Hirdetés

Gaudi-Nagy Tamás az Alkotmánybíróság intézményéről

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Megkezdődött az Alkotmánybíróságról szóló törvény parlamenti vitája: “Nem silányulhat a  jogállamiság zálogát jelentő  Alkotmánybíróság kirakat intézménnyé”- Gaudi-Nagy Tamás felszólalásai a keddi ülésnapon

Az Országgyűlés keddi ülésén Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvényjavaslat   általános vitájában Gaudi-Nagy Tamás vezérszónoki  felszólalásában, az Emberi jogi bizottság kisebbségi véleményének ismertetése során, illetve több kétperces felszólalásban (a felszólalások itt láthatók) egyértelművé tette, hogy a Jobbik a javaslatot ebben a formában nem támogatja. Mint mondta megengedhetetlen az, hogy az 1600 benyújtott de még el nem bírált utólagos normakontroll iránti indítvány „kukába kerüljön”  Kitért arra is, hogy a Jobbiknak is van ilyen beadványa a az egyesülési jogot korlátozó polgárőr törvény vonatkozásában. Elmondta, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat is több indítványt nyújtott be a gyurcsányi önkény időszakban jogkorlátozó szándékkal és tartalommal hozott és máig hatályban tartott alkotmányellenes jogszabályok (többek között “jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség” szabálysértés)megsemmisítése iránt. 

Gaudi-Nagy Tamás felszólalásának elején köszöntötte az Iráni Iszlám Köztársaság magyarországi hivatalos útján tartózkodó delegációját, amely éppen felszólalása idején jelent meg  vendégként az ülésterem karzatán. Kiemelte a nemzeti jogvédő azt is, hogy a küldöttségben a nagykövet mellett Ardebil város vezetősége is jelen van, akik éppen a jobbikos vezetésű várossal, Tiszavasvárival kötött testvérvárosi megállapodás aláírása és a gyümölcsöző együttműködés elmélyítése érdekében érkeztek hazánkba. A delegációt az ülésteremben tartózkodó képviselők pártállásra tekintet nélkül tapsolták meg.

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=pNJI-SkgX18&feature=player_embedded]

A jobbikos képviselő vezérszónoki felszólalásában hangoztatta, hogy ezen törvényjavaslat nem silányíthatja a demokrácia és jogállamiság egyik sarokkövének minősülő Alkotmánybíróság intézményét kirakat intézménnyé.

Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság iránti igény az, hogy bármely államforma legyen az a többség akaratán nyugvó is, megfelelő garanciák nélkül magában hordozza a diktatúra lehetőségét, így ezen garanciák meglétének hiányában a Jobbik nem támogatja ezen formában törvényjavaslatot.

Gaudi-Nagy emlékeztetett, hogy a Jobbik, a bizottságban tett  javaslatait az Alkotmányügyi bizottság elnöke és az Alkotmánybíróság elnöke is méltatta, de azok végül nem kerültek be  teljes mértékben a törvényjavaslatba.

Mint emlékezetes, az Alaptörvény rendkívül leszűkíti az actio popularis (bárki által benyújtható indítvány jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítása iránt) megindításának lehetőségét, tekintettel arra, hogy ezen jogintézménnyel a jövőben az országgyűlési képviselők 1/4-e, az alapjogi biztos és kormány tagjai élhetnek.

Tekintettel arra, hogy a jövőben költségvetési vonzatú törvények esetében csak bizonyos alapjogok sérelme esetén van helye az utólagos normakontroll intézményének, így ezen intézmény vonatkozásban a jobbikos honatya aggodalmát fejezte ki, ugyanis elmondása szerint, a még el nem bírált közel 1600 beadvány jövője a magyar alkotmányosság, jogállamiság egyik legfundamentálisabb kérdése.  Ezen beadványok alapvető politikai szabadság jogokra és szociális jogokra is vonatkoznak, tehát ha ezen jogsértések fennmaradnak nem beszélhetünk rendszerváltozásról.

A nemzeti radikális képviselő álláspontja szerint a folyamatban levő ügyeket el kell bírálni, ezt következik a jövő év elején hatályba lépő Alaptörvényből is.

Gaudi-Nagy bejelentette, hogy Gyüre Csaba és Staudt Gábor képviselőtársaival (akik szintén kemény bírálatot fogalmaztak meg felszólalásaikban) együtt módosító javaslatot nyújtott be, amely megteremti azt az  eljárási módszert aminek keretében a még el nem bírált beadványok beadványozói érdeksérelem bizonyítása nélkül is fenntarthatják kérelmüket aképpen, hogy az alkotmánysértést az Alaptörvény rendelkezéseihez igazítják, így hagyva lehetőséget, ezen a jogállamiság szempontjából elementáris jelentőségű beadványok elbírálására. Egy másik közös módosító indítvány a taláros testület eljárását szigorú határidőkhöz kötné szemben a javaslat “ésszerű időn belüli” elbírálást tartalmazó rendelkezésével.

A két módosító javaslat támogatása a feltétele annak, hogy a Jobbik mérlegelje a törvényjavaslat támogatását.

Végül arra is felhívta a figyelmet Gaudi-Nagy, hogy a törvényjavaslat nem rendezi az Alkotmánybíróság 21 éves működése alatt hozott határozatok sorsát, ez pedig súlyos jogbizonytalanságra vezethet.

Vonatkozó videók:

[youtube=http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=0sVtX4tdqqw]

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=kJoN72g1dh8&feature=player_embedded]

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=4t3GzzqjM8w&feature=player_embedded]

Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás