Beiktatási happening – Budapesten
Nekem kicsit furcsa az az ömlengés, amely Trumpot lengi körül kis hazánkban. Mintha magát a világmegváltást várták volna azok, akik még mindig nem tanulták meg, hogy bárki van is hatalmon az USA-ban, nekünk, magyaroknak semmilyen előnyünk nem származik belőle. Soha nem is származott!
A politikusok örömködnek, a Szabadság téri happeningre meghívott, a pártok által eltartott szócsövek (újságírók) beszédekben méltatják az előre nem látható jövőt és az új elnököt, mert szerintük amit ma Tump kijelent, az csont nélkül meg is történik. Minden olyan elmebetegség „schlágra” megszűnik, amit évtizedekig építgettek azok, akik mindenre képesek bárki ellen, aki nem értett egyet velük. Nem így lesz. Mert lesznek hatalmas csalódások, botor magyarázatok, magyarázkodások arra nézve, hogy miért nem úgy alakult, ahogy vártuk, és az nekünk miért is jó, ha rossz.
Mindez persze nem hiba, nem bűn. Akik részt vesznek ebben a kötelező lelkendezésben, azok abból élnek, tehát megbocsájtható, ha hülyének látszanak. Akik nem vesznek részt ebben, azok legyintenek, mert már megszokták a hazudozást, és azt, hogy vannak politikusok, újságírók, akiknek mindegy kié, csak ott legyen a nyelvük közelében…
S beiktatási happening amolyan mély–proli, de teljesen fölösleges ünneplés volt. Mert hiába jelenti ki Trump a Teremtéssel megegyező módon, hogy csak két nem lesz ettől kezdve, Európában a beteg agyúak ezzel nem értenek egyet. Mindegy, hogy az elnök kitoloncol–e migránsokat vagy nem, mert attól még minket büntet a jogot és az uniós szerződéseket semmibe vevő EU, ha nem engedünk be efféle hívatlan vendégeket. És hiába békepárti az új amerikai elnök, attól még nem lesz béke. A fegyver gyártók ugyanis nem a békében érdekeltek… hacsak nem mennek át építési vállalkozóba, és nem vállalnak részt az újjáépítésben.
Bennem tehát, ez a beiktatási ünneplés olyan érzéseket keltett, amelyek semmiképpen sem előnyösek az azon résztvevőkre nézve. A kommunista világból ránk maradt bizonyítási kényszer, amely ráillik a szocialista brigádokra, a sorkatonák kötelező laktanyai ünnepléseire, az április negyedikei felvonulásokra… de semmiképpen sem illik egy olyan ország politikai tevékenységébe, amely ország ezer kilométerekre van az új elnök hazájától, és amely ország a szuverenitására hivatkozik éjt nappallá téve.
Elismerem, hogy hozhat változásokat az új amerikai kormányzat hivatalba lépése, de azt is tudom, hogy semmi közünk nem lesz ezekhez a változásokhoz. Hiszen, egy másik, egy európai közösség – kényszerű – tagjaként, magunknak is ártva, csak kifelé beszélünk ebből a közösségből. Közben pedig, masíroznak a brit hadak Magyarországon keresztül – Ukrajna felé… Mi lesz ebből, ha mégsem lesz olyan gyorsan béke? Erre aligha gondoltak a Szabadság téri ünneplők…
Cz. A.
Kiemelt kép: Donald Trump Beiktatási Parti Budapesten / Fotó: screenshot
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Kedves Anna!
Teljes mértéken osztom nézetét a témában, ám meg kell jegyeznem, hogy a NIF rendesen toborozta az ünneplőket az Amerikai követséghez.
Kedves Vén Joe!
A NIF egy szabad platform, ahol sokan vagyunk, de magyarok. Itt a véleménynyilvánításnak és a szólásnak valóban van szabadsága. Nem minden kollégánk ért egyet a másik véleményével, de, mint láthatja, mindenki megjelenhet, aki akár a hozzászólásokban, akár az általa megírt publicisztikákban intelligens, kulturált formában fejti ki véleményét. Ha elolvassa a Rólunk fülön ( honlap teteje bal felső sarok) szereplő információkat, abból ez megtudható. Minket nem vezérelnek pártok, mi nem kapunk parancsot senkitől, bennünket senki nem pénzel, nem vagyunk senkinek és semminek a tulajdona. Egy közösséget alkotunk a magyar keresztény, konzervatív értékrend mentén.
Igen sokan örülünk Donald Trump megválasztásának, de joggal vannak közöttünk olyan kollégák is, akik óvatosabbak, távolságtartóbbak a hurráoptimizmus megnyilvánulásától. Talán joggal, hiszen a vérzivataros századok megmutatták nekünk magyaroknak, hogy csak óvatosan bánjunk az általunk felállított elvárásokkal éppen úgy, mint azokkal, akik sokat szenvedett nemzetünknek külföldről bármi szépet vagy jót ígérnek.
A NIF nem toborozta, hanem hirdette a rendezvényt és nem pénzért, mert ezért egy árva vasat sem kaptunk, de nem is vártunk és nem is kértünk. De miért ne örüljünk együtt egy olyan eseménynek, amely egy könnyebb világ beköszöntét jelentheti nemzetünk számára? Voltak olyan vérzivataros történelmi időszakaink, amikor az ország is elveszett és nem maradt más, csak a remény. Ezt a reményt pedig mindig meg kell tartanunk.
És megismétlem újra: a NIF egy független portál, annak szerkesztésébe egyetlen politikai párt sem szól és szólhat bele. A tartalmakat azok a szerkesztők készítik, aki elkötelezettek nemzetünk javára.
Üdvözlettel:
Nifadmin
Bocsánat a névelírásért!
Tehát Kedves Andrea!