Hirdetés

Mayer Gábor: Fizessetek és takarodjatok!

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Ha nem takarodtok – százszorosan, ezerszeresen fogtok fizetni!

Persze, ezt a mai problémát még az elvtársi időkben kellett volna gondosan előre tervezve megoldani. Azonban itthon és akkor, ez nem volt még égető gond, annyira nem, hogy nevetgéltünk a halódó nyugat nagyvárosainak forgalmi dugókban fuldokló közlekedésén. Nekünk akkor elvtársi lendülettel óriási panel-falukat építettek, tíz emeletenként egyetlen autóparkolóval, hiszen a bolsevik szép, új világ az újságpapírba csomagolt szerszámaival távolsági buszon, HÉV-en, vonaton járt egy-egy korty szabad levegőt építeni magának. Hol volt még az autó?! A nagyvalagú basák, pasák segge alatt, akik a nép sorsán mindennapos délelőtti konyakozgatással tűnődtek a feketekávékhoz elszívott cigarettáik füstjében.

Majd ránk köszöntött 1989 és 90, a Bondor és Szépvölgyi basákat és pasákat felváltotta Demszky demokratikus basi, s neki is még bőven lett volna ideje azon elmélkedni – mi lesz itt, ha egyszer ideköszön a művelt nyugat sok-sok kiszuperált roncsautója és levetett autógumija?

A mára meggárgyult Demszky basi még eléje mehetett volna az egymásba torlódó autófolyamoknak és az autóparkolási téboly kulminálásának. Nem ment elé, mert egyáltalán nem érdekelte, ha érdekelte is tehetségtelenül tehetetlen volt és úgysem dönthetett egyedül semmiben – neki elöljáróinak kellett megfelelnie, így idült vigyorával beállt dudálni a kátyúk miatt és ellen felsorakozottak közé. Elöljárói meg a pénzt követelték tőle. A főváros vagyonát, tokkal, vonóval. Nem bíbelődhetett holmi forgalom és parkolás tervezgetésekkel, és nem is akart, mert azok neki nem fájtak. Nem olyan családból való ő, hogy mindenki piszkos kis gondjával törődjön! Utódai pedig ma már egyenesen kimondják: itt mi vagyunk, ti ne gyertek ide! Romániában annak idején egyszerűbben csinálták: senki nem aludhatott családtagnál, barátnál, a szállodáknál pedig volt valami parkoló, ahol éjjelente rongálhattak kicsit a magyar rendszámú autókon.

Mára a hódvigyorú Nimandmüller és Soproni seprők kiadták a mi és ti bolsevik megkülönböztetést: mi vagyunk itt, ti pedig ne gyertek ide! És a ti az ő kerületükben ugyanazt a másságot jelenti, mint amit Romániában jelentett a magyar: ti nem aludhattok nálunk, de legelőbb is az autóitokat vigyétek innen! Ezt a markáns mit és tit egyedül a szervezett bevándorlás árja tudja elmosni. Abban a kérdésben – úgy néz ki, bárki „nem mi” jobb, előrébb való, mint a mi lehet valaha. Ami nem szervilizmus. A legteljesebben demokratikus demokratizmus. Hozzátéve még: az „azt zárok el a forgalom elől, amit, és amikor akarok – mert megtehetem” őrülete vetíti elénk, mi lenne itt, ha kormányzási felhatalmazást nyernének.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt kép: Ripost.hu

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás