"Ha már egyszer magyarnak születtem" – az Író Kilencek II. Seregszemléje Budapesten

Nem véletlenül tartotta meg az Író Kilencek Nemzetközi Köre 10  hazai írója, költője a II. Nemzetközi Seregszemléjét Budapesten, a Magyarok Házában, a Magyarok Világszövetsége székhelyén. Azért tartottuk ott, mert mi nem magyarkodunk, hanem magyarok vagyunk és vállaljuk, hogy gyökereinkben is összetartozunk a földkerekség magyarságával. Nem értjük, hogy több hatalmi rendszert követően át, a mai napig sem kap kormányzati – állami –  támogatást a Magyarok Világszövetsége Magyarországtól, Magyarországon.

Mi készteti erre a Magyar Kormányokat? – mondta Szőnyi Bartalos Mária az Író Kilencek Nemzetközi Társaságának elnöke  2010. szeptember 25-én, az MVSZ székházában megrendezett, egész napos írói seregszemlén elhangzott elöljáró beszédében. A tanácskozókat köszöntötte és azon beszédet mondott a Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós is.  A rendezvény mottója – “Ha már egyszer magyarnak születtem” – jól érzékelteti a magyarságuk iránt elkötelezett Író Kilencek hitvallását és útkeresését a globális világ kihívásaival szembesülő magyar társadalomban.

Hirdetés

Balról jobbra: Patrubány Miklós (Magyarok Világszövetsége elnöke), Gelle László ( Fülke Zenei Egyesület szólógitárosa – Komárom), Harcos Katalin – műsorvezető (Író Kilencek Nemzetközi Köre törzstagja – költő, író – Kesztölc), Gavallér János (Író Kilencek Nemzetközi Köre törzstagja – költő, társadalomkritikus – Balmazújváros), Lénárd József (Író Kilencek Nemzetközi Köre törzstagja – költő, író – Pécs), Arany-Tóth Katalin (Író Kilencek Nemzetközi Köre törzstagja – költő, író – Hódmezővásárhely), Jóna Dávid (Író Kilencek Nemzetközi Köre törzstagja – költő, esszéíró – Mány), Mikló Zsolt (Író Kilencek Nemzetközi Köre alelnöke – prózaíró – Lökösháza), Szalki Bernáth Attila (Író Kilencek Nemzetközi Köre törzstagja – műfordító – Budapest), Oravecz Diána (Író Kilencek Nemzetközi Köre legfiatalabb törzstagja – költő – Budapest), Szőnyi Bartalos Mária (Író Kilencek Nemzetközi Köre elnöke – Komárom-Szőny – költő, író, publicista, kritikus, a pszichomatika módszer kidolgozója)

Tölgyesi Mónika műsorvezető, az Író Kilencek Nemzetközi Köre törzstagja – költő, fordító – Hajdúböszörmény

Alább közzé tesszük Szőnyi Bartalos Mária üzenet értékű megnyitó beszédének teljes szövegét.

Tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit, aki megtisztel bennünket jelenlétével.

Ma, 10 hazai íróval, költővel élő kapcsolatba kerülhetnek. Nagyon örülök önöknek, mert több ismerős arcot látok. Bemutatkozó költőink, íróink több, mint 80 %-a vidékről érkezett. Azt vallom, hogy vidék nélkül nincs szükség fővárosra. A vidéknek szüksége van fővárosra. Ha a fővárosnak nincs szüksége vidékre, akkor nincs ország. Ha nincs ország, akkor nincs főváros sem.

Más a vidéki életforma, mint a fővárosi. Az értékrendben van óriási különbség. Az emberek gondolkodásában van hatalmas különbség. Érződik ez, az irodalomban, költészetben is. Ez, nem baj! A baj ott kezdődik, amikor egy fővárosi irodalmi kör, vagy irodalmi lap nem veszi figyelembe a vidéki írók, költők értékrendjét, ragaszkodásukat a földhöz, családhoz, gyermekeikhez, hitükhöz, gondolataikhoz, a szeretet és szerelem érzéséhez, a tájhoz, állatokhoz, növényekhez, folyókhoz, tavakhoz, de sorolhatnám tovább…

A vidéki ember remek megfigyelő. Bizonyára a fővárosi író és költő ember is. Mégis tudomásul fontos venni, hogy a vidéki írókat, költőket más hatások érik, mint a fővárosi irodalmárokat. Az óriási különbség a lehetőségekben nyilvánul meg.

Sokszor feltették nekem azt a kérdést, mint az imént, a sajtótájékoztatón is Törőcsik Attila a Polgár Info főszerkesztője, hogy „Mitől nemzetközi az Író Kilencek?”. Egyrészt: A tagság összetételétől. Másrészt: Aki elér egy bizonyos szintet írásaival, legyen bármilyen hit által vezérelt, vagy bármely eszméhez tartozó e változó világunkban, élhet bárhol e Föld kerekén, és jelentkezett vagy jelentkezik nálunk, azt szívesen látjuk magunk között, ha beszéli rendesen a magyar nyelvet. Nem fogadjuk be magunk közé azt az írót, költőt, aki kizárólag szidalmazni képes a magyarságot; mert a hibákra rá lehet és rá kell mutatni, mi is megtettük és megtesszük, de csak a hibákat látva és ezért gyűlölni a magyarságot, azt nem engedjük.

Nekünk erényeink is vannak!

Megtördeltek, szétszabdaltak bennünket, de megmaradt a hitünk abban, hogy összetartozunk.

Bármelyik országban is vannak magyar emberek: összetartozunk.

Gyökereim Csallóközben vannak. Lénárd Jóskáé például Székelyföldön. Figyelünk egymás gyökéradta érzékenységére, és tiszteljük ezt az érzékenységet. Mi, az Író Kilencek Nemzetközi Köre tagjai tiszteletben tartjuk a hazánktól távoli országokba került írókat, költőket. Tiszteletben tartjuk az érzékenységüket, honvágyukat és hazaszeretetüket.

A történelmi stressz-helyzetek mindenütt e világon felszínre hozzák azoknak az embereknek a képességeit, akik alapjellemükben hordozzák a költői, írói és más művészi képességeket. Belső késztetésük adta megnyilvánulásaiknak olykor nem örülnek a politikusok, vagy az éppen hatalmon lévő kormányok. Mégis, vélemény-nyilvánítási joguk bátorítja arra mindannyiukat, hogy írásaikat, botladozó, vagy kiforrott költészetüket, prózai értékeiket nyilvánosságra hozzák az interneten.

Magyarországon nagyon sok költői, írói vénával rendelkező ember nyilvánult meg 1990 óta. Miért ettől kezdve? Mit mutat ez? Azt, hogy évtizedekig magukba fojtották a kimondhatatlant, a leírhatatlant. Mert 1990 előtt volt az államapparátus által irányított néhány irodalmi lap és slussz! Az önálló gondolkodás tehetségtelennek nyilváníttatott.

Kipróbáltam: 1982-ben azonos időpontban 27 helyre küldtem el ugyanazon verseimet, postán. 25 helyről visszaérkezett a válasz: tehetségtelen vagyok! Kettő helyről – a Győrben működő MŰHELY-től és Lezsák Sándor költőtől – olyan válasz érkezett, hogy tehetséges vagyok. Nos, tudtam, éreztem, hogy nem vagyok tehetségtelen.

A napokban megnéztem az interneten kettő weblapot. A KÖZKINCS és a FULLEXTRA elnevezésűt, mert több éve is elmúlt, hogy mind a kettőnek tagja voltam. A KÖZKINCSEN nem láttam kívülről a taglétszámot, de nagyon nívós írásokkal találkoztam. A FULLEXTRA 8400 fő feletti taglétszámot mutat, szintén nívós írásokkal.

No, meg a többi weblap!

Édes Istenem! Mennyi visszafojtott gondolat volt 1990 előtt! – ez jutott eszembe.

Azt szoktam mondani, hogy semmi sem lehet túlzó, amit az érzés, az intuíció, vagy az ihlet diktál. Ha veszélyérzettől ihletett írás fakad az Író Kilencek Nemzetközi Köre tagjai valamelyikének tollából, akkor azt nem csak egy óriási és kétségbe esett felkiáltó JEL-nek vagy kérdő JEL-nek fontos rögzíteni a mindenkori hatalomnak, hanem egyben INTŐ JEL a magyar nép, a magyarság közérzete miatt, határok nélkül – a világ urai számára is.

Az Író Kilencek Nemzetközi Köre tagjai, ha bírálnak költészetükben, prózai írásaikban, azt azért teszik, mert féltik a magyar nemzetet, féltik a magyarságot.

Ezen gondolatok jegyében adom át a szót Patrubány Miklós úrnak, a Magyarok Világszövetsége elnökének.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

MVSZ Sajtószolgálat, 2010. szeptember 28.

Nemzeti InternetFigyelő


Facebook hozzászólások


Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Kirúgták a Jobbik jelöltjét a miskolci cigány iskolából! (hanggal)
Közlemény
Férfiak okulására: Mit akar a nő?
Close