Hirdetés

Luganszkban elmondták, hogyan lehetne Ukrajnát békére kényszeríteni

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A „Szolovjov LIVE” (1) adásában Rogyion Mirosnyik, a Luganszki Népköztársaság főtárgyalója a minszki Háromoldalú Kontakt Csoportban (HKCS) kijelentette: ahhoz, hogy rá lehessen kényszeríteni Ukrajnát a minszki megállapodások végrehajtásának elkezdésére, OROSZORSZÁGNAK TELJES GAZDASÁGI BLOKÁD ALÁ KELLENE HELYEZNIE UKRAJNÁT. (2)

“Érted haragszom, nem ellened”. Vlagyimir Szolovjov, az orosz politikát a haza féltése miatt bíráló tévés műsorvezető

Mirosnyik utalt, továbbá arra: MIVEL a minszki megállapodások másik két garantáló országa, FRANCIA-, ÉS NÉMETORSZÁG FIGYELMEN KÍVÜL HAGYJA, HOGY UKRAJNA MEGSÉRTI A MINSZKI MEGÁLLAPODÁSOKAT, EZÉRT NINCS ÉRTELME TALÁLKOZÓKAT SZERVEZNI A NORMANDIAI FORMÁTUMBAN (3) (kiemelés a fordítótól).

„A legutóbbi tűzszünet betartását ellenőrző luganszki misszió tisztjének elrablása, ukrán katonák bevonulása Sztaromarjevkába, a „Bayraktar” támadó robotrepülőgép (4) és nehéztüzérség bevetése – mindez azt jelenti, hogy Kijev cinikusan áthágja a minszki megállapodásokat. A NEMZETKÖZI MECHANIZMUS NEM MŰKÖDIK (kiemelés a fordítótól). Ezért Oroszország helyesen cselekszik, amikor – a szén és a villamos energia Ukrajnába való szállításának leállításával – gazdasági blokádot vezet be. Én úgy gondolom, hamarabb és keményebb intézkedéseket kellett volna bevezetni. Ahhoz, hogy Ukrajnát rákényszerítsük ígéreteinek betartására, le kell állítani szén, villamos energia, üzem- és kenőanyagok (5) és hasonlók szállítását” – mondta a politikus.

NewsUA.ru


 „Találunk új rendezési megoldásokat is, ha egyszer Kijev nem tartja be a minszki megállapodásokat”

Rogyion Mirosnyik, a Luganszki Népköztársaság minszki főtárgyalója kijelentette: a Donbassz köztársaságai reagálnak az ukránok támadásaira és igénybe veszik teljes katonai és diplomáciai eszköztárukat. Ez azonban nem elég. Ezért keresni fogják a rendezés új mechanizmusait.

„Mind aktuálisabbá válik annak a kérdése, hogy MI A SZEREPÜK A KÖZVETÍTŐKNEK, A MINSZKI MEGÁLLAPODÁS NYUGATI SZAVATOLÓINAK – FRANCIA- ÉS NÉMETORSZÁGNAK ? (6) Aggodalmaikra Kijev a füle botját sem mozdítja. Miben áll akkor a szerepük? Miben áll azoknak a nemzetközi szervezeteknek a szerepe? Akik kötelezettséget vállaltak arra, hogy Kijevet a helyes útra terelik. És szavatolták, hogy Kijev teljesíteni fogja a minszki megállapodásokból eredő kötelezettségeit”(7) – jelentette ki Mirosnyik.

Megjegyezte: HA AZ EDDIGI RENDEZÉSI MECHANIZMUSOK ELROMLOTTAK, AKKOR ÚJAKAT KELL HELYETTÜK TALÁLNI. És meg is fogjuk helyettük találni őket. (8)

Megjegyzések:

(1)  Vlagyimir Szolovjov ismert, befolyásos tévés újságíró, műsorvezető. Alapállását a hazafiság jellemzi. Ebből az alapállásból következetes, és kemény bírálója a folytonos egyezkedésekre építő, „a békesség kedvéért” elvtelen alkukra és engedményekre is hajló, mindenkinek tetszeni akaró, következetlen, a világpolitikát mostanra eluraló gengszter módszerekre az óvodás naivitásával és értetlenségével rácsodálkozó mamlasz, esetenként kifejezetten bárgyú orosz külpolitikai felfogásnak és gyakorlatnak (aminek fő képviselője a Bécsi Kongresszus korának fennkölt szellemiségű, arisztokrata világában feledkezett, a legfelsőbb akaratot mindenkor, legjobb tudásával végrehajtó, ezért elmozdíthatatlan Lavrov külügyminiszter). Ami sokak szemében Szolovjovot kényelmetlen közszereplővé teszi. Ki is szorították a közszolgálati televízió politikai műsoraiból. Tevékenységét a „Szolovjov LIVE” elnevezésű, saját YouTube csatornáján folytatja.

