KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság – Medvegyev reagált: Kitörölhetitek vele…

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen – jelentette be az ICC pénteken.

A közlemény szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság kérelmet elbíráló bírói tanácsa az orosz elnökkel szemben azért adott ki elfogatóparancsot, mert megalapozott a gyanú, hogy személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.

Ugyanezzel a bűncselekménnyel összefüggésben az ICC ugyancsak elfogatóparancsot adott ki Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen.

Közölték: a bűncselekményeket feltételezhetően Ukrajna megszállt területein követték el 2022. február 24-től kezdődően.

OROSZORSZÁG NEM ISMERI EL A NEMZETKÖZI BÜNTETŐBÍRÓSÁG (ICC) JOGHATÓSÁGÁT

OROSZORSZÁG NEM ISMERI EL A NEMZETKÖZI BÜNTETŐBÍRÓSÁG (ICC) JOGHATÓSÁGÁT, EZÉRT JOGI ÉRTELEMBEN IS SEMMISNEK TEKINTI A VLAGYIMIR PUTYIN OROSZ ELNÖK ÉS MARIJA LVOVA-BELOVA GYERMEKJOGI OMBUDSMAN „LETARTÓZTATÁSÁT” ELRENDELŐ HATÁROZATÁT – KÖZÖLTE MARIJA ZAHAROVA KÜLÜGYI SZÓVIVŐ PÉNTEKEN A TELEGRAM-CSATORNÁJÁN.

„Oroszország szempontjából nincs semmilyen jelentősége a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatának, egyebek között jogi szempontból sem” – írta Zaharova.

„Oroszország nem részese a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, és nem is terheli semmilyen kötelezettség. Oroszország nem működik együtt ezzel a szervvel, és a Nemzetközi Büntetőbíróságtól származó esetleges letartóztatási +előírások+ jogilag semmisek lesznek számunkra” – hangsúlyozta az orosz külügyi szóvivő.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt hangoztatta, hogy magának a kérdésnek a megfogalmazása is elfogadhatatlan. Szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszkva nem ismeri el a bíróság joghatóságát, és számára jogi szempontból minden döntése semmis.

Lvova-Belova a határozattal kapcsolatban megjegyezte: a nemzetközi közösség ekként „értékelte” a munkát, amelyet azoknak a gyerekeknek a megsegítése érdekében végzett, akiket elszállítottak a háborús övezetből, és akik számára jó életkörülményeket teremtettek. Hangsúlyozta, hogy kész folytatni ezt a munkát.

Andrej Klisasz, az orosz parlementi felsőház alkotmányügyi bizottságának elnöke úgy vélekedett, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság a jogalap nélkül meghozott döntésével az önfelszámolás útjára lépett. Emlékeztetett arra, hogy a szervezetet számos ország nem ismeri el, köztük az ENSZ Biztonsági Tanácsának több állandó tagja sem.

Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke pénteken az orosz igazságügyi minisztérium igazgatótanácsának ülésén felszólalva egy nemzetközi igazságügyi szerv felállítását kezdeményezte az ukrán háborús bűnösök bírósági felelősségre vonására, válaszul arra, hogy korábban több nyugati ország előkészületet tett annak érdekében, hogy Oroszországot nemzetközi bíróság elé állítsák. Korábban Basztrikin arról beszélt, hogy a 2014 óta elkövetett ukrán bűncselekményeket elbíráló törvényszék munkájában a FÁK, a BRICS-csoport és azSanghaji Együttműködési Szervezet tagállamainak képviselői vehetnének részt.

Putyin 2016-ban kiadott egy rendeletet, amelyben megerősítette, hogy Oroszország nem válik a Nemzetközi Büntetőbíróság részesévé. Az orosz külügyminisztérium szerint a bíróság „nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem vált a nemzetközi igazságszolgáltatás valóban független szervévé”.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának alelnöke hétfőn a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy a bíróság ugyan nem hozhat döntést Oroszország ellen, „de megpróbálja”. Rámutatott, hogy a Római Statútumhoz 123 állam csatlakozott, közülük 25 NATO-ország, vagy azok szövetségesei, „akik finanszírozzák az ukrajnai háborút, és felfegyverzik a kijevi rezsimet azért, hogy nemzetközi bűncselekményeket kövessen el”. A szenátor szerint ugyanezek az országok „privatizálták” a bíróság titkárságát, azt saját állampolgáraikkal töltve fel.

„A Nemzetközi Büntetőbíróság NATO-módra való igazságszolgáltatás. Ugyanakkor az Egyesült Államok nem tartozik a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá” – hangsúlyozta a politikus.

Koszacsov szelektívnek minősítette a testület igazágszolgáltatási gyakorlatát. Ő is kifogásolta, hogy a bíróság sohasem adott jogi értékelést a ukrán állam által 2014 óta elkövetett „bűncselekményekről”, annak ellenére, hogy a Római Statútum 6-9. cikkei alkalmazhatók a tömeggyilkosságokra, a hadviselés eszközeinek és módszereinek megsértésére, a hadifoglyok kínzására, biológiai kísérletekre és más bűncselekményekre is.

A közlemény szerint „alapos a gyanú”, hogy Vlagyimir Putyint és a gyerekjogi biztost a bíróság statútuma értelmében személyes büntetőjogi felelősség terheli, mert a bűncselekményeket közvetlenül, illetve másokkal közösen, vagy mások közbejárásával követték el, valamint azért, mert elmulasztottak megfelelő ellenőrzést gyakorolni azok fölött, akik a bűncselekményeket elkövették, elkövetésüket megengedték és a tényleges irányításuk alá tartoznak.

Ez is érdekelheti:  Sydney-ben összecsaptak a rendőrök az asszír ortodox közösség tagjai (videó 18+)

„A kérelmet elbíráló tanács az ügyészség 2023. február 22-i beadványai alapján úgy ítélte meg, hogy alapos a gyanú, hogy mindkét gyanúsítottat felelősség terheli a lakosság törvényellenes deportálása és a lakosság törvényellenes átszállítása háborús bűncselekmény miatt, melyeket Ukrajna megszállt területein követtek el ukrajnai gyerekek sérelmére” – tudatta a bíróság.

A büntetőbíróság arról is tájékoztatott, hogy az elfogatóparancsok a sértettek és a tanúk védelme, valamint a nyomozás védelme érdekében általában titkosak, ám tekintettel arra, hogy az említett bűncselekmények elkövetése feltételezhetően továbbra is folyamatban van, valamint az elfogatóparancsok nyilvánosságra hozatala hozzájárulhat a további bűncselekmények elkövetésének megakadályozásához, a testület úgy ítélte meg, hogy az igazságszolgáltatás érdeke az, hogy tegyék közzé az elfogatóparancsok kiadásának tényét, a gyanúsítottak nevét, valamint a terhükre rótt bűncselekményeket.

Dmitrij Medvegyev az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese reagált a hírre egy Twitter bejegyzésben. csupán ennyit írt:

Nem kell magyarázni, HOL érdemes használni ezt a papírt

  • – és egy wc papír tekercset ábrázoló emoji-t illesztett a bejegyzés végére.

 

MTI, Demokrata, NIF

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük