KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Kiemelt kép: Az ukrán 24. gépesített dandár sajtószolgálatának képén a dandár katonái a kelet-ukrajnai Donyecki területen tartott gyakorlaton 2024. december 1-jén, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/EPA/Az ukrán 24. gépesített dandár sajtószolgálata)

Ahol csak HIMARS-ot nem lehet kapni: Kalasnyikov-társadalom lesz Ukrajna?

Ukrajna az egyetlen ország Európában, ahol a lőfegyvertartást nem szabályozza törvény. Az állampolgárok vásárolhatnak sörétes puskát, félautomata puskát vagy akár erős, nagy kaliberű mesterlövészpuskát is – hívta fel a figyelmet a The Times. A háborúnak mind a fegyverüzletre, mind a bűnözésre lesz hatása – tette hozzá ehhez a hirado.hu-nak nyilatkozva Demkó Attila, a John Lukács Intézet programvezetője, biztonságpolitikai szakértő.

Most, hogy legalább valamiféle esélye nyílik meg annak, hogy a fegyverek akár csak ideiglenesen is, de elhallgassanak Ukrajnában, a nemzetközi közvélemény egyre gyakrabban szembesül azzal, hogy a konfliktus lezárása ellenére a fegyverek még sokáig velünk maradhatnak: a háború sújtotta országból csak úgy ömlik az illegális fegyver a feketepiacra.

Olcsó Kalasnyikov: oda a biztonság?

„Ugyanúgy, ahogy a délszláv válság után nagyon lementek a kézifegyverárak Európában, mert Szerbia, Bosznia és Horvátország területén rengeteg fegyver volt, most is egy hasonló jelenséget várhatunk, hiszen ezek a fegyverek bekerülnek az illegális fegyverkereskedelem európai vérkeringésébe” – fogalmaz Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, akit a feketepiacra áramló illegális fegyverek özönének várható hatásairól kérdeztünk.

A The Times című brit lap minapi cikkében számolt be arról, hogy csak Kijevben a kormány több mint 25 ezer gépkarabéllyal és mintegy 10 millió tölténnyel, valamint rakétavetőkkel és gránátokkal látta el az önkénteseket.

Brian Lee, a kelet- és nyugat-európai fegyverkereskedelem a The Times által megszólaltatott szakértője szerint egyszerűen nincs törvény, amely szabályozná a fegyvereket: „Nincs ukrán politika a leszerelésre, lefegyverzésre vagy a veteránok társadalomba való visszailleszkedésére. A közeli Balkánon könnyen elérhető tranzitútvonalak vezetnek Nyugat-Európába.”

„Az Ukrajnában feketepiaca kerülő fegyverek egy része nyugati típusú, de egy Kalasnyikovval is rengeteg kárt lehet okozni. Ráadásul még tegyük hozzá, hogy nyilván rengeteg ember tér vissza a frontról, közöttük olyanok is, akik nem tudnak visszailleszkedni a társadalomba, de jól tudják használni ezeket a fegyvereket. Ha ezt a kettőt összeadjuk, akkor a délszláv háborúk utáni jelenségeknek a felerősödésének vagy újraélésének lehetünk tanúi térségünkben. Ugye emlékszünk még Magda Marinkóra…” – fogalmazza meg a jelenség várható hatásait Demkó Attila.

Ez is érdekelheti:  Donald Trump: komoly előrelépés történt az ukrajnai háború megoldása irányában, a következő napok nagyon fontosak lesznek

Nem ukrán specifikum

Jelenleg, a háború aktív időszakában „a Kijev központjában, a Szecsovykh Sztrilsztiv utcában található Zászlós fegyverüzletben a múlt héten élénk volt az üzlet. A fegyverüzletben, amely egyike a fővárosban található 41 darabnak, fekete pufferkabátos férfiak AR–15-ösöket, Kalasnyikovokat és pumpás sörétes puskákat bámultak” – számol be a The Times helyszíni riportja.

„Az egyik szekrényben egy Barrett M82-es nagy hatótávolságú mesterlövészpuskát kínáltak 8000 fontnak megfelelő összegért. Egy eladó azt ígérte, hogy egy lövéssel »egy elefánt fejét is le lehet tépni«. Egy török gyártmányú sörétes puskát 180 fontért kínáltak, ami kevesebb, mint amennyibe egy hasonló fegyver néhány órára történő bérlése kerülne egy lőtéren” – olvasható a brit konzervatív lapban, amely aláhúzza:

Ukrajna ma „az egyetlen olyan ország Európában, ahol a lőfegyverek tartását nem szabályozza törvény. Ehelyett a belügyminisztérium 1998-ban kiadott rendelete szabályoz mindent, ami a lőfegyverekkel kapcsolatos. Az eredmény egy összetett, zavaros helyzet”.

Demkó Attila leszögezi: a térségben szervezett, illegális fegyverkereskedelem nem valamiféle ukrán specifikum. Például Moldovában, a Dnyeszter melléki köztársaság fegyerraktáraiból kikerült fegyvereket is régóta értékesítik.

Az oroszok is eladják

Arra a kérdésre, hogy hol, miképpen kerülnek ki az ellenőrzés alól az Ukrajna védekezésére küldött európai és amerikai fegyverszállítmányok, a biztonságpolitikai szakértő úgy válaszolt: teljesen nem lehet kézben tartani a fegyverkereskedelmet.

