Az EU háborús uszítója szerint még több fegyvert kell küldeni Kijevnek

Elutasította a béketárgyalások és az ukrajnai tűzszünet gondolatát Josep Borrell, ehelyett azt követelte, hogy a blokk tagállamai adjanak meg minden támogatást Kijevnek, hogy legyőzze Moszkvát – az EU külügyi biztosának cikkét a Russia Today szemlézte.

A francia L’Obs magazinban kedden megjelent véleménycikkében Borrell felszólította az EU vezetőit, hogy utasítsák el „a megbékélés minden kísértését” Oroszországgal szemben. „Ezek az elképzelések tévesek voltak 2022-ben, és ma is azok” – írta, azzal érvelve, hogy „nem szabad hagynunk, hogy ezek alakítsák az Ukrajnával kapcsolatos politikánkat”.

Nem világos, hogy Borrell milyen békefelhívásokra utalt. Az EU-ban Orbán Viktor magyar miniszterelnök kitartóan tárgyalásos rendezést sürgetett, azzal érvelve, hogy a kijevi erők nem tudnak katonai győzelmet aratni orosz ellenfeleikkel szemben, és hogy az EU Moszkva elleni szankciói jobban ártanak az EU gazdaságainak, mint Oroszországnak.

Borrell ezzel szemben azt állította, hogy a szankciók „meggyengítették Oroszország hadigépezetét”. Kijelentette ezt annak ellenére, hogy az egy nappal korábbi beszédében elismerte, hogy a szankciók nagyrészt nem érték el céljukat.

„Ahelyett, hogy kompromisszumra törekednénk, emlékeznünk kell a 2022 óta levont tanulságokra, és meg kell kettőznünk az erőfeszítéseinket”

– folytatta Borrell.

„Meg kell változtatnunk a paradigmát az Ukrajna támogatásáról ‘ameddig csak szükséges’ helyett arra, hogy kötelezettséget vállaljunk arra, hogy ‘bármit megteszünk’ Ukrajna győzelméért”

– jelentette ki, és felszólított arra, hogy Ukrajna „nagy hatótávolságú rakétákat és más fejlett fegyverrendszereket” kapjon, köztük több légvédelmi üteget.

Ukrajna fegyver- és lőszerigényét csak akkor lehet kielégíteni, ha reneszánszát éli az európai védelmi ipar

– írta Borrell.

Bár Borrell azzal büszkélkedett, hogy 2014 óta az egész EU-ban 40%-kal nőttek a védelmi kiadások, azonban ez a növekedés nem járt együtt a fegyvergyártás megfelelő arányú növekedésével. Az uniós tagállamok tavaly márciusban például egymillió tüzérségi lövedék közös leszállítására kötelezték el magukat 2024 márciusáig Ukrajnának, de ennek a mennyiségnek csak a harmadát tudták eddig teljesíteni, Boris Pistorius német védelmi miniszter pedig novemberben újságíróknak azt mondta, hogy „az egymilliós célt nem tudjuk elérni”.

A védelmi vállalkozók Európa-szerte óvakodnak a termelés növelésétől anélkül, hogy a kormányoktól erre vonatkozóan szigorú szerződéses vállalásokat kapnának – jelentette a Politico tavaly nyáron. Ilyen szerződések nélkül ezek a cégek a veszteséget kockáztatnák, ha az elkövetkező években csökkenne a fegyverek iránti kereslet.

Az ukrajnai konfliktus kezdetétől fogva Borrell következetesen úgy állította be Oroszországot, mint a békében érdektelen felet. Még 2022 márciusában is, amikor Oroszország olyan békefeltételeket ajánlott Ukrajnának, amelyeket az ukrán tisztviselők ma már nagyvonalúnak ismernek el, ennek ellenére az uniós diplomata azt állította, hogy Moszkva nem akar leülni és tárgyalni semmiről, csupán területet akar foglalni.

Moszkva kitart amellett, hogy nem zárja ki a konfliktus tárgyalásos úton történő lezárását, de fenntartja, hogy a béke csak akkor jöhet létre, ha megvalósulnak az ukrajnai katonai művelet céljai, akár katonai, akár diplomáciai eszközökkel.

Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.

Kiemelt képen: Josep Borrell egy sajtótájékoztatón Kijevben, Ukrajnában, 2023. október 1-én. © AP / Efrem Lukatsky 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!