„Magyarok a Duna mögé!” – FELVIDÉK GYÁSZNAPJÁN
1945-46 telén fűtetlen marhavagonokban 40-45 ezer magyart deportáltak a csehországi Szudéta-vidékre, majd 1947. április 12-én kezdődően, közel 77 ezer magyart telepítettek ki Szlovákiából Magyarországra.
Tompán koppannak a szavak, csak valami megfogalmazhatatlan fájdalom az, ami megmarad.
Vajon miért nincs tele az európai média a felvidéki magyarok internálásának megemlékezésével, vajon, hogyan fogadhatja el az „emberi jogok bajnoka” Brüsszel, a napjainkig tartó; a magyarság kollektív bűnösségét?
A kérdésem költői, a válaszokat nem csupán sejtem, hanem erős meggyőződéssel tudom.
„Madari za Dunaj!” – kiáltja felém egy szlovákká lett „szlovmagyar”. Kezem ökölbe szorul, a szívem vérzik.
Komáromi, dunaszerdahelyi, somorjai, érsekújvári, rimaszombati és zétényi barátaim szemébe nézek, és úgy mondom:
-Nekünk, magyaroknak, ez (is!) a holokausztunk. Mi, anyaországbeli, délvidéki, erdélyi és kárpátaljai magyarok, veletek vagyunk!
Mondjanak bármit:
Feltámadunk!
Zetényi-Csukás Ferenc
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
