KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Asia Times: Európa bölcsen tenné, ha átvenné a magyar stratégiát, amely a nyitottságon alapszik

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Magyarország a kelet–nyugati kereskedelem találkozási pontjaként olyan gazdasági modellt épít, amely a magyar emberek érdekeit szolgálja. Budapest emellett elősegíti a kelet–nyugati politikai és kulturális eszmecserét, függetlenül attól, hogy az impulzusok Németországból, az Egyesült Államokból vagy Kínából érkeznek. A magyar kormány által követett gazdaságfejlesztési stratégia a nyitottság elvén alapszik, és az EU bölcsen tenné, ha átvenné azt – írja Hszi Csin-ping kínai elnök európai körútját értékelő cikkében az Asia Times.

Hszi Csin-ping múlt heti párizsi és budapesti látogatásával egyértelművé vált, hogy Európa és Kína nem szakít egymással, továbbá, hogy Magyarország és Franciaország lesz a két összekötő kapocs a távol-keleti óriás és a vén kontinens között – állapítja meg az Asia Times.

A kínai elnök Párizsban és Budapesten tett látogatása mögött egyes elemzők baljós tervet sejtettek, amelynek célja Európa belső megosztása volt, illetve az EU szembefordítása az Egyesült Államokkal. Most viszont úgy tűnik, hogy

Európában csak azok között van megosztottság, akik felismerték, hogy Európa ereje a Kínával való együttműködéstől – vagy ahogy a hírportál fogalmaz: a konnektivitástól – függ, és azok között, akik úgy vélik, hogy az EU korlátozhatja Peking világhatalmi törekvéseit.

Az ellentétek feloldása terén Magyarország kezébe vette a stratégiai irányítást – mutat rá a lap.

Az elmúlt években mind Franciaország, mind Magyarország a kialakulóban lévő új, többpólusú világrendben betöltött európai szerep hangsúlyosabbá tételét szorgalmazta. Míg Párizs a stratégiai autonómiát helyezte előtérbe, addig Budapest olyan nemzeti stratégiát követett, amely az összekapcsolhatóságra összpontosított.

A cikk szerint Hszi Csin-ping mindkét fővárosban 18 megállapodást írt alá.

De a külföldi befektetések bevonásával megvalósuló iparfejlesztés – nemcsak a Peking által meghirdetett Egy övezet, egy út irányelv keretében, hanem számos más befektetésen keresztül is – Magyarországon már korábban elkezdődött.

Az 1990-es években nyugatról az ipari termelés jelentős részét áttelepítették Kínába, ami az úgynevezett Kína-sokk jelenséghez vezetett. De miközben az európai ipar továbbra is lemaradóban van (az EU ipari termelése 2023 februárja és 2024 februárja között mintegy 5,4 százalékkal csökkent), addig Magyarország 2010 óta csaknem megduplázta a közvetlen külföldi befektetések volumenét, és dacol a régióban csökkenő tendenciákkal – állapítja meg az Asia Times.

Ez is érdekelheti:  Előrehozott általános választásokat jelentett be a brit miniszterelnök

Újraiparosítás, a külföldi befektetések motorja

Magyarország történelme és földrajzi fekvése miatt korán felismerte azt a néhány évvel ezelőtt kezdődött tendenciát, amely a világ hatalmi pólusainak átalakulására mutatott. Budapest erre úgy reagált, hogy a többi EU-tagállamtól merőben eltérő gondolkodásmódot választott, és az összes partnerrel való együttműködés elvén a nemzeti ipar erősítését tűzte ki célul.

Az összekapcsolhatóság Magyarország esetében azt jelenti, hogy

a kelet–nyugati kereskedelem „útkereszteződésévé”, találkozási pontjává kíván válni, s ebben a felfogásban olyan gazdasági modellt épít, amely a magyar emberek érdekeit szolgálja.

Emellett elősegíti a politikai és kulturális eszmecserét, függetlenül attól, hogy a bejövő impulzusok Németországból, az Egyesült Államokból, Kínából vagy Dél-Koreából érkeznek – írja az ázsiai hírportál.

Tágabb értelemben a magyar gazdaságfejlesztési stratégiai modell azon a nézeten alapul, hogy a Nyugat és Kelet között kialakult bonyolult kapcsolatokat nem megszakítani, hanem inkább kihasználni, fejleszteni kell.

Az Asia Times szerint Európában ennek megvalósulása egyre sürgetőbb, tekintettel arra, hogy a legtöbb uniós tagország gazdasága stagnál, amióta az energiahordozókra Moszkvával szemben bevezetett szankciók számos európai gyártó működését veszélybe sodorták.

Márpedig ahhoz, hogy Európa visszanyerje versenyképességét, fenn kell tartania és ki kell terjesztenie gazdasági nyitottságát.

A magyar példának, ha lassan is, de már akadnak követői. Nemrég Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a szejmben békés versengésre szólította fel az Egyesült Államokat és Kínát. Olaf Scholz német kancellár pedig szintén kijelentette, hogy Németország nem akar elszakadni Kínától sem gazdasági, sem kulturális értelemben.

Az Asia Times írását itt olvashatja el.

MN

Kiemelt képen: Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök (középen jobbról) fogadja Hszi Csin-ping kínai elnököt (középen balról) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtéren 2024. május 8-án. Hszi Csin-ping mellett balról felesége, Peng Li-jüan (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher).

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük