KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Miért kell Orbánnak megbuknia? – 2. rész

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Eredetileg nem terveztem, hogy a tárgyat folytatom, de az előző cikkemhez érkezett hozzászólások miatt úgy érzem, hogy meg kell tennem. Sokszor gondot okoz nekem, hogy hiába írok le valamit, jelen esetben egy megtörtént eseményt, hitem és szándékom szerint többé-kevésbé értelmes mondatokban, amelyeket csak azért bátorkodom értelmesnek minősíteni, mert mindig ellenőriztetem másokkal a fogalmazásomat, mégis a legrejtélyesebb következtetéseket képesek egyesek levonni belőle.

Per Spegulo írja:Odáig olvastam, amíg a “fogalmazóságról” elmélkedik. Ott rájöttem, mihez is ért a nagybecsű szerző. Ahhoz pedig elég lett volna 5 betű.

Gondolom, ez megsemmisítően maró, szarkasztikus megjegyzés akart lenni, de engem csak csodálkozásra késztetett. Vajon, ha azt mondtam volna el, hogy mi történt a városkámban tegnap délután, abból is meg tudta volna-e állapítani a tisztelt olvasóm, hogy mihez is ért „nagybecsű” személyem? Mert amit addig írtam, az egy ellenőrizhető és dokumentált történet volt. Az elmondásához nem volt szükségem semmiféle szakértelemre, csak annyi fogalmazási készségre, amennyire még az általános iskolában szert tettem. Megkérdezném Per Spegulo urat/úrnőt, hogy szerinte, ha valaki egy krumplit vető emberről elmondja, hogy krumplit vet, abból meg tudja állapítja, hogy mihez is ért az illető?… Ha pedig az ember szeptemberben vet krumplit, szerinte csak a krumplitermesztés-tudományok Nobel-krumplidíjas akadémiai doktorai állapíthatják meg, hogy hülyeséget csinál? Szerintem minden normális 10 éven felüli falusi gyerek. Vagy az hozta indulatba Per Spegulo urat/úrnőt, hogy az igaz történet negatív színben tüntette fel az idolját, amit érzelmileg nem bírt elviselni? Mikor tanulunk meg már a tárgyról beszélni, és nem óvodás gyerekek módjára „bebebúzni”. (Bebebúúú, te meg nem értesz semmihez, bebebúúú!) Én nem vonom kétségbe, hogy Per Spegulo úr/úrnő szakértelme akár több vonatkozásban is magasan az enyém fölött áll, hiszen én csak egy öreg, vidéki nyugdíjas vagyok, aki csak nagy kínkeservvel sajátította el úgy-ahogy a számítógép billentyűzetének a kezelését és csupán megpróbál megérteni bizonyos politikai jelenségeket. Épp ezért jobban örültem volna, ha érdemben vitatta volna a később megfogalmazott következtetéseimet, amelyeket el sem olvasott. Talán tanultam volna tőle is, mint sok más vitatkozó hozzászólómtól. De azt nem tudom megérteni, hogy nem az „igaztalan” véleményemen háborodott föl, amit el sem olvasott, hanem azon, hogy le mertem írni egy megtörtént esetet, egy ellenőrizhető és dokumentált esetet, amely – horribile dictu – számára elfogadhatatlan módon, előnytelen színben festette le Orbán Viktort. Mindenki, aki csak egy-két évet is dolgozott valamilyen vállalatnál, tudja, hogyha a főnökség utasításainak a végrehajtását ki lehet játszani, akkor közel a csőd. Én csak egy példát hoztam, egy szemléletes és botrányos példát arra, hogy milyen volt az első Orbán kormány vezetési színvonala.

Visszatérve a „fogalmazóságra”. Per Spegulo nyilván ismeri gróf Klebelsberg Kunó nevét. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapja szerint (ellenőrizhető) ő az „1920-as évek meghatározó kultúrpolitikusa, több kormány minisztere, egyetemi tanár, az MTA tagja, a Magyar Történelmi Társulat, az Országos Magyar Gyűjteményegyesület Tanácsának és több, tudományos és társadalmi egyesület elnöke és tisztségviselője. A Corvin-lánc kitüntetettje (1930).”

