Hirdetés

Magyaródy Szabolcs: Klímaváltozás?

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

 

Derék politikusaink szerint éghajlatváltozás megy végbe napjainkban. Ennek okozói természetesen mi vagyunk, mert rengeteg benzint, olajat, földgázt, tevetrágyát, fát és szenet égetünk. Ezt az állítást kitűnő tudósaink nagy része is bizonygatja. Napszámban, húzzák a vészharangot a rövidesen jelentkező katasztrófa ígéretével. Főként a Föld vészes felmelegedésének veszélyével támogatják a kormányok újabb adókivetési igyekezetét.

“Lejárt” politikusok is (Al Gore?) ragyogóan kezdtek megélni a harangkongatásból. Ennek nyomán a kormányok nyaktörő sebességgel róttak ki új adókat (Carbon tax). Ugyanakkor nem támogatták kellően a nap és más nem szennyező energiaforrások hadrendbe állítását.

Ami a klímaváltozást illeti, úgy rémlik, mintha a középiskolában emlegették volna a jégkorszak ciklikus voltát. Mostanában még mindig kifelé jövünk az utolsó jégkorszakból. Ennek tetejében még közbeeső, „mini” jégkorszakok vannak, mint 1250 utáni, amikor a globális hőmérséklet egy Celsius fokkal csökkent. Ezek a ciklusok hatalmas éhínségeket okoztak a jó öreg Európában. Tehát nyugodtan állíthatjuk, a Föld felmelegedése a természet műve, nem a miénk. Mi is besegíthetünk egy kicsit, de nem lényeges mértékben. A természet teszi a dolgát, akár tetszik nekünk, akár nem. Tehát ha egy jégkorszakból jövünk kifelé, nyilván emelkedni fog a sárgolyónk hőmérséklete és a tengerek szintje is,

Az írott történelmünk olyan szárazságokról is megemlékezik – az egyébként többnyire “irányított” és hamis, hazug történelemben -, amikor a kisebb folyók, tavak teljesen kiszáradtak, amelyek szintén éhínségekkel, tömeghalállal jártak. Persze India és Afrika is hasonlókkal dicsekedhetne. De “özönvizekről” is szól a történelem és hatalmas esőzésekről is. A földkéreg is mozgásba jön időnként, ismert területeket süllyeszt el, semmisít meg (MU és Atlantisz), emel fel.

Igaz, mi rengeteg energiát fogyasztunk, és szeméthegyek sokaságát emeljük világszerte, mérgezzük tengereinket, „civilizációnk nagyobb dicsőségére”. Ez volna a fő baj, nem a levegő széndioxid tartalma. Ugyanis ezen a téren az anyatermészet messze felülmúlja az emberiséget. Például: a Krakatoa (németül Krakatau) vulkán 1880-ban tört ki, kb. többszáz megatonnás nukleáris bomba erejével. Ez a borzalmas robbanás több mint százezer embert pusztított el Szumátra közelében. Óriási mennyiségű port, kéndioxidot lövellt a Föld teljes légkörébe… Savas eső hullott az egész sárgolyón. Hatalmas viharok voltak, a por és gázfelhők csak három év után ülepedtek le a földre. A napfény ereje erősen csökkent, ez a mezőgazdaságban hatalmas károkat okozott. A Föld hőmérséklete 1.2 C fokkal csökkent. A robbanás hangja 4800 kilométerre is hallható volt.

Földünkön kb. 1500 aktív tűzhányó van, nem említvén a tengeralattiakat. Ezek mind szennyezik levegőnket és tengereinket, ha nem is Krakatoa méreteivel.

Az utolsó évszázadban is volt olyan tűzhányó kitörés, amely 7.000.000 (hétmillió) tonna port és gázokat lövellt a levegőbe (El Chichon). Tessék csak a Google-hoz fordulni félelmetes adatokért:

Ami a széndioxidot illeti a természet itt is túlteljesít minket. Például: az olajforrások közül nemcsak a mi fúrt kutaink szivárognak, hanem tengeralattiak is szorgalmasan mocskolják a tengerek vizét. Ha már itt tartunk, említsük meg a háborúk alatt elsüllyesztett hajók olaját, a megtorpedózott tankerekkel együtt… Irak felgyújtott olajkútjaira már nem emlékszünk?

A hatalmas területen található tűlevelű erdeink ezer és ezer tonna terpentint juttatnak a levegőbe, tüdeink ártalmára. 2016-ban, csak Kanadában akkora területű erdők égtek le, mint fél Dunántúl. Az orosz Szibéria erdei még jobban égnek, mert az oltás ott nincs még jól megszervezve. 2021 első felében csak Észak-Amerika területén 1,5 millió hektár erdő égett le. Ehhez jönnek Szibéria, Spanyolország, Szardínia erőtüzei. Ugyancsak meg kell emlékeznünk Hamburg, Drezda, Tokió, Nagaszaki és Hirosima, városok, falvak ezreinek égéséről, amelyek isten tudja milyen káros gázokat, gőzöket juttattak ezertonna számra a levegőbe, a széndioxidon kívül. Persze a gyújtogatásra használt sok-sok tonna foszfor sem volt természet és tüdőbarát.

