Makoldi Sándor (1945-2017) festőművészként közeledett a néprajzhoz, melyben felismerte a magyarság ősi hagyatékát. A népművészet kifejezési formái izgatták magyar festőként, főiskolai tanárként, diplomás néprajzosként. Ugyanis a népművészet őrizte meg leginkább a nemzet karakterét, közösségi formáját (közérthetőségét), képírásba tömörített egyetemes mondanivalóját.
A mai Magyarországtól félig elcsatolt Gömör vármegyében találkozott az egyik legősibb bútordarabunk, az ácsolt ládák továbbélésével a XX. századig. A már elfeledett (padlásokra, kamrák mélyére száműzött) egykor itt, a Felvidéken a legdíszesebb kelengyés ládák jelei elkápráztatták. Mint kiderült, az országosan elterjedt bútordarabok legősibb, geometrikus (elvont) jeleinek értelmezésével eddig alig foglalkozott a szakma.
Mivel tudta alkotóként, hogy e jelek nem lehetnek csak üres díszek, meg akarta érteni, hogy miért kerültek főleg a kelengyés ládákra, amit az emberi élet csúcspontján, a házasságkötés ünnepén mutattak meg. A szakrális alkalom szülte fontos tartalmaikat analógiák segítségével fejtette fel, más ácsolt tárgyak (bútorok) hasonló jeleivel együtt a koporsók és bölcsők esetében is, az emberi élet nagy fordulópontjaihoz kötődően.
A szurkoló nem bűnöző- a legtöbb nem az. A bajt mindig egy maroknyi rendzavaró okozza. azok miatt sem jár ki sok gyerekes család, jóérzésű ember. A rossz foci is ok persze. Wlaci
A csányihoz képest a legelvetemültebb szurkoló is ma született bárány!
Egy erősen összetartó közösség, amitől a hatalomnak félnie kell.Már minden mást sikeresen felszámoltak, ami a hatalom útjában állt (munkásosztály, tanárok, értelmiségiek, szakszervezetek) – ezt még nem sikerült, nem véletlen e nagy és erős igyekezet.
Épül a mintagyarmat – ahogy a jegyzőkönyvekben van definiálva.