Legutóbb az eddig demilitarizált Sztaromarjevka falu ukrán megszállása körüli orosz tehetetlenkedést, mamlaszkodást bírálta keményen. Szégyellem, mondta, hogy egy ilyen haditechnikával, erős hadsereggel rendelkező ország csak úgy elnézi, hogy 37 állampolgára fasiszták túszául esett (a mintegy 180 fős település 37 lakója már megkapta orosz állampolgárságát. Ami, ezek szerint – eddig legalábbis – nem igazán bizonyult menlevélnek, noha eredetileg akként hirdették. 3 orosz állampolgárságú lakost pedig a megszállók ismeretlen helyre hurcoltak. Sorsukról azóta senki nem tud semmit.)

(2)  Ha Oroszország csakugyan úgy érezné, hogy a Donbassz nem csupán egy gyalog az orosz vezetés zseniális, nagy geopolitikai sakkjátszmájában, hanem a létükben fenyegetett orosz nemzettestvérek által lakott régió, akkor azonnal, hasonló megtorló intézkedésekkel válaszolt volna Ukrajna azon lépésére, amikor az, 2015-ben teljes gazdasági blokád alá vette a Donbasszt. De, még korábban: a törvénytelen kijevi puccs, a Donbassz ellen 2014 április elején meghirdetett – az ukrán alkotmányt is lábbal tipró – katonai büntető expedíció, a megindított hadműveletek, a Donyeck civil lakossága elleni, 2014. május 26-i ukrán légitámadás, az Ogyesszában 2014. május 2-án, majd egy héttel később Mariupolban elkövetett tömeggyilkosság és háborús bűntett is okot adhatott volna a törvénytelen, puccsista junta által irányított terrorállam elleni teljes gazdasági blokádra.

(3)  Az eddigi, a kezdettől fogva halott minszki megállapodáson csüggő orosz külpolitikai kurzus nyilvánvaló és látványos bukása ellenére Lavrov csoda-külügyminiszter még mindig elő bírt hozakodni remekbe szabott ötletével, hogy tartsanak egy újabb minszki formátumú találkozót („bármilyen szinten”!) – előkészítendő a „Négyek” újabb csúcstalálkozóját. Leforrázva kellett azonban tapasztalnia, hogy erről már mindenki más, nálánál reálisabban gondolkodó fagyos hallgatással fogadta a nagyívű ötletet. Ezért gyorsan visszakozott: rajta kívül már senki sem tartja „Minszket” annak a fórumnak, amelyen rendezni lehetne A DONBASSZ NYOLCADIK ÉVE TARTÓ FEGYVERES KONFLIKTUSÁT. (Mintha a szovjet diplomácia, 1945 márciusában, csúcstalálkozót akart volna szervezni az antifasiszta koalíció és Hitler részvételével, megoldandó „az európai konfliktust”.)

(4)  A kijevi vezetés nem kevés döbbenetére a neki a saját gyártmányú pilóta nélküli gépeit eladó Törökország (amely kijelentette, hogy a gépek eladása után ők már nem felelősek azért, hogy Ukrajna azokat mire használja), majd néhány európai ország is nekitámadt Ukrajnának a drónok bevetése miatt. Ez alighanem azzal a bonyolult játszmával függ össze, ami Moszkva és Washington között folyik az Északi Áramlat-II gázvezeték üzembe helyezésére való engedélyek kiadása körül.