A soha nem szűnő háborúkban elpukkasztott gránátok, aknák, kézifegyverek, rakéták, repülőbombák óriási tömegét nem említi senki, pedig azok az “égéstermékek” sem kímélik levegőnk tisztaságát. Csak Vietnam és Laosz több bombát kapott, mint amennyit a második világháborúban felhasznált az USA. Azóta sorra került Afganisztán, Irak, Líbia, Szíria. Azok égéstermékei pedig csak részben hasonlítanak az aránylag ártalmatlan, a növények által felhasznált széndioxidhoz. Senki nem említi, az űrhajók kilövéséhez használ tiokol szívet melegítően gyönyörű fehér felhőit, amelyek lelkesen hozzájárulnak a kénsavas esők képzéséhez.

Ha valaki előveszi a 18. és a 19. század elején készült városi fényképeket, furcsa sötét foltok tömegét láthatja az utakon. Ne törjék a fejüket rajta, elárulom. Azok bizony az akkori “lóerők” anyagcsere termékei voltak, magyarul lótrágya. Ugyan a köztisztasági hivatal emberei hősiesen küzdöttek az utak tisztaságát visszaállítandó, de csak naponta egyszer voltak sikeresek.

No, tessék elképzelni azt a bűzt, ami a nyári melegben lengedezett a városi levegőben, különösen a konflis, azaz a lovaskocsi állomások környékén, ahol a várakozó pacik unalmukban minden szükségletüket kielégítették. El ne felejtsük, a 18. század elején még a bölények milliói gyártották a metángáz számolatlan köbmétereit.

Az egész világon fával, szénnel, faszénnel, tevetrágyával fűtöttek, sütöttek, főztek. Angliát télen állandó füstszmog borította, talán 1960-ig, amikor is befejezték a földgázra való áttérést és London, Birmingham, Manchester stb., újra élhető városok lettek.

Néhány évtizede a gőzmozdonyok ezrei húzták maguk után a sűrű füst fellegeket. Minden valamirevaló gyár maga állította elő a működéséhez szükséges energiát szénfűtéses kazánokkal. A még kevés földgáz lévén a lignitből gázt előállító gyárak is ontották a füstöt tonnaszáma. Az ipari városok egét füstfelhők borították. A repülőgépek sem igényeltek széljárásjelentéseket, mert nappal látták a városok, vonatok, gyárak füstjének irányát.
Az amerikai gépkocsik olajat kezdtek égetni általában az első 50,000 mérföld után. Persze már az első mérföldek után is hetente egy liter olajat égettek. A hideg motorok csodaszép kék füstöt húztak maguk után. Ez csak akkor szűnt meg, amikor a kitűnő japán gépkocsik tömegesen kezdtek feltűnni a Ford, GM és Chrysler autógyárak parkolóiban…
A levegő még tisztább lesz az elektromos autók folyamatban lévő, gyors térnyerésével. A nap és szélenergia használata is rohamosan terjed, nem is beszélve a tóriummal működő reaktorok fokozott iramú térhódításáról. 15-25 éven belül sikerül üzembe helyezni az első “hidegfúziós” reaktort, ami az olaj, szén uralmát végleg megdönti, ha az olajbárók és államok hagyják…

Légszennyezés valóban probléma, ahol nagy a népsűrűség és az ipar is fejlett, mint például Kínában, de pont ők tesznek a legtöbbet ellene. Fokozatosan, de nagy iramban helyezik üzembe a modern atomreaktoraikat, naperőműveket, füstgáz konvertereket. Világelsők elektromos autókban és akkumulátorfejlesztésben. Kénytelenek, mert nincs elegendő olajuk.

Európában és az USA-ba pedig szándékosan fékezik az átállást, helyette pedig “carbontax” bevezetésével, a fogyasztókkal akarják megfizettetni a nagyüzemek légszennyezését.

Szóval, sok hű-hó semmiért. A technika folyamatos és ugrásszerű fejlődése hamarosan megszünteti a levegő – humán eredetű – szennyezését. Addig is talán a haladást mindenáron fékező, hátráltató nagyipart kellene rábeszélni lelkesebb közreműködésre. A széndioxidból üzemanyagot is lehet csinálni, versenyképes áron. Tehát nyugodtan égethetjük a szenet és olajat az áramfejlesztőkben, ha a füstgázból azonnal új üzemanyagot termelünk. Persze ehhez az olajmágnások belegyezése és közreműködése is szükséges volna, amire nem számíthatunk. Igaz, Kínában és máshol már csinálják.

Ami a természetet illeti, arra semmiféle komoly befolyásunk nincs. Ha például a Csendes-óceánt szegélyező tűzgyűrű, a nyugat Amerikai Szent András törésvonal és a Földközi-tengeri kontinentális rétegek csusszannak egy átlagnál nagyobbat, minden gondunk megszakad jó időre.

A közelmúltban jelentek meg cikkek a Yellowstone szupervulkán várható közeli kitöréséről. Ha ez megtörténik, hosszú ideig nem lesznek napi széndioxid gondjaink, mert a Föld lakosságának jó része el fog pusztulni Trump Úrral és Hillaryval együtt.

Addig is be kellene tiltani az Amazonas őserdő és más erdők irtását, égetését, amelyek eddig szorgalmasan nyelték az általunk termelt széndioxid tonnáit.

Itt meg kell említenünk, hogy a föld oxigén termelésének 50-85 százalékát a tengerek adják. Tehát a nagy erdőtüzek és minden más jelenség alig befolyásolja az oxigén mennyiségét.

SZEMÉT: Az egész világon szeméthegyek díszelegnek, bűzlenek, ontják a gázokat. A háztartási szemetet – egyszerűen nem értem. Amióta osztályozni kell a szemetet, alig van. Az üveg, fém, plasztik a kék bödönbe megy, a papír a zöldbe. A szerves konyhahulladék pedig a komposzt ládába. Ha nincs kert, egy másik dobozba kerül. Valódi szemét alig akad néhány kilóra való. Akkor mi a probléma?

PLASZTIK: olajból készül, tehát olajat lehet gyártani belőle. Már az egész világon óriási, modern lepárlók tüntetik el a plasztik- és gumiproblémát. Még Afrikában, Ázsiában is a szegények házilag összetákolt lepárlókban gyártják az üzemanyagként használható energiahordozót.

Tessék betétet kérni a plasztik üvegekért, dobozokért. A nagy üzletek állítsanak fel darálókat, amelyek automatikusan végzik a visszaváltott üres palackok, poharak feldolgozását. Az apróra őrölt műanyagot már könnyű zsákolni, szállítani és felhasználni.
Szemétégetők: Már készültek nagy teljesítményű szénégetők, melyek energiát, meleg fűtővizet termelnek nagy haszonnal, kevés károsanyag kibocsájtásával. Ha összevetjük a szénégető hasznát a szemét szállításának, tárolásának költségeivel és károsanyag kibocsájtásának kárával, gyorsan felépítjük a szénégetőket.

Ha már belátjuk a kapkodás sikertelenségét, fel kell készülni a felmelegedésre. Először is a vizet kell takarékosan használnunk s a tenger vizét kell óriási mennyiségben sótalanítanunk. A technikarendelkezésünkre áll, legfeljebb kevesebb okos bombát, tankot és repülőgép anyahajót kell gyártanunk. Például egy vadászrepülőgép árából egy várost tudnánk ellátni sótlanított tengervízzel. Talán a Marsra sem kellene röppentyűket küldözgetni. .

HAARP: Nemcsak egy összeesküvés-elmélet hívei aggódnak a HAARP miatt, hanem az EU is megszavazott egy határozatot, amely további információt kér az egészségi és környezeti veszélyekről. „Az aggódás ellenére a HAARP vezetői ragaszkodnak ahhoz, hogy a HAARP nem károsabb, mint egy rádiókutatási project” (idézet a Canadian Broadcasting Corporation (CBC) egy HAARP-ról készült TV dokumentumából).

HAARP ( High Frequency Active Auroral Research Program, azaz Magas Rezgésszámú Aktív Sarki fény Kutatási Program) egy alig ismert, de kritikusan fontos USA katonai védelmi program, ami évek óta igen sok vitát okozott bizonyos körökben. Az illetékes HAARP vezetők nyilatkozatai ellenére, néhány elismert kutató állítja, hogy a HAARP adta titkos elektromagnetikus hadviselés lehetősége segítené az USA haderejének célját, a teljes spektrum dominanciáját.

Mások állításaikkal elmennek addig a vádig, hogy a HAARP–ot már felhasználták időjárás változtatásra, földrengések, tengerárak előidézésére valamint a világ elektronikus kommunikációjának megzavarására.

Yellowstone-tól és a HAARP-tól eltekintve, pillanatnyilag sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a vizeink rettenetes szennyeződése és a termőföldjeink mérgezése, kimerítése, nyomelemek teljes hiánya, amely már visszafordíthatatlannak látszik, de arról majd máskor.

Kiderült, a világ oxigén készletét a tengerek adják. Az Amazon erdei nagyon keveset.
1922-ben is olvadtak a gleccserek s nagy melegek voltak világszerte.

Akkor is a világvégét várták, de nem voltak szerencsések. Most pedig, jó volna abbahagyni jajveszékelést, nyivákolást. Aki most is a klímaváltozásról óbégat, az nyilván tájékozatlan, fogalma sincs a föld közelmúltjáról, pedig minden adat a rendelkezésére áll, csak keresni kell egy kicsit.

Tehát ami van, az egy természetes folyamat, amihez alig van közünk.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás