogi nehézségei ellenére.
• A fizetésképtelenség valószínűleg megemeli az amerikai hitelfelvétel költségeit is, ami megnehezíti és megdrágítja az USA számára a további hitelfelvételt.
• A részvények valószínűleg drámaian esnek majd, miközben az amerikai dollár is leértékelődik. Az arany és más értékes nyersanyagok ára várhatóan emelkedni fog.
  Az USA tervezett infrastrukturális beruházásai, mint például a „Build Back Better” program, leállhatnak.
• A külföldi kormányok elkezdhetik visszakérni az USA-ban tartott eszközeiket, például az arany- és valutatartalékokat.
• A fizetésképtelenségnek a kifizetések leállásán túl szélesebb körű rendszerszintű következményei is lennének.
• Az amerikai államkötvényeket leminősítenék, ami a kamatlábak emelkedéséhez és értékük csökkenéséhez vezetne. Ez pedig hatással lenne a kincstári értékpapírokat birtokló vállalatok (pénzügyi és nem pénzügyi intézmények egyaránt) mérlegére.
• A lehetséges következmény valamiféle likviditáshiány lenne, különösen, ha a bankok úgy döntenének, hogy készpénzt halmoznak fel.
• Végső soron megnő a recesszió kockázata, a GDP [bruttó hazai termék] csökkenésével és a munkanélküliség növekedésével.
• Az is ésszerű várakozás, hogy a részvényárak csökkenése és az USA-ban bekövetkező visszaesés/recesszió világszerte kedvezőtlen hatásokat váltana ki, és a globális részvénypiacok és gazdaságok követnék az USA-t.

Mit tegyen az USA és mit tegyenek az állampolgárok?

Bár egy ilyen ingatag forgatókönyvben nincsenek könnyű megoldások, Rodney Atkinson brit akadémikus és szerző azt tanácsolja az amerikaiaknak:

• Forduljanak az arany felé, amely nehéz, de hasznos befektetés.
• Ragaszkodjanak a dollárhoz, ha a kamatlábak emelkedtek.

Hangsúlyozta, hogy ami az Egyesült Államokat illeti:

• Csökkentsék az állami kiadásokat és az állami bérköltségeket.
• Tárgyaljanak az ukrajnai konfliktus befejezéséről.
• Stabilizálni kell a nemzetközi nyersanyag- és energiaköltségeket, valamint a világ szabadkereskedelmét.

A nemteljesítés azt jelenti, hogy az adósság előírt kamat- vagy tőketörlesztése nem történik meg, függetlenül attól, hogy az adósság hitelhez vagy értékpapírhoz kapcsolódik. Magánszemélyek, vállalkozások, sőt országok sem teljesíthetik adósságkötelezettségeiket. A folyamatnak két típusa van, az adósságszolgálati nemteljesítés és a technikai nemteljesítés.

Az első akkor következik be, ha a hitelfelvevő nem teljesítette a kamat vagy a tőke tervezett fizetését. A technikai nemteljesítés a hitelfelvevő és a hitelező közötti kölcsönszerződés egy (vagy több) feltételének megsértése (megszegése).

Ami az Egyesült Államokat illeti, soha nem jutott el a fizetésképtelenség olyan pontjára, amikor az államkincstár képtelen lett volna kifizetni az amerikai adósságkötelezettségeket, bár többször is közel állt hozzá, többek között a 2011-es adósságplafon-válság idején. Akkor a kongresszus egy utolsó, elkeseredett lépésként olyan törvényt fogadott el, amely 2,4 billió dollárral megemelte az adósságplafont, hogy megoldja a patthelyzetet.

Az egyik legutóbbi hír szerint az amerikai törvényhozók felszólították Joe Biden elnököt, hogy üljön le tárgyalni az adósságplafonról, és hagyjon fel az amerikai gazdasággal való „orosz rulettezéssel”.

„Csalódtam a Fehér Házban, hiányolom a cselekvést. Ennek kellene lennie a legnagyobb problémának, amivel naponta foglalkoznak, mindennap találkozniuk kellene Kevin McCarthyval [a képviselőház elnökével], hogy kitalálják, hogyan lehetne ezt megoldani”

– mondta újságíróknak Rick Scott szenátor.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt képen: az USA pénzügyminisztériumának épülete / © AFP 2023 / SAUL LOEB

Kapcsolódó:

Riadót fújt az amerikai pénzügyminiszter, gazdasági katasztrófára figyelmeztet

Argentína is bejelentette, hogy elhagyja a dollárt a Kínával folytatott kereskedelemben