Az alaphelyzet az, hogy a vezeték üzembe helyezésével remél Moszkva szabad kezet kapni a Donbasszban. Ezzel azonban ellenségei is tisztában vannak. A nyáron Amerika – látszólag – engedett: többé nem sújtotta szankciókkal a vezeték építését és építőit. Megmaradtak azonban politikai és gazdasági érdekei. A politikai érdekek: Oroszország ne kaphasson alternatív útvonalat exportált földgázának szállítására, kényszerüljön vissza minél inkább (de lehetőleg teljesen) az ukrajnai vezetékek használatára – miáltal továbbra is túsza marad Ukrajna (és a mögötte állók) politikai és gazdasági törekvéseinek, szeszélyeinek. Maradjanak meg Ukrajnának a gáz tranzitjából származó bevételei (ez eddig évi 3 milliárd dollár) – no és, persze (kiadásait csökkentendő) Ukrajna továbbra is lophassa mások kifizetett gázát.) E törekvések új eszköze a gázvezeték (Németország általi) bejegyzésének lebegtetése, halogatása – optimális esetben pedig leállítása is. (Ami által Oroszország teljességgel visszakényszerülne az ukrajnai vezetékek használatára).

Amerika most kettős játékot játszik. Egyrészt gesztusokat tesz. Ezzel ösztönzi az oroszokat, hogy engedjenek a Donbassz dolgában. Az eddigiek alapján megjósolható, Oroszország – a kedvükért – most is, az utolsó pillanatban le fogja állítani az ukrán határokra felvonultatott csapatait. Másrészt provokál – az ágyúzások őrületes mértékre való fokozásával. Ezt Oroszország – mint mindig – most is gesztusokkal igyekszik ellensúlyozni. Most, amikor a gázszállítások csökkentésével tovább zsarolhatná az európai országokat, hogy azok szorítsák rá a németeket az engedélyek kiadására – az orosz elnök, ellenkezőleg növeli a szállításokat, rendületlenül BÍZVA ABBAN, HOGY A HÁLATELT EURÓPAIAK MAJD MÉLTÁNYOLJÁK A NAGYLELKŰ, JÓSÁGOS OROSZ ELNÖK GESZTUSAIT. A „hálatelt európaiak” azonban a vész múltán, ott folytatják majd. ahol abbahagyták. Attól sem kell tehát tartaniuk, hogy az oroszok a gázszállítások csökkentésével torolják majd meg az ukránok dróntámadásait.

(5)  Nem olyan nagyon régen volt, hogy kárörvendőnek, diadalmasnak szánt tudósítás kottyantotta ki a nagy titkot. Eszerint MIVEL MÁR KÉT HÓNAPJA NEM ÉRKEZETT ÜZEMANYAG OROSZORSZÁGBÓL, Ukrajna bajba került: ukrán egységek betervezett akciói, hadmozdulatai maradtak el. Magyarán: A DONBASSZ OROSZ NÉPÉT GYILKOLÓ UKRÁN HADSEREGET KEZDETEKTŐL FOGVA AZ AZ ORSZÁG LÁTJA EL ÜZEMANYAGGAL, amelyiktől mindenki azt várja el, hogy a Donbassz népét védelmezze. Szép dolog a szabad piacgazdaság. No, de ennyire…Újfent beigazolódik egyben a marxista tétel: AZ OSZTÁLYÉRDEKEK  – esetünkben az orosz oligarchák politikai (az engedetlen, büdös prolik Donbasszának eltiprása, a 2014 előtti ancien regime helyreállítása, valamint a gazdasági érdekek (jó üzlet a kenőanyagok és üzemanyagok a nemzettestvéreik tömeggyilkosainak való szállítása) – MINDIG FELÜLÍRJÁK A NEMZETI ÉRDEKEKET.

(6)  A korunkra jellemző elvakult, minden józan megfontolást felülíró ÖN- ÉS KÖZVESZÉLYES, ELMEHÁBORODOTT RUSSZOFÓBIA, mint mindenben, Berlin és Párizs cselekedeteiben is eltéphetetlen vezérfonal. Ott tenni keresztbe a beste oroszának, ahol csak lehet! Takargatták vele szemben, ahol csak tudták a kijevi rezsim legégbekiáltóbb szerződésszegéseit, bűneit is. A puccsista, náci rezsim nem tudott olyan bűntettet elkövetni, ami fölött szemet ne hunytak volna Aztán mostanra UGYANÚGY JÁRTAK VELE, MINT BŐ NYOLC ÉVTIZEDE HITLERREL IS: a hatalmáért (és immár életéért is) halálosan rettegő, véreskezű tömeggyilkossá, megháborodott ámokfutóvá lett, kokainfüggő KABARÉBOHÓC A FEJÜKRE NŐTT. Szabadulnának immár tőle, de már késő: a közös bűn köteléke és a (minket is kötelező) washingtoni parancsolat eltéphetetlenül egymáshoz köti őket. Késő bánat, ebgondolat!

(7)  A minszki megállapodás 3+3 formulában állapodott meg. A megállapodásnak HÁROM RÉSZESE ÉS HÁROM A MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁT GARANTÁLÓ ORSZÁGA VAN. Az előbbi három: Ukrajna, és a Donbassz két népköztársasága. (Magyarán: A HADVISELŐ FELEK, AKIKRE A MEGÁLLAPODÁS VONATKOZIK.) A másik három: Párizs, Berlin – ÉS MOSZKVA. Vagyis ennek A HÁROMNAK AZ A DOLGA, HOGY FELÜGYELJE A MINSZKI MEGÁLLAPODÁSOK VÉGREHAJTÁSÁT, ŐRKÖDJÖN AZOK BETARTÁSÁN. Ki nem mondottan: a három ország közül a két nyugatitól – Német- és Franciaországtól (MINT UKRAJNA BARÁTAITÓL) – az elvárás az lett volna, hogy elérjék: Ukrajna tartsa magát Minszkben 2015. február 12-én aláírt megállapodáshoz, és hajtsa is azt végre. Mivel Oroszország számít a Donbassz két népköztársasága védnökének, vele szemben ugyanez az elvárás – a Donbasszal kapcsolatban. Oroszország irgalmatlanul, kőkeményen, betűre betartatja a megállapodásokat, kitapossa azt a két népköztársaságból még akkor is, ha azok gúzsba kötve, tehetetlen dühvel kénytelenek tűrni, hogy városaikat, falvaikat szünet nélkül lőjék, katonáik magatehetetlen céllövöldei bábukként hagyják magukat lelövetnie, tűrjék a rájuk hulló tüzérségi lövedékeket, aknákat, gránátokat. Mégis, Oroszországot vádolják a minszki megállapodások BE NEM TARTÁSÁVAL. Mostanra a világ vezetői – kivétel nélkül – saját russzofóbiájuktól OLYMÉRTÉKBEN AGYHALOTTAKKÁ LETTEK, HOGY SIMÁN LE LEHET NYELETNI VELÜK KORUNK EGYIK EGETVERŐ HAZUGSÁGÁT: HOGY OROSZORSZÁG NEM TARTJA BE A MINSZKI MEGÁLLAPODÁSOKAT. (A másik ilyen hazugság: a „Krím orosz annexiója”) Föl sem teszik azt a kérdést, hogy 1. Mióta köteles egy ugyanazon ország egyidejűleg VÉGREHAJTANI egy megállapodást, illetve ELLENŐRIZNI ANNAK A VÉGREHAJTÁSÁT.? 2. Ha ezen azt értik, hogy a Donbassz állítólag folyamatosan megszegi a minszki megállapodásokat – és Oroszország, úgymond, ez ellen nem tesz semmit – akkor mi van azzal a köztudott ténnyel, hogy Ukrajna eddig egy betűt sem teljesített a minszki megállapodásokból? Akkor Berlin és Párizs nem sértette meg a minszki megállapodást? Ő ellenük akkor nem kell szankciókat hozni?

Dehogyisnem! Mindenki tisztában van ezzel – nagyon is! Nem! Moszkvában azzal „nem hajtják végre a minszki megállapodásokat” – és azért kell szankciózni –, MERT MÉG NEM KÉNYSZERÍTETTE (eddig legalábbis) KAPITULÁCIÓRA A DONBASSZT. És akkor mindezek után Moszkvában még képesek azt állítani, hogy az eleve élőhalott, mostanra pedig dicstelenül kimúlt minszki megállapodásokkal – azzal az aljas, hitvány cselszövéseken, kiszorítósdin alapuló nyűglődéssel, az agresszorral való elvtelen, cinikus (akár csak közvetett) alkudozással, a kiszolgáltatott emberek soha véget nem érő, kilátástalan szenvedéseivel és cinikus gyötrésével – szemben nincs más alternatíva! Nahát!

Csikós Sándor / NewsFront

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás