Hirdetés

Morvai Krisztina, EU-s képviselő, közleményei és felszólalásai

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Az alábbiakban Morvai Krisztina, EU Parlamenti képviselőnő közleményeit és felszólalásait adjuk közre, közvetlen forrásból. (NIF szerkesztők)

1.) LEGYENEK-E A BŰNÖZŐKNEK JOGAIK? 

Az EP Szabadságjogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottságának október 12-i ülésén, Morvai Krisztina, EP képviselő a 2002 és 2010 közötti, Magyarországon elkövetett tömeges és súlyos emberi jogi jogsértésekre hivatkozva emelte ki a büntetőeljárási garanciák fontosságát. “Az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog a büntetőeljárás során…” című jelentéstervezet kapcsán javasolta, hogy a védelemhez való jog már a legkorábbi eljárási szakaszban lépjen életbe, s az ügyvédi segítség megfelelő szintű legyen – említve Amerika példáját, ahol ez alapvető alkotmányos jog. Kiemelte továbbá, hogy minden esetben a hatóságnak kelljen alaposan indokolnia és alátámasztania a sürgősség, halaszthatatlanság tényét, amennyiben a védelemhez való jog gyakorlásától ezekre hivatkozva eltekintenek. Fontos, hogy már a gyanúsítás közlését megelőzően, például a házkutatások során, ennek megfelelően járjanak el. A képviselőnő hangsúlyozta, hogy az ártatlanság vélelmének alapelvéből következik, hogy az ártatlan és bűnös embernek a nyomozati szakaszban pontosan ugyanazon jogai vannak, hiszen egészen a jogerős ítéletig nem tudható, hogy ki a bűnös és ki az ártatlan… Francoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója Morvainak adott válaszában utalt a tervezet 13-as cikkére, amely alapján az olyan vallomás, jogi nyilatkozat, amely ügyvéd jelenléte nélkül született az eljárás bármely szakaszában, nem vehető figyelembe bizonyítékként.

Morvai Krisztina felszólalása, illetve az arra adott válasz:

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=nl-5dOCZ4rc]

Az irányelv tervezet szövege

2.) MIÉRT NEM VÉDI MEG A MAGYAR ÁLLAM A POLGÁRAIT A BŰNÖZŐKTŐL? 

A bűncselekmények áldozatainak jogairól szóló irányelv tervezet szakbizottsági vitáján, Morvai Krisztina EP képviselő, a Szabadságjogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottság tagja, a három legfőbb állami kötelezettség fontosságát hangsúlyozta. Az áldozattá válást az állam hatékony bűnmegelőzési tevékenységével megakadályozhatja. Ha a polgár már bűncselekmény, vagy szabálysértés sértettjévé vált, az állam köteles minden esetben szabálysértési, vagy büntetőeljárást indítani. Továbbá, amennyiben az állam elmulasztja bűnmegelőzési, illetve bűnfelderítési kötelezettségét, éppúgy kártérítésre köteles, mint amikor maga az állam követ el bűncselekményt polgára sérelmére – azaz kártérítés állami mulasztás esetén is jár a károsultaknak. Végezetül Morvai rámutatott: Magyarországon az állam sajnos rendszeresen mulasztja el bűnmegelőzési és bűnfelderítési kötelezettségét, kiszolgáltatottá téve ezzel az embereket a bűnözőknek.

Morvai Krisztina felszólalása: 

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=18kP3MTDlPA]

Az irányelv szövege

(Nemzeti InternetFigyelő)

 

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás