Hol a kitapintható választóvonal diktatúra és demokrácia közt?

KérdésHol a kitapintható választóvonal diktatúra, a diktatúra romjai, vakvágánya és „demokrácia” közt? Na vajon hol? Például a mindennapi életünkben?

Egyrészt a dolog magától értetődik, hogy egyik napról a másikra nem történhetett csodálatos változás – hiszen a cseresznyefára hiába hozunk határozatot, hogy almát teremjen, nem fog menni neki. Másrészt viszont mintha még az irányt sem leltük volna meg, folyik a leszámolgatósdi egymással, például tipikusan hivatalok és ügyfeleik között.

Konkrétabban:

1. A devizahiteleseknél tapasztaljuk, hogy a kormány nem nagyon tudja kit is képvisel, és ebből kifolyólag mi is a dolga (a bankot vagy az ügyfeleket). Senkit sem akarok bántani, de ez a helyzet – függetlenül attól, hogy ki kinek a túsza stb, tehát miként állt elő, miként tartja fent magát egy helytelen mechanizmus. A banki ügyfelektől amit lehetett elvettek, a pénzhasználati jog alapjától kezdve az egyoldalú szerződésmódosítás okait felsoroló oklistákon keresztül egészen a szembeötlő törvénytelenségek kimondásához való jogig (bele értve, hogy a bíróság mondja ki a törvénysértést, ez a jogunk is sérül, a bíróságok nem mondják ki, sőt a bíróságok a lehető legkevésbé értik, hogy miféle logika lehetséges a hatalmi erő logikáján kívül…).

2. Az adóhatóság kedvtelve írogat olyasmit ügyfeleinek, hogy „Az adózónak tevékenysége megkezdésétől tisztában kell lennie a vonatkozó jogszabályi előírásokkal, valamint úgy kell szerveznie pénzügyi, vállalkozási és adminisztrációs tevékenységét, hogy a jogszabályi előírásokban foglaltaknak maradéktalanul eleget tudjon tenni. A vállalkozás jogszerű ügymenetének biztosításáért az adózó felelős. Az időben és maradéktalan teljesítés feltételeinek megteremtése mindenkor az adózó felelőssége.” Nagyon szigorúan hangzik, de ha például rendszerelméleti szemszögből vagy a napi gyakorlat felől nézzük: tömény marhaság. Életképtelen hamis fikció, követelőzés, amelyet kizárólag az önkényt szolgálva lehet érvényesíteni. Nemhogy a piacon a vállalkozónak a hivatallal karöltve kellene helytállania, ugyan kérem. egyrészt ott a piac, utána a kartellek, majd a hivatalok. Mint három púp az ügyfél hátán. Honnan tudná egy vállalkozó munkája megkezdésekor az összes jogszabályt áttekinteni, értelmezni, munkáját ahhoz igazítani? Sehogy. Mert korunkban erre már senki sem képes. Az erőszak sorol előtérbe egyes jogszabályokat és háttérbe másik jogszabályokat. A hivatal meg számon kéri rajtunk az erőszak besorolásait, időnként visszamenőleg is. Továbbá a jogszabályok folyamatosan változnak. Továbbá a jogszabályok belső összhangja igen mérsékelt, egyik üti a másikat. És legvégül a jogszabályok legitimitása igen kétséges, mert ha képtelenséget írnak elő, ha az életet alapvetően sértik stb, akkor mai szóval lehetnek bár legálisak, de legitimek nem. Például az idézett levélrészlet, az adóhatóság nyilatkozataként az értelmezhetőséget korrigáló szövegkörnyezet nélkül: butaság. De hatalom van mögötte …. Mint a diktatúra logikája szerint illegitim legalitásra jellemző.

3. A vidékieknek sok alkalmuk nyílik az MVH-val érintkezni, mint hatósággal. Hihetetlen módon az MVH-tól függ a megélhetés. Másutt, még Spanyolországban is a termelő tevékenység támogatása az állam különféle szervezeteinek a feladata. Egyszerű esetben az állam nem termel, viszont az állam a termelőt nem leckézteti olyasmikkel, amit az állami adminisztráció sem tud kezelni. Nálunk pont fordítva. Ha van egy törvény, és annak végrehajtása, értelmezése meghaladja az állami apparátus képességeit, eszközeit, akkor elfelejtik, illetve amikor évek múltán felkészültebbnek érzik magukat, akkor elkezdik beverni az ügyfeleken visszamenőleg. Mármint hogy az ügyfél az első perctől fogva miért nem tudta magát tökéletesen adminisztrálni. Például ha rossz űrlap volt a pulton, a hatóság levelében, internetes portálján, akkor miért nem a jó űrlapot töltötte ki az ügyfél. Ebből állt az elmúlt negyed század. A maradék állami hivatalok az ügyfelekre, állampolgárokra hárítják működésképtelenségük következményeit. A következő korosztály pedig elkezd kifelé hátrálni azt országból. Az apparátus meg úgymond „teljesít”, hogy az itthon rekedt maradékot emelt energiával zaklatja,

Ki kellene lépni ebből a mókuskerékből. Egyebek mellett a pénz használható definíciójával. 25 évvel a rendszerváltás, a szovjet megszállás diktatúrájának elmúltával időszerű lenne.
Valamint az adóhatóság funkciójának és ügyfeleivel való reális viszonyának a megalapozásával. 25 évvel a rendszerváltás, a szovjet megszállás diktatúrájának elmúltával időszerű lenne.
A legtöbb állami hivatalnál annak alapul vételét kellene elérni, hogy nem az a hivatal célja, hogy végvár legyen a lakossággal szemben, hanem hogy ha a lakosság nem boldogul, akkor az abban hibás hivatalnak kell megváltoznia, javulnia. 25 évvel a rendszerváltás, a szovjet megszállás diktatúrájának elmúltával időszerű lenne.

Képzeljenek el egy megjavult pénzügyi hatóságot, egy megjavult adóhatóságot, egy megjavult MVH-t. …. Képtelenség, mi? Nem csoda, a fantáziánk korlátos, vagy ennyire nagy feladatok vannak előttünk. Az lenne a rendszer-helyre állítódás, az értelmes normalitás világa.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Facebook hozzászólások


0 hozzászólás a(z) “Hol a kitapintható választóvonal diktatúra és demokrácia közt?” bejegyzéshez

  1. Sokat vitatkoztam a demokráciáról és a diktatúráról.
    Nem lehet eldönteni, hogy melyik a jobb, mert az embereken múlik.
    Demokrácia csak kis közösségekben működhet, ahol a tagok ismerik egymást. Érdekes módon ott is van mindig egy vezető.
    A diktatúrát sem lehet elvetni. Lásd katonaság. Egy háborút sohasem szavaznak meg, hogy hogyan csinálják.A diktátoron múlik, hogy milyen érdekek vezérlik. Lehet az is jó a népnek.
    Az államapparátus diktatúrája kimeríti a legaljasabb cselekedetet. Pedig csak a józan eszünket kellene elővenni.
    Had éljek egy mai példával. Az M0-son tízkilóméteres dugók alakultak ki, mert 2 sávot lezártak korlátjavítás miatt. Hőség, kamionstop feloldva, csúcsforgalom . Fél nap múlva egy sávot felszabadítottak.
    Ezt is a hivatal emberei csinálták. Még jó, hogy észrevették a hülyeségüket. Csak legalább a prémiumukat vennék el.
    roka

  2. Demokrácia? Ez a hazug népképviselet egy az állatvilágban teljesen lehetetlen, perverz helyzetet hozott létre. A vágómarhát a mészárosok letaglózzák: szegény marhák nem tehetnek róla. De van-e olyan örült képzelet, mely elképzelje, hogy a szarvasmarhák zászlós felvonulásban, éljent rikoltozva Kossuth-nótát énekelve válasszák meg azokat a mészárosokat, aki letaglózza őket? Szabó Dezső!

  3. A demokrácia baromság. A legnagyobb “demokraták” viselkedése a legjobb bizonyíték rá. Vezetők minden esetben vannak, de (az lenne a természetes), hogy minden feladattípusban a leghozzáértőbb legyen a vezető/irányító.
    Az igazi rendszerváltás majd akkor jön el, ha nem a politikusok képei, hanem a politikusok maguk kerülnek a villanyoszlopra. Ezzel csak az a baj, hogy ostoba, gyáva birkának lettünk kitenyésztve. Birkáktól pedig nem igazán várható bátor cselekedet.
    Persze ezt a kitenyésztést szerintem 100-ból 95 ember nem érti és nem látja. Na nem azért, mert ostoba, hanem azért, mert hit büszkesége vakká teszi. Megérdemeljük amit kapunk.
    eSzeL

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Az RTL a nemzetközi médiában kelt hisztériát Magyarország ellen
Az orosz határhoz szorították az ukrán hadsereg harci egységeit
Egy évtized az Európai Unióban: hogyan csatlakozott Lettország az EU-hoz
Close