A kulturkuria.hu/sites/default/files/grof_Klebelsberg_Kuno.doc szerint:  „Dr. Klebelsberg Kuno az egyetem elvégzése után állami szolgálatba lép, ahol gyorsan halad előre. Szakmai pályafutását miniszterelnökségi segédfogalmazóként kezdi.” Mint minden, jogot végzett fiatal az állam- és közigazgatásban.

Persze lehet, hogy Orbán más minőség, mint egy egyszerű Klebelsberg és ezért ő nem segédfogalmazóként kezdte.

De érdemes elolvasni az életpálya folytatását is: „1910-ben (12 évvel később – a szerző) kinevezik közigazgatási bírónak és rendkívüli egyetemi tanárnak a közgazdasági egyetemre. 1914-től három évig államtitkár a kultuszminisztériumban, majd 1917-től gróf Tisza István mellett, meggyilkolásáig, miniszterelnökségi államtitkár. 1915-től a Hadigondozó Hivatal elnöke is, 1917-től Kolozsvár nemzetgyűlési képviselője. 1919-ben gróf Bethlen Istvánnal megalapítja a Nemzeti Egyesülés Pártját. Határozottan fellép a Károlyi Mihály vezette kormány tevékenysége ellen. A proletárdiktatúra idején Gyula mellett, Kétegyházán gróf Almásy Dénes tanyáján rejtőzik. 1920-tól Sopron nemzetgyűlési képviselője.”

Csak ezek után következik be, hogy „1921. decemberétől gróf Bethlen István kormányában belügyminiszter, majd 1922. májusától, 1931. augusztusáig vallás és közoktatásügyi miniszter (kultuszminiszter). Vasakarattal kezd hozzá a már korábban kidolgozott terveinek megvalósításához. „A kultúra kenyér és hatalmi kérdés, azért a kultusztárca az adott viszonyok között honvédelmi tárca.”” Emellett „Tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, könyveket ír, …” Tehát 23 év jogi, közigazgatási, tudományos, szervező, stb. munka és tapasztalatszerzés után lesz kultuszminiszter.

Kérem, tessék ezt a pályát összehasonlítani Orbánéval, vagy akár Klebelsberg siralmas, késői utódjáéval, a gyászmagyar Pokorniéval. Csoda, ha ekkora felkészültséggel, pontosabban felkészületlenséggel, csak ennyire képesek?

Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy míg Klebelsberg szerint a „ kultúra kenyér és hatalmi kérdés”, addig Orbán a „cigány kultúrával” kívánja gazdagítani a magyar kultúrát (gondolom, főleg „munkakultúrával”, mert szerinte akkor lesz majd kenyerünk), hogy nemsokára cigány népmeséket fognak hallgatni a gyermekeink esténként a rádióban és a tévében, hogy a sajtóhírek szerint nemsokára a mesefilmekben a diszkrimináció felszámolása érdekében cigány tündérek fognak szerepelni, akkor szörnyedhetünk el igazán, hogy hová is süllyedünk „négypártuk és kormányunk” vezetésével. És még egy: Klebelsberg „A népiskolai program keretében négy év alatt 5000 tanyai és falusi (65%-át az Alföldön), valamint városi elemi iskolát, tantermet és tanítói lakást létesít. A falvakban és kisebb településeken 1500 népkönyvtárat hoz létre.” Itt – azt hiszem – nyugodtan abbahagyhatom az Orbán-Pokorni rezsimmel való összehasonlítást. (Gyurcsánnyal nem foglalkozom, mert ő nem éri el azt a szintet sem, hogy szót vesztegessek rá.) Persze lehet, hogy szenilitásom és hozzáértésem hiányai miatt én látom rosszul a dolgot.

Varga Márton szerint lehet két urat szolgálni, mert, mint mondja, „az előző munkahelyemen 3 tulajdonost szolgáltam sajnos!” Hozzászólását az ihlette, hogy az őt megelőző hozzászóló, „Dodo1943”, az Újszövetségi Szentírásból idézett egy olyan elvet („senki két úrnak nem szolgálhat”), amelynek a betartását a legmaterialistább tőkés vállalatok is nagyon szigorúan megkövetelik. Én egy amerikai vállalattól mentem nyugdíjba, ahol szemináriumot tartottak az alkalmazottaknak az erkölcsös alkalmazotti magatartásról. Nem kevesebbet kívántak, minthogy még a gyermekkori barátainkkal is szakítsuk meg a kapcsolatot, ha azok esetleg a konkurenciánál dolgoznak. Ha pedig valaki megpróbál két úrnak szolgálni, azt ipari kémnek nevezik és nagyon szigorúan büntetik.

Buga: „Egész nyersen fogalmazva, Orbánnal közölte a tartótisztje, hogy maradjon veszteg, mert most veszítenie kell” Ez pedig érthető! Nyilván szimbolikusan kell érteni, de így történt!

Örülök, hogy egyetért velem, de én nem szimbolikusan értettem a dolgot. A napvilágra hozott Wikileaks iratokból ui. kiderült, hogy Orbán a választási időszakban rendszeresen jelentett az amerikai nagykövetnek, akinek ama szemrehányására,  hogy túl sokat nemzetieskedik, azt válaszolta, hogy: „ne figyeljenek arra, amit a megválasztásomért mondok”, „azt mondjuk az embereknek, hogy visszaállítjuk a nemzet nagyságát, a gazdasági szereplőknek pedig azt, hogy mit várhatnak a Fidesz-kormánytól”. Aki valaha is dolgozott, az tudja, hogy az ember mindig annak jelent, finomabban, annak számol be, akitől az utasításokat kapja. Felejtsük el azt a naivságot, hogy Magyarország független állam és hogy „felelős” miniszterelnöke a népnek felelős. Ahogy a Magyar Nemzeti Bank egyedül és kizárólagosan az Európai Központi Banknak, úgy a „magyar, nemzeti” miniszterelnök is kizárólag a „tartótisztjének” felelős. Emlékszünk az idei október 23-ára? Mivel indokolta Orbán, hogy a Fidesz nem szervez ünnepséget? A miniszterelnöknek ott kell lennie, ahol az országra vonatkozó legfontosabb döntések megszületnek. Tehát bevallotta, hogy mindent, ami az országnak fontos, Brüsszelben döntenek el. Még akkor is, ha nincsen ott. Ezért nem engedheti meg magának, hogy október 23-áról megemlékezzen. Ezt hozta magával az, hogy – ezt szintén Orbán mondta – „lemondtunk az ország függetlenségének egy kicsinyke darabjáról” valami értékesebbért, az uniós tagság kedvéért. Ha ez így van, és Orbán takarékoskodni akar az állami kiadásokkal, akkor legkézenfekvőbb dolog megszüntetni az egész országgyűlést, a miniszterelnöki hivatalt és egy-két irodát bérelni a kormány tagjai számára Brüsszelben. Az országházat pedig privatizálhatnák egy belvárosi plaza céljára, hogy a bevételt adósság-szolgálatra fordítsák. Szóba jöhetne még a Habsburgok példájára a szent korona elzálogosítása, most ugyan nem a Fuggereknek, hanem pl. a „nemzetközi (internacionalista) közösségnek”, esetleg az azt mozgató Goldman-Sachs-nak. Az „internacionalista közösség” bizonyára elégedetten venné tudomásul a kormány eme bátor, „eureformkonform” intézkedését. Csak azért nem teszik ezt meg, mert meg kell őrizni a „demokrácia” látszatát. Meg egy kis munka nélküli suska sem jön rosszul.  (Ld. az üres széksorokat az országgyűlés ülésein.) A képmutató és ostoba „nemzeti konzultációs” színjáték se tévesszen meg senkit. Ha egy kormányhivatal – mint a példánk mutatta – még annyi fáradságot sem vesz magának, hogy egy kormányhatározat végrehajtásával kapcsolatos levélre válaszoljon, ha annyi fáradságot sem vesz, hogy egy tizedik fogalmazó annyit írjon, hogy „köszönettel megkaptuk a levelét, majd tanulmányozzuk”, pont az a hivatal fog törődni a nemzeti konzultáció levéltömegének a földolgozásával és a válaszadók véleményével? Ne tegyük magunkat nevetségessé azzal, hogy az ilyen látványpolitizálásnak bedőlünk. Mikor elolvastam Orbán levelét, azonnal méltó helyére, a szemétkosárba dobtam.

T. István: Hogy mi lesz Orbán bukása után, azt nem tudom, mert nem vagyok jós. Én nem akarom Orbánt megbuktatni, de ő meg fog bukni. Én annak örülnék, ha Orbán hatékony és következetes nemzeti politikát folytatna, és azt addig tenné, amíg az övét egy még hatékonyabb kormány váltaná föl. De nem teszi. Segíteni sem lehet rajta, mert vak és süket. Csak bámulja a festett paravánokat és fogalma sincs a valóságról. Erre majd hozok még példákat. Hogy ki kire szavazzon, arra tippet elvből nem adok, mert nem agitációs célzattal írom, amit írok. Az egyetlen javaslatom, hogy venni kell a fáradságot és tanulmányozni minden politikai erő tetteit és szavait, a közöttük lévő összhangot, az ígéretek teljesítésének a mértékét, a céljaik elérése érdekében használt eszközöket és dönteni. Én is ezt teszem. Attól pedig, hogy jövőre az IMF fogja kijelölni az új miniszterelnököt, nem kell félnünk. Már Gyurcsányt és Orbánt is ott jelölték ki. Orbánt már akkor, amikor beiskolázták Oxfordba.

Dr. Mayer Zoltán György: „Ezt valószínűleg a FIDESZ is így gondolta (Mármint, hogy a nyolc év fogja az MSZP-nek a kegyelemdöfést megadni) és ezért nem állt élére a Basztílly-ostromnak (MTV-székház) 1956 ötvenedik évében.”

Ez az értelmezés sem alaptalan, de én meg vagyok győződve arról, hogy a Fidesz parancsra cselekedett. Neki megtiltották, hogy bármilyen népi megmozdulásnak az élére álljon, és ő engedelmeskedett, bár valószínűleg örömmel tette. Gondoljunk csak Orbán futására a 2006. okt. 23-ai Fidesz nagygyűlésről. Épphogy lelépett, jött a lovasroham. Ha nem tudta volna előre, akkor a Fidesz állította volna föl a sértettek jogsegélyszolgálatát. Nem tette, mert ezt is megtiltották neki, és ez volt a támogatóinak az igazi cserbenhagyása, nem a lelépése. Ez utóbbi, bár kötve hiszem, hogy a sietsége nem volt tudatos, elvileg nem feltétlenül volt az, mert nem zárható ki, hogy valóban nem tudott a tervezett lovasrohamról, de a jogi védelem elmulasztása mindenképpen tudatos és szándékos. Azt is megtiltották neki, hogy a Jobbikkal együttműködjön. Ezt legjobban erőltetett és hiteltelen magyarázkodásai és elhatárolódásai bizonyították a számomra. Ezt pedig nem a Jobbik „fasiszta”, stb. volta miatt tették, mert az utóbbi képet csak később alakították ki róla a sajtóban az ellehetetlenítése érdekében, hanem azért, mert a meglévő, bejáratott és a céljaiknak megfelelően, olajozottan működő pártstruktúrát nem akarták módosítani. Nagy pechje Orbánnak és az „internacionalista közösségnek”, hogy a nemzeti jogvédők megjelentek. Vagy nézzük Budaházy esetét: az Erzsébet híd lezárása egy Fidesz melletti tüntetés volt a szavazatok újra számlálása érdekében. A Fidesz hálája az volt, hogy hatalomra kerülése után még másfél évig vizsgálati fogságban tartotta, most pedig házi őrizetben, noha az egész rendőri és nemzetbiztonsági apparátus évek óta eredménytelenül dolgozik azon, hogy valami vádszerűséget összebarkácsoljon ellene. (És, mint majd látjuk, nem ez volt a Fidesz legalantasabb lépése.) Rákosiék alatt kémeket, fegyverrejtegetőket fabrikáltak, most terroristákat akarnak. Úgy látszik, nem tudjuk teljesíteni a tőlünk megkívánt terrorista szállítási kvótát. Van „Terror Elhárítási Központunk”, de nem képes megkeresni a kenyerét, mert nincs egy huncut terroristánk, sem égen, sem földön. Valahogy a „cigánygyilkosok” sem tűnnek teljesen kósernek. Legalábbis a szenzációs leleplezés évek óta késik, holott már az egész földkerekség tudja a „szabad és tárgyilagos” nemzetközi sajtóból, hogy a rasszista magyarok halomra ölik a cigányokat. Szabó Albertet annak idején ideküldték fasisztákat és neonácikat toborozni. Akkortájt az újságok állandóan a „náciveszéllyel” és a „bőrfejűekkel” ijesztgettek bennünket, de végül Szabó Albertnek is lógó orral kellett lelépnie. Még egy babszemnyi kis nácit sem talált. Nagy blama ez az „internacionalista (internáci) közösség” előtt. Ez az „ellenség felmutatási elvárás” ihlethette Orbánt arra, hogy megfelelési kényszerében kiagyalja az „egyenruhás bűnözést”, ami a magyar jogtörténet szégyene, és biztos vagyok benne, hogy néhány év múlva úgy fogják tanítani a jogi egyetemeken, mint elrettentő jogi abszurdumot, amelyet ráadásul jogi (igaz, csak „szoci jogi”) végzettségű miniszterelnök kormányzása alatt, többségükben jogászokból álló országgyűlés szavazott meg. Lehet, hogy kissé zsibbadt volt akkortájt az agya és nem jutott az eszébe a százszor „mainstreamebb” „egyenruhás terrorizmus”. Milyen büszkén jelenthette volna Brüsszelben, hogy „súlyos csapást mértünk az egyenruhás terrorizmusra”. (Felszámolni nem szabad, mert akkor nem volna ki ellen harcolni és a jó népet sem lehetne senkivel sem ijesztgetni.)

Amit a „lerablásról” mond, az is igaz. Hogy akkor miért örültem mégis az MSZP győzelmének? Hadd mondjam el egy nálam sokkal okosabb embernek, a néhai Fekete Gyulának a szavaival, amelyek egy 1997-es előadásán hangzottak el az MSZP-ről és a szavazóiról: „És most is lesznek, akik rájuk fognak szavazni. Ha most is tartanának hirtelen egy választást, mondjuk holnap, lehet, hogy a koalíció győzne megint. Egyrészt, mert van egy stábja, amelyik el fog menni szavazni, és oda fog szavazni. Mindegy, ha beledöglik az ország, akkor is oda fog szavazni. Akkor is. Akkor is oda fog szavazni, mert nem az igazságot nézi, nem mérlegeli a helyzetet. Ez negyven éve bele van programozva. Bele van programozva. Nem tud mást csinálni, oda megy szavazni. Kérem szépen, itt volt például Budapesten a XV. kerületi polgármester választás. 72 ezer választópolgár közül 6 ezer megválasztotta nagy fölénnyel az MSZP-s polgármestert. 72 ezerből 6 ezer! Ez demokratikus legitimáció!”

Láttuk, amikor a Hősök terén az MSZP tüntetett a magán nyugdíjpénztárak mellett. Sír szélén totyogó, nyugdíjas vénségek (amilyen én is vagyok), akiknek (mint nekem is) semmi közük sem volt a magán nyugdíjpénztárakhoz. Mégis kimentek és tüntettek, anélkül, hogy tudták volna, hogy miről volt szó. Kimentek, mert „a Feri megmondta”! Ezt a szavazóbázist csak az idő és valami személyes sokk tudja kivonni az MSZP bűvköréből. Gyurcsányék nyolc éve alatt a Nagy Kaszás már megtizedelte őket, az értelmesebbjét pedig az MSZP tüntetően antiszociális magatartása sokkolta. Ha Gyurcsányék nem nyolc, hanem négy év után kerültek volna ellenzékbe, most megint ők ülnének a nyakunkon. Ebben biztos vagyok. A nyolc év kártételeinek hála, most már remélhetőleg nem fognak visszakerülni. Ha mégis, akkor a magyar nép megérdemli a sorsát. Az MSZP bukásával megérett az idő arra, hogy megszabaduljunk az utolsó rendszerváltó, azaz országkiárusító pártól is, a Fidesz-KDNP-től is. Hacsak nem alakult ki már a programozott Fidesz-szavazók rétege, amely „ha beledöglik az ország, akkor is oda fog szavazni.” Mert: „a Viktor megmondta!”

Dohán Mihály

Folytatjuk

(Nemzeti InternetFigyelő)

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

0 thoughts on “Miért kell Orbánnak megbuknia? – 2. rész

  1. ! Tanulmányok: 4 elemi és 4 polgári osztály. 1912 géplakatos segéd, 1914 segédi oklevél.

    ! 1948. szeptember 15-én Nagy Imrét kinevezték a Közgazdaság-tudományi Egyetem professzorává, az agrárpolitikai tanszék vezetőjévé. 1949 és 1950 között emellett az Agrártudományi Egyetemen tanít agrárpolitikát. 1953-ban agrártudományi tanulmányaiért a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották.

    ! 1949-ben a gödöllői agráregyetem rektora. Ez is hozzá tartozik „Imre” képzettségéhez: Imre taníttatása költséges volt, tanulmányaiban nem jeleskedett. Részint az ötödik osztályban félévkor matematikából kapott intője, részint pedig annak a mérlegelése hogy egy megfelelő szakma kitanulása révén biztos megélhetést biztosítson önmaga számára, juttatta arra az elhatározásra, hogy gimnáziumi tanulmányait abbahagyja. Édesanyja ebbe nem akart beleegyezni, fiát hivatalnoknak szánta, így ősszel még beiratkozott az ötödik osztályba, azonban a félévkor kapott intője végképp elvette kedvét a továbbtanulástól. Sem szülei, sem tanárai bíztatására nem volt hajlandó folytatni tanulmányait, s 1912-ben saját elhatározásából elhagyta a kaposvári gimnáziumot. Eredeti elképzelése az volt, hogy egy évi gyakorlat után felső-ipariskolába iratkozik Budapesten. Belépett Scholz és Noficzer mérlegkészítő, épület és műlakatos mesterek műhelyébe tanoncként. Két régi osztálytársa is itt volt gyakornok akkor már egy fél éve. A géplakatos mesterség vonzotta és nagy szorgalommal tanult. A lakatossegédi oklevelet 1914-ben szerezte meg, február 1-én levizsgázott, elvégezte mestermunkáját és felszabadult. Nyár elején munkájából kilépett, az iskolai év kezdetéig Dr. Szücs Rezső ügyvédhez szegődött irodai alkalmazottként. Ekkor tört ki az első világháború. Szeptember elején megkezdődtek az előadások az felső kereskedelmi iskolában, így az ügyvédi irodát maga mögött kellett hagynia. Matematikából jeles tanuló volt. 1925 nyárán az illegálisan működő KMP vezetése felkereste Nagy Imrét. Belépett az akkor alakult, jórészt kommunista befolyás alatt álló Magyarországi Szocialista Munkáspártba, ahol elsősorban a földművelésüggyel foglalkozott. (Híradmin – Wikipédia)
    No ilyen magasan képzett oktatók képezték a mai országvezetői poszton levőket!

  2. A cikkel alapjában most is egyet lehet érteni.

    Csak az a baj vele, hogy nem mutat kiutat az ország helyzetéből?

    Magyarországon a nyugati pénzhatalom parancsai szerint, nem lehet nemzeti elkötelezett értelmiséget kinevelni. A tudományos élet épp oly hazug, mint a politikai életünk. Sajnos nincs egyetlen egy vezetésre termett, erre kiképzett ember sem kis hazánkban. Az utcai patkányforradalmasok, meg más bohóc örjöngők nem a nemzet érdekében ügyködnek.

    Azt én sem tudom, mi jár Orbán Viktor fejében? Nem látni bele.
    De ma ő az egyetlen és képzett politikus, akit elfogad a lakosság többsége. Egyszerűen nincs jobb nála. Ettől függetlenül ugyanúgy áshatja is sorsunkat, de alapozhatja is. Ebben a tökéletesen hamis világban nem lehet nyílt lapokkal játszani. Csak a szerencsénkben bízhatunk, nincs reális alapja a cselekedeteinknek.

    Meg abban, hogy a nyugati civilizáció az EU-val az élen, hamarabb omlik össze, minthogy végleg elpusztította volna kis hazánkat!

  3. Dohan ur, Spegulot mostanaban ismertuk meg ezen a portalon es jonehanyszor meg is kapta azt, amit kiprovokalt. Fo jellemzoje, hogy sose a cikk mondanivalojahoz fuzi merges mondani valojat, hanem vmi lenyegtelen, mellekes semmisegek ostorozasaban leli oromet. Ezekbol a mellekes, harmad rangu semmisegekbol von le, ha kell stilus elemzessel, messzemeno kovetkezteteseket. Amennyiben tudasat, tehetseget a cikkek lenyegi mondanivalojanak szentelne, ugy portalunk nagyot nyerne vele.

  4. „Ha a gazda, változik is rajta marad a nyereg a számáron!”
    A ” „vologya,” nevű Sztálin mininstráns Tabu? Nem tudhatja meg a kiskorú olvasó?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük