KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Kérjük, támogassa a magyarok emberi jogaiért küzdő Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (njsz.hu) a személyi jövedelemadója 1%-ával!

Adószám: 19334684-1-05

Miattuk nincs béke Ukrajnában

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A német Die Welt lap megszerezte és cikkezett azokról a titkos dokumentumokról, amelyek véget vethettek volna a háborúnak. Erre hívta fel a figyelmet a Tiktok videójában Déri Stefi. Az újságíró közölte, már két éve béke lehetne, nem halt volna meg több száz ezer ember, s nem fenyegetné egész Európát ma is a háború veszélye.

@stefideriMár két éve béke lehetne?♬ original sound – Stefi Deri

A háború kitörése után nem sokkal az ukránok és az oroszok több körben is tárgyaltak Törökországban.

A német lap által megszerzett dokumentumok szerint ezek az egyeztetések 2022 tavaszán sikerre vezethettek volna. Ukrajna és Oroszország nagyrészt megegyeztek a feltételekben a harcok befejezéséhez.

A beszámolók szerint mindössze néhány kérdés maradt, amelyet személyesen kellett volna megtárgyalnia Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek egy csúcstalálkozón. Sajtóhírek szerint egészen részletekig menően sikerült megegyezni Kijevnek és Moszkvának. Ukrajna elkötelezte magát az állandó semlegesség mellett, s lekerült az asztalról a NATO-csatlakozás is, a megállapodás értelmébn az ukránok nem fogadtak, gyártottak vagy vásároltak volna nukleáris fegyvereket, s soha nem engedtek volna külföldi fegyvereket és katonákat az országba.

Ennek fejében az oroszok azt ígérték, hogy soha többé nem támadják meg Ukrajnát.

Hogy Kijev biztos legyen ebben, Moszkva beleegyezett, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és maga Oroszország átfogó biztonsági garanciákat nyújt Ukrajnának.

A béke azonban végül elmaradt, s máig folynak a harcok Ukrajnában. Azokban pedig több százezer ember vesztette életét, s millióknak kellett elhagyniuk a szülőföldjüket. Árvák siratják szüleiket, a pusztítás pedig mérhetetlen.

Déri Stefi a videójában felteszi a kérdést, hogy vajon mi történhetett, hogy mégsem sikerült végül megegyezniük a feleknek. Szerinte erre válasz lehet, hogy Joe Biden 2022. március 29-én körbetelefonálta Európa háborúpárti vezetőit.

Ez is érdekelheti:  Alapállásunk - avagy támad-e, vagy védekezik Oroszország?
Köztük volt Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Mario Draghi akkori olasz miniszterelnök és Boris Johnson brit miniszterelnök. A hívás legfontosabb témája az volt, hogy továbbra is ellássák Ukrajnát biztonsági támogatással. Ezután felgyorsultak az események. 2022 április 6-án Johnson Kijevbe érkezett, s két üzenetet vitt magával, amiről Ukrajna isztambuli főtárgyalója azt mondta, hogy ezek a következők voltak, az egyik, hogy Vlagyimir Putyin háborús bűnös, nyomást kell gyakorolni rá, nem pedig tárgyalni vele, a másik, hogy ha Kijev alá is ír valamilyen garanciális megállapodást Moszkvával, a NATO-hatalmak ezt nem teszik meg.

Három nappal a brit miniszterelnök hazatérése után jelentette be az orosz elnök, hogy zsákutcába futottak a tárgyalások. Eközben Johnson és Biden is több százmillió dolláros támogatást ígért be Kijevnek. Innentől kezdve nem csak a béke szállt el, hanem beindult a háború finanszírozása is. Az amerikai külügyminiszter pedig elárulta, hogy a brutális mennyiségű pénzből ki profitál.

Antony Blinken, az USA külügyminisztere úgy fogalmazott:

Az Ukrajnának nyújtott biztonsági támogatás 90 százalékát az Egyesült Államokban költötték el, az amerikai cégek profitáltak belőle.

Sőt, Biden elnök is megerősítette Antony Blinken amerikai külügyminiszter szavait, amikor arról beszélt, hogy az Ukrajnának szánt pénzek kilencven százaléka az amerikai cégekhez kerül, az amerikai gazdaságot pörgeti.

Ez is érdekelheti:  Levédia krónikása: Miért tilos az orosz propaganda?

Eközben a brüsszeli vezetés, az őket a zsebükben tartó amerikai baloldal és az általuk guruló dollárokban fizetett magyarországi baloldal rajta maradt a háborús vonalon – jegyzi meg az újságíró, aki szerint véget érhetett volna az értelmetlen öldöklés, s nem lett volna szükség az európai gazdaságot bedöntő szankciókra, s visszatérhettünk volna a béke és a gyarapodás útjára.

A globalista baloldal inkább a háborút választotta itthon és külföldön is

 – tette hozzá.

Magyar Nemzet

Kiemelt kép: illusztráció / Robbanások Kijevben / Fotó: Reuters

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük