Az ókori magyar nemzetségi társadalom alaptételei, II. rész

1. A nemzetségi társadalmi alakulat.

Az ókori nemzetségi társadalom alapgondolata a Szent Korona eszme ősi tanaira épül. Csak annyi különbséggel a többi hasonló társadalmi vagy politikai felépülésektől, hogy ne egyoldalúan, kizárólagosan, és megkérdőjelezhetetlenül valljuk magunkénak az újkori tanait. Ami azt jelenti, hogy bár a korona eszmének csak az írott középkori ismerete maradt ránk az utókorra, de azért azt mindenkinek tudnia kellene, hogy a Szent Korona eszme nem a középkorból ered. Egy valami ősibb dologból kellett képződnie, a fejlődéstörvény szerint. És ez a régi dolog nem más, mint a polisz társadalmi formának az előzőekben felvázolt ősi hitélete, mely a magyarok istenei, az Ősi- Szentháromság hitrendszeréből, a nemzetségeink matriarchális őskeresztény eszmeiségéből ered. A benne kifejlődően az igaz és a jó (jövőbe vezető) erkölcsi rendszerre alapozva, az emberi hit pontosan kimondja, hogy a lakóközösség tagjainak egyforma hozzáférési joga van a közigazgatási területükön található és ott létrehozott termelőeszközökhöz, vagy a munkajogaként a megélhetéséhez. Innen indul ki a Szentkorona-tan, és nekünk a nemzet és világmegmentő programunkkal ide, az őskereszténység kezdeteihez, a „fehér-fekete, az anya-apa teremtési elvéhez”, hitvilághoz kell eljutnunk. Különösen, ha mi valami biztos s szilárd alapra helyezett társadalmi programot akarunk megalkotni a jövőre nézve.

Igen, és ismét a magyaroknak van csak egyedül a Szentkorona-tan íratlan ősiségéből eredő, ezért a tudás népeként egymagában nekünk van, valódi nemzet és világmegmentő programunk. Mert, ha mi emberiség nem tudunk megszabadulni a ránk erőszakolt és öszvér globalizmus eszméjétől, akkor a nemzetünk akár elsőként is belepusztulhat ebbe a természetellenes áldemokratikus pénzdiktatúrába. Ha szeretnénk nemzetünket megmenteni, akkor csak egy követhető történelmileg bizonyított helyes utunk marad. Azonnal megálljt kell parancsolni a magyar embereket nincstelen rabszolgákká lealacsonyító pénzvilág hatalmi mesterkedéseinek, és az azt kiszolgálók uralmának. Azonnal vissza kell térni a vegyes tulajdonviszonyú polgárok lakóközösségeinek a megvalósításához. Ahol a közigazgatási területükön található minden erőforrás a lakóközösség abszolút és elidegeníthetetlen tulajdona. Amely tulajdont a település átadhatja ugyan bérleti használati jogba azoknak, akik azt jobb hatásfokkal üzemeltethetik, de így is mindenkor a lakóközösség gyarapodását kell, hogy szolgálja.

Kiemelten: a Szent Koronára épített nemzet és világmegmentő program alapelve: egy nemzetet csak az arányos termelőtulajdonnal rendelkező, és/vagy a munkaviszonyából önálló életvitelre képes polgárok lakóközösségi társadalma, országa lehet csak képes a jövőnek fenntartani.

De Hazánkban is nem csak a polgárságot, hanem a kultúránkat is meg kell újítani. Továbbá a jó erkölcsiség újra meghonosítását. A jogállamiság helyett az etikus törvénykezést kell visszahozni a gyakorlatba. A településeken a heteroszexuális családok, nagycsaládok alkossák a közösségek alapsejtjeit. A települések lakói a szabályozott önrendelkezési jogukkal alkotják meg az ő saját települési lakóközösségeiket, a nemzetségi társadalom alapegységeit, a saját poliszukat. A megválasztott nemzetségfő irányításával élik egységesülő társadalmi életüket. A települések a területi közigazgatási egységeikkel – az őket képviselő nemzetségfőjükkel – vesznek rész a területi népképviseleti szervezetekben, Magyarország megtestesítésében.

