Kiegészítő tények és adatok Für Lajos beszédéhez (Tájékoztató REINER PÉTER úr számára /is/)


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!

MÉLYEN TISZTELT  OLVASÓK!

Szeretett kicsiny hazánkban  szép számmal  bukkantak fel olyan személyek, akik mindennemű  hazaszeretetük,  markánsan megfogalmazott nyilatkozataik és határozottnak  tűnő fellépésük  mellett, akkor  nem tettek semmit, amikor  a hatalom (jelentős szelete) a kezükben volt,   és  sunyi módon lepaktáltak  a  nemzetietlen  erőkkel vagy/és személyekkel. Az ’56-os forradalom idején  például Für Lajost, mint a KLTE  tanársegédjét,  Komócsin Zoltán  megyei PB titkár delegálta    a Hajdú-Bihar Megyei  Forradalmi Bizottságba, amelynek titkára lett,  és megbízta azzal, hogy csillapítsa le a “lázongó” egyetemistákat.

A  november 4-én bevonuló szovjet csapatok az egész  Forradalmi Bizottságot őrizetbe vették, egy részüket repülőgéppel  kivitték  az országból (köztük Für Lajost is),  de  Komócsin kérésére – őt -, néhány nap elteltével hazahozták és szabadon engedték.  Nem  tudható, hogy a véletlen műve vagy  más közjáték  játszott-e  szerepet  abban, hogy a  Forradalmi Bizottság minden tagja   súlyos   büntetésben részesült (az elnökét  első fokon halálra, majd életfogytiglani  fegyházra ítélték), , de  (egyedül) Für Lajost kihagyták  (kifelejtették) a megtorlásból.

1957-ben  Für Lajos  Franciaországba emigrált, majd  kb. három hónap múlva hazatért, és 1958-tól  1961-ig a debreceni  református  kollégium könyvtárában dolgozott,  1961-63 között  általános iskolai tanári beosztást  látott el, 1964-78 között a  a Magyar Mezőgazdasági  Múzeum tudományos  főmunkatársi, főosztályvezetői, 1980-87 között pedig   a Múzeum tudományos titkári beosztásokba került. 1988-ban már   az ELTE BTK docensévé nevezték ki. Elektronmikroszkóppal sem lehet találni olyan ’56-os forradalmi bizottsági titkárt, aki  hasonló kivételezett helyzetbe került volna, mint  Für Lajos. Hiteles adatok hiányában csak arra lehet  következtetni,  hogy Für Lajos a forradalom alatt sem tett semmi olyant, amit ne bocsátottak volna meg neki  (azonnal), mint ahogyan  a  honvédelmi minisztereként sem tett semmit a  valós rendszerváltoztatás érdekében a  sereg berkein belül. “Bebetonozott” politikai munkásokat, elnézte az “orra előtt lezajló” át-ejtőernyőztetéseket,  menesztette a szaktiszteket,  elszabotálta a tiszti-tiszthelyettesi  etikai kódex kiadását,   elengedte a Számvevő Szék által kivizsgált(!) tábornokok összelopkodott  ingó és ingatlan vagyonainak visszatérítési kötelezettségét, sőt  (egyesek szerint) még azt is elnézte, hogy a sereg  utat építsen a  présházáig. Ezt az információt Krajczár Imre   meg akarta jelentetni a  Magyar Fórum  hasábjain, de a figyelmes Csurka István leintette a lapja főszerkesztőjét…

