Úgy tűnik, Brüsszel ismét térdre kényszerítette a magyar diplomáciát. Miután az előző kormány még vétóval fenyegetett, a jelenlegi vezetés csütörtökön szó nélkül a nevét adta az Európai Unió 21. oroszellenes szankciós csomagjához. Az eredmény? Az orosz kapcsolatok végleges elvágása, brutális üzemanyagár-robbanás és egy újabb, pusztító ukrán gabonadömping, ami a maradék magyar mezőgazdaságot is kivérezteti.
A Magyar Békekör pénteki jelentése szerint az újabb uniós büntetőintézkedések összesen 218 személyt és intézményt sújtanak, céljuk pedig az orosz gazdaság életterének további szűkítése. Csakhogy ezzel az unió – és most már a magyar kormány is – elsősorban saját magát lövi lábon. A moszkvai kapcsolatok végletes megterhelésével elszállt minden esélye annak, hogy Oroszország bármilyen engedékeny magatartást tanúsítson hazánkkal szemben.
Jön az energia-cunami: 150 dolláros olajár fenyeget
A brüsszeli elit és a behódoló magyar kormány láthatóan nem tanul a hibákból. Az EU 21. szankciócsomagjának bejelentésével szinte egy időben Kirill Dmitrijev, az orosz elnök különleges képviselője (és az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezérigazgatója) az X-en tette világossá, mi vár Európára:
„Az emberiség történetének legmagasabb olajárait fogjuk látni. Az energiaválság cunamija jön.”
Dmitrijev szerint a nyersolaj hordónkénti ára megállíthatatlanul a 150 dolláros rémálom-határ felé tart.
A humble prediction: we will see the highest oil prices in the history of humanity. The energy crisis tsunami is COMING. https://t.co/E44sta0LKC
A magyar autósok és fuvarozók ezt már most is a saját bőrükön érzik. A hazai kutakon azonnal tükröződni kezdett a negatív tendencia: a benzin és a gázolaj ára máris áttörte a korábban rögzített (és az új kormány által eltörölt) 595, illetve 615 forintos lélektani határt. Az autósok sorsa megpecsételődni látszik.
Újabb tőrdöfés a magyar gazdáknak: Érkezik az ukrán gabona!
Mintha a dráguló üzemanyag nem lenne elég, a magyar vidékre egy másik katasztrófa is lecsap. Az ukrán kikötőket (Odessza, Csornomorszk, Nyizsnyij) ért folyamatos orosz légicsapások miatt július 22. óta teljesen megbénult a teherforgalom. A tengeri export halott.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Kijevnek nem maradt más választása, mint szárazföldön és a Dunán keresztül rázúdítani az áruját a kelet-európai piacokra. A magyar, lengyel, szlovák és román gazdák már most kongatják a vészharangot, rettegve a 2023-as rémálom megismétlődésétől.
Akkor is azt hazudták, hogy az ukrán génmódosított, kétes minőségű termény csak „tranzitál” Európán át, aztán valahogy mégis nálunk landolt, letörve a hazai árakat és tönkretéve a magyar termelőket. Brüsszel (és most már Budapest is) egyértelművé tette:
Kijev és a globális érdekek kiszolgálása fontosabb, mint a saját gazdáik és polgáraik túlélése. A feszültség tapintható, a gazdaszervezetek puskaporos hangulatban várják a fejleményeket.