Az írás bevezető soraiból adódóan, habár nemzetünk Európa legveszélyeztetettebb országa a globalizmus hálójában, mégis a gondjaink egyetemesek. Ebből érthető meg, hogy a szilárd belső egységgel, de a világ országainak szövetségével lehetünk csak képesek végérvényesen és visszavonhatatlanul kivívni és megtartania szuverenitásunkat, vagyis független államhatalmi jogunkat. Ha velünk együtt a világ nem szabadul meg a pénzhatalom uralmától, akkor alig van esély a győzelmünkre, legyen az akár választási vagy függetlenségi küzdelem. De a sikerért egy szilárd nemzetközi szövetséget is létre kell hozni, melynek eszmeiségéhez ajánljuk az itt felvázolt nemzet és világmegmentő programunkat mindenkinek, mely az eddigi egyetlen és tudományosan bizonyított természetes jövőképet felvonultató eszmerendszere korunknak.

A megnevezett könyv részletes programelemeinek a kivonata, felsorolásban:

1. A társadalom alapeleme: a polgár, a polgárság;
2. A társadalom alapsejtje: a család, a termelő nagycsalád;
3. A társadalom alapegysége: települési nemzetségi lakóközösségek, a poliszok.
4. Magyarország: a települési lakóközösségek alkotta államszervezet.

Területi népképviseleti szervek:

1. Nemzetségfő: a települési lakóközösség vezetője;
2. Megyegyűlés: a települési nemzetségfők közgyűlése;
3. Országgyűlés Felsőháza: törvényalkotó hatalom, a nemzetségfők közül és általa választott megyeképviselők országgyűlési testülete (100 fő);
4. Országgyűlés Alsóháza: a törvényalkotás ellenőrző hatalma, az országos listán megválasztott társadalmi szervezetek országgyűlési testülete (200-400 fő).

Államhatalmi szervek:

1. Nemzetségfői hivatalok;
2. Megyei hivatalok: a nemzetségfők szövetsége;
3. Ügyvivő kormány: a törvényes végrehajtói hatalom, a miniszterelnök vezetésével;
4. Választott Köztársasági Elnök: határozatlan időre választott államfő, a távlatokban az egységes matriarchális államvallás által jelölt személy, a női hatalmi ág megjelenítője.

A Valódi Keresztény Konzervatív Magyarország megvalósítási programjának alapelve, hogy nem csak névlegesen, hanem a teljes nemzeti valóságában egy egységes államrendszer kialakítása. A területi elv elveti a pártok megosztó politikai szerepét a népképviseleti rendszerben. A logikai felépítésében alulról építkező hatalmi struktúrát képvisel a piramiselv szerint. Viszont az államigazgatás felülről építkező végrehajtó hatalom, mely az ország egységét, működését és védelmét hivatott szolgálni. Mindannyian ismerjük a 894-902-ig tartó HONEGYESÍTÉS küzdelmeiből, az Árpád-vezér által a pusztaszeri 34 napos országos szert. Ahova minden település elküldte egyéni képviselőit, és ahol meghatározták az ország további nemzetségi közigazgatásának törvényeit. Ez kell a szemünk előtt iránytűként tartani, és az egész világnak követendő példaként elterjeszteni.

A szakirodalommal szemben, a valódi keresztény és konzervatív ideológiának a harmadik évezred elejére megteremtődött a megvalósításának az elmélete. A felvázolt nemzet és világmegmentő program elméleti rendszerében tagadja, a létező kapitalista és a szocialista ideológia neoliberális elméletével összegyúrt fogyasztói társadalmak által a rabszolgatartó létforma helyességét. Helyébe javasolja, a polgárok alkotta települési lakóközösségek horizontális elméletére felépülő társadalmi rendszernek a megvalósítását. Ez a szisztéma nem többségi népuralom, nem populizmus a fogalom helyes értelmezésében, és nem önkényuralom. A javasolt rendszerünk a települési önkormányzatok nemzetségi pozitív diktatúrája, a globalizációval és annak hamis gazdaságfilozófiájával, a fenntartható fejlődéssel szemben. Egységesen a jövő természeti világtársadalmának felépítési programjában, a fenntartható élet filozófiájának az érvényre juttatását tűzi zászlajára. Ez az első program: ami nem valami és valakik ellen, hanem valamiért, az emberi civilizáció akár részleges fennmaradásáért, a világ haladó erőivel való összefogásáért küzd.