Nem hajtott végre  “tisztogatást”,  figyelmen kívül hagyta az átejtőernyőztetett  komisszárokat és  pártbizottsági tagokat,  politikai tisztet neveztetett ki a ZMKA  parancsnokává, majd Raffay Ernő tevékenységét is  szó nélkül hagyta, mikor  az államtitkári posztjáról a Hadtörténeti Intézet és Múzeum  főigazgatói  beosztásba  került,  és   első bemutatkozásakor a kirendelt személyi állomány előtt kijelentette, hogy: “senkinek sem kell   félnie,  nem lesz elbocsájtva senki”. Nem hagyhatom ki személyes érintettség  ellenére (és az elfogultság gyanújának  felkeltésével), hogy  Für Lajos velem kivételezett (!) mert  (írásban)  megköszönte  addigi  munkásságomat, felmentett a Magyar Tudományos Akadémia  Minősítő Bizottsági tagságom alól, és  —–most  következik a slusszpoén ————–: kineveztetett a helyemre egy egykori pufajkás tisztet, mert  (talán)  “megszimatolta”,  hogy a pufajkásoké a jövő!  És igaza is lett, mert az Antall kormányt a pufajkás Horn kormány követte! Meg kell jegyeznem , hogy az MTA  MB tagság  semmilyen  tiszteletdíjjal  vagy  más kedvezménnyel nem járt, hacsak a megbeszéléseken (üléseken)  kapott   fekete kávé nem számít annak… Azt már alig merem leírni, hogy később,-  a Hadtudományi Szakbizottság elnökévé pedig az a Mórocz Lajos  vezérezredes lett kinevezve, aki  a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői  parancsnokának magyarországi helyettese volt, és  ’56-ban  (századosként) harckocsiból lőtte  a Soroksári úton barikádot épített Pesti Srácokat.

Hasonló “szabályokat” követett   Szabó János (FKGP-s)  honvédelmi miniszter is,  aki szó szerint ezt nyilatkozta Bencsik András   Magyar Demokrata c.  hetilapjában a  honvédelmi miniszterré történt kinevezését követően,  megnyugtatva a Kádár  rendszer  politikai tisztjeit és pártbizottság tagjait, hogy: “Nem lesz tisztogatás”! Ekkor már Für Lajos a  “pálya szélén volt”, de kb. tíz évig egyetlenegy szava sem volt  Keleti vagy Juhász “dorbézolásai”  miatt, most látta elérkezettnek azt időt, hogy   újra a “színpadra lépjen”és  bemutassa látványos hordószónoki  fogásait. A Magyar Gárda melletti kiállását sem tekinthetem másnak, mint azt a  feledhetetlen gesztusát, amikor   az utolsó szovjet  megszálló  katonaként, a  magyar-szovjet határon látványosan távozó  Silov  szovjet tábornokot (a hazánkat megszálló szovjet csapatok parancsnokát) Für Lajos egy színarany dísz-tőrrel ajándékozta meg,  mint  anno dacumál ajándékozták  meg  a török pasákat  egyes  gyenge gerincű  kollaboráns  főurak. Vagyis: nem vitatom Für Lajos  hazaszeretetét és  magyarságtudatát, de nem tudok könnyekre fakadni, amiért a gesztikulálásával kísért buzdító szavait elropogtatta  a Jobbik hallgatósága előtt, szerényen  fogadva a tapsvihart.  Nem  felejthető, hogy  más  tehetetlen megalkuvókkal egyetemben  20 évet vett el  a  nemzettől,   és “elévülhetetlen érdemei vannak abban”, hogy a  Magyar Honvédség  (valamint a  HM) oda jutott, ahová az egész ország:  a  korrupció, a hazugság, a leépítés  és a  szervezetlenség mocsarába!

Megbocsáthatatlan  bűnöket és hibákat követett el Für Lajos, a szimpátia vagy sajnálkozás  nem mentesíti a felelősség alól, amit most büszkén vállal, megtartván (“jól megérdemelt”)  kiemelt  és nem devalválódott  miniszteri nyugdíját. Nem is érdemelne figyelmet Für Lajos, ha nem produkálná magát ott, ahol – szerintem -, semmi keresnivalója nincsen!  Megtapsolni pedig csak  azért a “bátorságáért” lehet, hogy a “meakulpázásával”  és a “köntöse megszaggatásával”  sikerült elérnie, hogy a  feledékenyek vagy a tájékozatlanok  a bizalmukba fogadják és “feloldozzák”  a “vétkei” alól. Bocsássa meg nekem Reiner Úr, ha én nem  bocsátok meg  Für Lajosnak! Sajnálom, de  nem tudnék a tükörbe nézni ha megtenném!

Köszönettel és tisztelettel: Prof. Dr. Bokor Imre

Nemzeti InternetFigyelő

Kapcsolódó: Reiner Péter gondolatai Für Lajos beszéde kapcsán (+videó)

Facebook hozzászólások

0 hozzászólás a(z) “Kiegészítő tények és adatok Für Lajos beszédéhez (Tájékoztató REINER PÉTER úr számára /is/)” bejegyzéshez

  1. No csak, ki beszél itt?
    Bokor úr a Szovjetunióban végezte felsőfokú katonai iskoláit az 50-es években, majd mint aki jól végezte dolgát szolgált a Néphadseregben, ahol kimagaslóan magas rangig jutott a szamárlétrán. S közben volt egy forradalom…

    Ön nem unja? Ideje lenne tájékozódnia! Mellesleg az Ön apja is a kommunisták alatt élt, tanult, dolgozott. ??? Vagy igaz kommunista? Akkor meg hallgasson., jobban teszi – NIF sűzerkesztő)

     

    • A tények attól még tények. De, ha Marion ezeket meg tudja cáfolni, írja meg nekünk.

      • Na, ne szórakozzunk már! Nehogy már a nyúl vigye a puskagalambot!
        Nem érteni magyar? Bokor úr teljes tiszti pályafutását a komcsik hadseregében töltötte, szépen araszolva a ranglétrán, ráadásul a Szovjetunióban, a nagy baráti országban szerzett ismeretek felhasználásával. Azért az még a hígagyúaknak is világos, hogy ez mivel járt, és hogyan volt lehetséges azokban a régi szép időkben.
        És egész véletlenül 56-ban, a forradalom idején is éppen Moszkvában tartózkodott. Bár életrajzának ezt a momentumát homályban tartja, de az azért nem nagyon valószínű, hogy éppen a náluk haditechnikát tanuló magyart élvtársat hagyják a városban vodkát vedelni, miközben hős seregeik éppen megszállják a fővárosunkat.
        Lényeg a lényeg, akinek vaj van a füle mögött, az ne menjen a napra, mert megavasodik. A vaj. És bűzleni kezd.

        • Marion!
          Nem tartja homályban Bokor prof. sem ötvenhatos, sem néphadseregbeli múltját. Ugyan vegye már a fáradságot és nézzen utána, mielőtt össze-vissza vagdalkozik.

    • Kedves NIF sűzerkesztő! ( Az meg mi a lótúró?)
      Miért unnám a saját hozzászólásaimat? Hm?
      Egyébként meg miért ad hozzászólási lehetőséget, amikor nem kíváncsi mások véleményére?
      Miért mondja egy olvasónak, hogy hallgasson, ha véleményezési lehetőséget biztosít? Hm?
      Nincs az ön fejében némi zűrzavar? Hm?
      Nem egy buta ál-nemzeti talpnyalonc ön véletlenül? Hm?
      Az az ön apja lehet, hogy maga is kommunista volt.
      Az én édesapám a rendszer ellenségeként nem ott dolgozott, nem ott élt, ahol szeretett volna.
      És főleg nem ment magas nyugdíjjal nyugdíjba a kommunisták vörös hadseregéből.

  2. Mi a célja ezzel a “kiegészító tényekkel” Bokor Imrének – a puszta mószeroláson kívül?
    Miért van az, hogy sokan nem tűrik gyalázkodás nélkül mások hazaszeretetének megnyilvánulását?

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Kiket ültetett nemzetünk a Parlament padsoraiba – az országgyűlés új névsora
Kirúgták Kondor Katalint az Echo Tv-ből
Az egyházban nincs erkölcsi válság!
Close