Kónya-Hamar Sándor: TRIPTICHON – Avagy három Hitel-szerkesztőről (III. rész: KÉKI BÉLA)

TRIPTICHON – Avagy három Hitel-szerkesztőről (Albrecht Dezsőről, Kéki Béláról és Vita Sándorról)

III.

KÉKI BÉLA

(Petrozsény, 1907. dec. 30. – Budapest, 1993. ápr. 5.)

( Sírja a Bp.-i Farkasréti temetőben)

Hirdetés

Amikor 1993-ban Gábor Dénes „Elment a nyomtatott betű karmestere” c. nekrológját a kolozsvári Helikonban olvastam, döbbentem rá, hogy ugyanarról a Kéki (Kekl) Béláról van szó, aki az 1930-as években a Pásztortűzzel egyidőben a Hitelt is szerkesztette. És ő volt az a „szerkesztő-tiborc”, akire bármikor bármilyen szerkesztői munkát rábízhattak.

Petrozsényben születetett 1907. december 30-án. 1926 júniusában érettségizett Marosvásárhelyt. 1915 és 1926 között tizenegy éven át tanult zongorázni és hét évig hegedülni, 1927 és 1929 között Kolozsvárt tanult összhangzattant, s közben egyetemi tanulmányait – felváltva – Budapesten és Kolozsvárott magyar-francia- román szakon folytatja. Végül 1930-ban diplomázik- Kolozsvárott – magyar-pedagógia és esztétika szakon.

A piarista gimnáziumban működő líceumi könyvtár igazgatója, György Lajos már 1929 decemberében bevonta a könyvtári munkába, és beavatta az Erdélyi Irodalmi Szemle utolsó évfolyamának a szerkesztésébe is. 1930-tól pedig az újrainduló Erdélyi Múzeum új évfolyamának olvasószerkesztőjeként dolgozott. 1932-től pedig vállalta a György Lajos és Márton Áron által beindított Erdélyi Iskola c. neveléstudományi szemle szerkesztését is.

Szerkesztői munkájával és kitartásával felhívta magára Reményik Sándornak, a Pásztortűz főszerkesztőjének figyelmét, és az 1936 februárjában távozó Dsida Jenő helyébe lép, majd öt éven át szerkeszti hűségesen Erdély egyik legrangosabb irodalmi lapját is.

Ugyancsak 1936 februárjában jelenik meg a „második” Hitel első száma, melynek szervezésében és szerkesztésében, szerzői minőségben is, három társával oroszlánrészt vállalt.

1938-ban átvállalta a Keleti Újság zenei rovatának vezetését is, de közben a Bánffy Miklós vezette Romániai Magyar Népközösség kulturális szakosztályának titkára is. S több folyóirat szerkesztése mellett, ezt a munkakört a második bécsi döntés megszületéséig látta el. 1940-ben pedig, kérésére, az Egyetemi Könyvtár munkatársa lesz. De közben a kolozsvári Ellenzék zenekritikusa is. Majd az Ellenzék kritikusi terve szerint a friss prózairodalom bemutatását is rábízták. Tény, hogy túlterheltsége ellenére, 1941 novemberétől 1944 júniusáig mintegy 80 színi- és zenekritikát írt. S az erdélyi magyarság szellemi életének igen tevékeny, jeles személyiségeként, de zenekritikusként is, talán ő tette a legtöbbet Bartók és Kodály művészetének elismertetéséért.

Mire, 1942-ben a Hitel havilapként nemzeti szemle lesz, Kéki Bélára, a széles látókörű, alapos tudású, nagy műveltségű, élénk szellemű, megbízható és kiváló készségű szerkesztőre bízhatják annak szerkesztését és arcélének formálását. Mindössze két évig teheti ezt, mert 1944 augusztusában frontszolgálatra rendelik, ám 1945 májusában, az osztrák-német határ közelében amerikai fogságba esik. 1945. december végén pedig visszatérhet Budapestre.

1946 márciusában elhatározza, hogy a könyvtárosi pályán keresi ezentúl emberi és szakmai érvényesülését és boldogulását. Még abban a hónapban megkapja az Országos Széchényi Könyvtárba való beosztását, de az egyetemi oktatásban is méltó helyet kap. Az egyetemi könyvtárosképzés 1949 februárjában indul meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán. Ő a nyomtatott könyv történetét adja elő Gutembergtől a XIX.század végéig.

  1. június 1-én áthelyezik a Bp-i Műszaki Egyetem központi könyvtárába. 1952 és 1955 között a Bp.- Pedagógiai Főiskolán tanítja az írás-, a könyv- és a könyvtártörténet szaktárgyakat.

1956 szeptemberében megalakult a Magyar Könyvtárosok Szabó Ervin Köre, s annak titkára, majd főtitkára lesz, ismételten is újraválasztva. 1954-től a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat előadója is.

Az írás, könyv és könyvtártörténet tárgyköréből 25 éven át tart előadásokat, melyekből aztán fontos, nélkülözhetetlen könyvek is születnek. Megírja írástörténeti munkáját (Az írás története, 1971, 1975, 1996, 2000, 2001, 2002), mely 6 kiadást ért meg és 24 nyelvre fordították le. Megírja „A magyar könyv történetét” is 1961-ben. „A latin nyomdabetű rajzának fejlődése Gutemberg óta” c. munkája pedig már csak posztumusz kiadását érheti meg 1994-ben, mert 1993 júniusában váratlanul elhunyt.

Ahogyan Somkuti Gabriella búcsúztatja igenszép nekrológjában : „Kéki Béla kiteljesült életében kerülte a politikát, mert nem harcos típus volt. Csak kiegyenlíteni és békíteni vágyott, szeretni az embereket és derűssé tenni az életet. (…) Mint zenében, esztétikában és képzőművészetben is jártas egyén, – a leírt és a nyomtatott szóban is a szépséget, a harmóniát és a ritmust kereste. Ahogy Reményik Sándor szemében az építészet megfagyott zene, úgy volt az ő számára a tipográfia, a dallam és ritmika megtestesülése.”(1)

XXX

A három Hitel-szerkesztő, bár magas életkort értek meg, nem írta meg utólag sem a Hitel igaz történetét (ahogyan Kéki Béla a Pásztortűz történetét sem), bár nagyon készültek erre. Csakhogy –amiként a sorsuk és a XX.századi történelem is bizonyította – a magas életkor sem elég, hogy mindenre jusson idő, különösen azoknak, akiknek Erdélyben születve és Erdélyből száműzve, kellett vállalniuk a közép-kelet-európai sorsot. Mert mint minden Erdélyből elszakadt embernek, nekik is egy életen át viselt terhük volt ennek a meggyötört és fájó földnek minden gondja és öröme, – melyet elhagyni lehet, de elfeledni soha!

Remélem, hogy ez az újabb alkalom megnyitja végre a Hitel-szerkesztők, álmodó szellemi és nemzeti harcosok számára a végső utat, azok szívéhez és szelleméhez, akik az első anyai szót magyarul érzik, értik és ejtik még!

2021.


Jegyzetek:

Albrecht Dezső

1.)          Vita Sándor: Kedves Zsigmond!(Levelek 1935-1993), Kolozsvár, Kriterion Kv.kiadó 2009, 23. old.

2.)          Korunk folyóirat 1973. júniusi száma,Kolozsvár, (László Dezső: Az Erdélyi Fiatalokról) 923-926 .old.

3.)          Gáll Ernő: Levelek 1949-2000, Kolozsvár-Budapest, Korunk-Napvilág kiadó, 2009. 81. old.

4.)          Vita Sándor: Önéletírás. Kézirat

5.)          Szőnyi Zsuzsa: A Triznya-kocsma, Budapest, Kortárs kiadó, 2006, 81-82.old

6.)          Cs. Szabó László: Hűlő árnyékban, Budapest, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2004, 113-114.old

Vita Sándor

1.)          Vita Sándor: Önéletírás. Kézirat

2.)          U.o.

3.)          U.o.

4.)          U.o.

5.)          U.o.

6.)          U.o.

7.)          U.o.

8.)          U.o

9.)          U.o.

10.)        U.o.

11.)        U.o.

Kéki Béla

     1.)Somkúti Gabriella: Kéki Béla (1907-1993), Budapest, Könyv, könyvtár, könyvtáros című szakkiadvány, 1993.június, 65-67.old.

 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kónya-Hamar Sándor: TRIPTICHON – Avagy három Hitel-szerkesztőről (II. rész: VITA SÁNDOR)

Kónya-Hamar Sándor: TRIPTICHON – Avagy három Hitel-szerkesztőről (I. rész: Albrecht Dezső)

Facebook hozzászólások


Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
„Korai még de-eszkalációról beszélni – A háború a legkisebb szikrától is lángra lobbanhat”

Varga Judit: Magyarország átvette az Európa Tanács miniszteri bizottságának soros elnökségét

Orbán: a járvány harmadik hullámát letörtük, lényegében le is győztük

Close