De legfontosabb feladatunk benne Magyarország megmentése, és népének, a világ ősnemzetének a fennmaradását biztosítani. Hiszen a magyar nép azaz egyetlen, még az őstudást hordozó egyetlen ősnemzet még Indoeurópában, mely igaz alapokra helyezheti az egész emberiség jövőjét. E cél érdekében a könyv is felajánlja és felszólítja a hazai és a világ minden szervezetét a fenntartható élet filozófiájához való csatlakozásra.

2. A nemzetségi társadalom választási rendszere.

A nemzetségi társadalmi alakulat, mint az egyetlen jövőt hordozó rendszer, szintén egy politikai képződmény. A mai áldemokratikus világunkban, egy az állam fölé helyezkedő politikacsináló pártképződmény uralkodik a népeken. Nézzük a könyvből kiemelt sorokban, hogyan képzelhető el, a valódi jövőt hordozó, vagyis az etikus demokráciák választási rendszere. Természetesen ajánlott formában, mint egy képkeret hasonlatban. Lehet ettől eltérni, ha a jövő társadalmi követelményei is eltérnek az alapelvtől.

Az állam a jövőben sem fog elhalni és mindaddig, amíg legalább egy hordányi ember fog élni a Földön lesz uralmi rendszer is. Ugyanis maga az állam nem más, mint az emberek biológiai erejével felépülő hatalmi rangsor gyakorlati megvalósulása. Az emberiség államai, bármilyen politikai felépülés is jellemzi, minden esetben a lakosság hierarchikus felépülését mutatja. Legfelül a legerősebb (vagy választott) erő az állam vezetője, alatta pedig az alattvalók rendszerei, még ha ezt a mindennapokban kevésbé vesszük is észre. De mindjárt más a helyzet, ha valaki a rangsorban előrébb akar furakodni, vagy a másikat ki akarja „fúrni” a helyéről. Ezért jobb, ha még az elején elvetjük az államelhalás neoliberális propagandáját. Ők ugyanis az új hazát keresők ideológiai hordozói, és lehet, hogy épp a mi kiűzetésünkre próbálják a saját államunkat elsorvasztani, hogy átvegyék a politikai gyeplőt felettünk, a kárunkra.

A természeti világgazdaság államának politikai felépülését nézzük pontokba szedve, Magyarországra adaptált példaképpen:

1. Államforma: matriarchális kereszténység valódi konzervatív köztársasága.
2. A jövő államainak az alaptézisei: a). az átmeneti jogrendszerében az igaz értékalapú etikus-jogállam, benne a becsület polisz elve váljon vezető erővé; b). a területi lakóközösségek nemzetségi társadalmi formájának a megerősödésével az egyetértés, a másik polisz elv sugározzon ki az egész országra. c). A szabadelvűség helyett a polisz rendszerben a konzervatív elv, a polgárok kötelesség tudata váljon meghatározóvá.
3. Államfő: a szakrális politikai hatalom, az ország vezetője, aki a matriarchális őskereszténység szerint, a Kende = kendős, vagyis a női vezetés államvallás alapú hatalmát jeleníti meg. Lehetőleg külön, országos titkos választáson megválasztva. Hasonlóan az országgyűlési választásokhoz, de külön rotációban (pl.: 7 évenként), a települési vallásközösségek küldötteinek jelöltállítási jogával, és az itt is bemutatott Természetbiblia könyvre felesküdve. Legfontosabb feladatai: 1. a döntéshozó és végrehajtó hatalmi ágak vezetőinek a kinevezése, és a törvény szerinti visszahívhatósága; 2. az államvallás egységes szervezése és hitbéli felügyelete. Továbbá egy személyileg felelős az ország egységéért és a nemzet fenntartható életéért.
4. Országgyűlés: az országgyűlési választásokon mandátumot szerzett, felelős és visszahívható népképviseleti területi képviselőkkel, a természeti materializmus világnézetére épülő keresztény konzervativizmus alapelvén álló kétkamarás parlamenti szervezete.
5. Az országgyűlés parlamentáris államhatalmi rendszere: 1. Felsőház: a megválasztott területi népképviseletei szervek döntéshozó fórumának uralmi szerve (Magyarországon pld: 100 fő); 2. Alsóház: az országos választáson a társadalmi szervezetek mandátumot szerzett képviselőivel a felsőháznak a politikai ellenőrző testülete (>400 fő).
6. Országgyűlési választások: a képviselők megválasztása a kettős rendszerű és egyfordulós többségi szavazás elvével. Az első rendszer: a területi alapú, a lakóközösségek egyéni nemzetségfői mandátuma, egyfordulós többségi szavazással. A területi népképviseleti választáson a polisz elv szerint, minden település lakossága titkosan megválasztja a maga nemzetségfőjét. A nemzetségfő (polgármester) felel a lakóinak a fenntartható életéért, ezért visszahívható rendszerű. A második rendszer: a továbbiakban a lakosságarányos körzetek által az első rendszerben megválasztott nemzetségfők, 2 héten belül a megyei jogú városokba összehívott megyegyűléseken önmaguk közül titkosan megválasztják: a megyék 80 + Budapest 20 = 100 főt, az országgyűlés felsőházi képviselőit. A területi népképviseleti elv kizárja pártalapú képviseleti választást a döntéshozó állami szervekbe (a nemzetmegosztás miatt). Alapelv, a választott mandátumok a visszahívhatóság mellett javadalmaztatott tisztségek.
7. Felsőház: az országgyűlési választás második rendszerében mandátumot szerzett nemzetségfők, a horizontális rendszerű népképviseleti küldötteknek 100 fős fóruma. A lényeges változás ide kapcsolódik: a felsőház az, ami az ország legfelsőbb politikai döntéshozó szerve, az alsóház csak társadalmi ellenőrző funkciót képviselő testület. A felsőház munkájában nem megengedett a megkülönböztető (pártalapú) frakciózás, hanem a rendi országgyűléshez hasonlóan, többségi szavazással döntenek a képviselők. A területi küldött egyben felelős a saját körzete fenntartható életéért, ezért a státusza visszahívható.
8. Alsóház: a felsőházi választások első rendszerével együtt megtartott, külön az országos lefedettségű társadalmi szervezetek képviselőinek listás egyfordulós választása. Az országgyűlés alsóháza 200-400 fő közötti képviselőjének feladata, a felsőház politikai ellenőrző testülete. A választáson induló nemzeti elkötelezett egyházak, pártok, társadalmi szervezetek, nemzetiségek a megszerzett szavazatszám alapján kiosztott mandátumaik szerint. Ülésrendje nem párhuzamos a felsőházzal, időszakos összehívású.
9. Területi népképviseleti rendszer: az állam az alulról építkező, a területi lakóközösségek nemzetségi polisz jellegű társadalmának a szövetsége. A horizontális hatalmi felépülése azt jelenti, hogy a települési nemzetségfők és az országgyűlés között nincs semmi más választott hatalmi rendszer. A lényege, hogy az államvezetés a poliszok érdekérvényesítő szervezete. Amennyiben az országgyűlés döntéshozó törvénykezésének végrehajtását, az állam az ország működtetésében egy kormány uralmi rendszerére bízza, akkor a kormány elnöke nem választott, hanem az országgyűlés által javasolt, az államelnök által kinevezett, szakértői apparátust jelent. Egészen a települési jegyzőkig már vertikális hivatalnoki felépítésben.
10. Miniszterelnök: az állam alkotmányától függően a végrehajtó hatalom miniszterelnökét az országgyűlés felsőházi elnöke javaslatára az államfő nevezi ki, aki a saját apparátusával a felsőházban meghozott törvények végrehajtója.
11. Az ország hatalmi rendszerében így már érvényesülhet a kettőshatalmi rend. Az első: az államelnök és az államvallás női hatalmi ága. Második: az országgyűlés felsőházi elnöke, vagyis a törvényalkotó uralmi ág (nádor és/vagy gyula). Továbbá a miniszterelnök a törvényeket végrehajtó struktúrájával, a kettős hatalmi felépülése szerint már a vegyesen a férfi/ női szakapparátus területei. Az országgyűlés elnöke egyben helyettesítési joggal az államfőt helyettesítő személy, mivel mindkettő választott funkció.

Talán nem felesleges megemlíteni azt a tényt, hogy a régi/új nemzetségi társadalmi modell alapjaiban tér el a ma ismert áldemokráciáktól. Visszanyúlva általa a Magyar Királyság 1000-ben megalakított feudális államformája előtti évezredek legsikeresebb államvezetési gyakorlatához. Mégpedig a valódi kettőshatalmi nemzetségi társadalmi rendhez: a Kende = Kendős (női) és a Gyula = Gyújtó-láng (férfi) államvezetési modelljéhez. Higgyék el, a női valláshatalom visszaállítása és reformációja nélkül nincs, és nem lesz elérhető az emberi jövő. Egyben ez az elv a társadalomelmélet mostani legnagyobb újdonsága.

Befejezésül tekintsük át, a sokak által ismert, de nem ebben az íratlan formájából feltár Szentkorona-tan paragrafusait:

3. Magyarország Új Alkotmányának, a Szent Korona eszme ősi alapelveiből megfogalmazott fő tételei:

1. § Magyarország független (szuverén) állam.

2. § Magyarország államformája: Szent Korona Országa (köztársaság).

3. § Magyarország állameszméje: valódi keresztény érték és hagyománytisztelet (konzervativizmus).

4. § A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon hozzáférést, elérhetőséget élvez:
5. A Szent Korona országának minden tagja NEMES ember, a szó legszorosabb értelmében, általa éltetve és védve tulajdonosa hazájának;
6. A Szent Korona tagjai magyar állampolgárok, ha a Szent Korona Országának területén élnek és/vagy adóznak, s amennyiben az ország egységének érdekeit szolgálják;
7. Államalkotó nemzetiség az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájával segíti a Szent Korona Országának boldogulását;
8. A Szent Korona ősi eszmeiségéből levezethető jelszóhármas – BECSÜLET,- EGYETÉRTÉS,- KÖTELESSÉG – mindenkire nézve kötelezően betartandó etikai elv.

5. § Ami a magyar földön, föld alatt és föld felett van, a Szent Korona által jelképezett egyetemes magyarság elidegeníthetetlen tulajdona, amelyet csak a Szent Korona tagjai az igaz világerkölcs szerint, a használata idejéig bérleti jellegű tulajdonviszonyban birtokolhatnak, a lakóingatlanok kivételével. Az előbbiek közül a magyar föld, vagy a rajta létesült gazdasági vállalkozások a települések közigazgatási területén belül kizárólag az ott élő polgárok és az ország érdekeit szolgálhatják. Kiemelve a települések lakosságának az arányos termelőeszközhöz, vagy munkalehetőségéhez jutása jogát.

A bérleti tulajdonviszony jogai nem azonosak a magántulajdon joggal, ezért:

a.) Nem semmisítheti meg a bérleti tulajdonviszonya tárgyát;

b.) Csak a lakóközössége engedélyével változtathatja meg a vállalkozása rendeltetését;

c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházható át (örökíthető) a bérleti jogviszony. A vállalkozás befejeztével az örökösének, hiányában kizárólag csak a lakóközösségére szállhat át a vagyon további működtetésre.

6. § Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.

7. § A Szent Korona felségterületén megszerzett eddigi birtokjogok, ha a tulajdonosok azokat a továbbiakban a lakóközösségek és a nemzet érdekében működtetik, nem sérülhetnek, az esetleges erkölcsi és jogi kétségek rendezése mellett.

8. § Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.

Kérem, tekintse meg a honlapomat is:
http://www.fiberweb.hu/taara

Vagy együtt, vagy sehogy. Nem késlekedhetünk, már így is késésben vagyunk!

Tácsi István

Vége a sorozatnak!
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)