„Gyakorlatilag azt nem lehet megakadályozni, hogy mondjuk, azt jelentse le egy ukrán parancsnok, hogy a fegyverzet egy katonai akcióban elveszett.

Ezzel nem lehet mit csinálni, különösen úgy, hogy az oroszok törnek előre. Egyébként, ha az oroszok megszereznek egy nyugati fegyvert, ők maguk is eladhatják” – fűzte hozzá.

Ez is érdekelheti:  Mintegy 100 ezren várakoznak, hogy elbúcsúzhassanak Ferenc pápától

De hogy jutnak ki a fegyverek Ukrajnából? „Odessza mint kikötő a fegyverkereskedelem évtizedes központja. Piac van, s Ukrajnában rengeteg fegyver hozzáférhető. Tehát ha van kereslet, akkor lesz kínálat is, és nyilván Ukrajnában rengeteg fegyver van” – fogalmazott Demkó, akitől megtudtuk: a Fekete-tengeren keresztül ezek a fegyverzetek a Közel-Keletre, az ottani terrorcsoportokig is eljuthatnak.

Felvetésünkre, hogy a Szovjetunió szétesésének időszakában, majd a szovjet rezsim bukását követő években a térséget jellemző fogalommá, mintegy szinonimájukká vált az illegális fegyerkereskedelem, Demkó Attila elmondta: ebben az időszakban Törökország felé, illetve szintén a Fekete-tengeren át áramlottak szét az orosz fegyverek is, a Szovjetunió szétesése „egy óriási üzlet volt”, s Odessza már akkor is az egyik központját jelentette az illegális fegyverkereskedelemnek.

Nem éri meg!

„2024 júniusában azonban az ukrán rendfenntartó szervek légelhárító fegyvert, amerikai géppuskát és csúcskategóriás amerikai automata puskákat foglaltak le, amelyeket kizárólag különleges erők szállítottak” – erről még tavaly ősszel írt a Global Initiative elemző intézet honlapja.

„A legmegdöbbentőbb a 23 mm-es légelhárító löveg, a Zu–23-2 volt, amelyet 7500 USD-ért adtak el. Hogy ki vásárolna ilyen fegyvert, az továbbra sem világos: puszta mérete és képessége valószínűleg kizárná a legtöbb bűnügyi arzenálból, de terroristák vagy nem állami fegyveres csoportok számára is választható lehet. A fegyver teherautóra szerelhető, és alkalmas repülőgépek lelövésére vagy páncélozott járművek megsemmisítésére” – olvasható az elemzésben.

„Ha bonyolultabb és veszélyesebb fegyverekről van szó, annak felhasználásának akadályozására azért megvannak a metódusok. Vannak bizonyos, egy páncéltörő rakétánál vagy egy légelhárító fegyvernél bonyolultabb fegyverrendszerek, amelyeknek nincs értelme hogy kikerüljenek, mert alkatrész és infrastruktúra nélkül nem érnek semmit” – húzta alá Demkó Attila, aki szerint „minél szofisztikáltabb egy eszköz, annál nehezebben felhasználható, mert még ha sikerülne is ellopni egy HIMARS-ot, ilyen fegyverzeteket nem lehet amerikai segítség és a rakéták utánpótlása nélkül hatékonyan bevetni. Vannak bizonyos safeguardok, biztonsági rendszerek, amelyek ezt gyakorlatilag lehetetlenné teszik”.

De egyébként „a legszofisztikáltabb fegyvereket nem is adják oda Ukrajnának sem az amerikaiak, sem az európaiak, nehogy harmadik szereplő kezébe kerüljön a technológia – bár az európaiak azért naivabbak az amerikaiaknál” – jegyezte meg Demkó Attila.

Ez is érdekelheti:  Pár perc lesz, vagy három esztendő? Indul a konklávé, Erdő Péter is esélyes a pápai trónra

Magyar érdek

„A szakértők attól tartanak, hogy a nem regisztrált fegyverek állami visszavásárlása nélkül a háború utáni Ukrajna »Kalasnyikov-társadalommá« válhat, amelyben az egykor ököllel rendezett vitákat fegyverekkel fogják megoldani. Amikor Ihor Klimenko belügyminiszter tavaly áprilisban megpróbálta megbecsülni, hogy hány fegyver van az ukrán állampolgárok birtokában, egy és ötmillió közötti becslést adott meg” – írja a The Times.

Az, hogy egy fegyverarzenálok által destabilizált Ukrajna mennyiben jelent a térség államira, így hazánkra nézve is biztonsági kockázatot, Demkó Attila így válaszolt: „Egy destabilizált térségben nyilván vannak határokon átnyúló hatások. Tehát ez attól is függ persze, hogy hogy zárul le az ukrán háború, hogy mennyire lesz stabil Ukrajna.”

A szakértő szerint lehet egy olyan forgatókönyv is, amikor egy stabil Ukrajnát kapunk a háború befagyásakor, ám olyan is, amikor egy instabil Ukrajna lesz a szomszédunk.

„Tehát nyilván a magyar érdek az, hogy Ukrajna minél stabilabb legyen, mert az instabilitás, az bizony átcsaphat a határon”

– összegezte.

hirado.hu

 

 

Kiemelt kép: Az ukrán 24. gépesített dandár sajtószolgálatának képén a dandár katonái a kelet-ukrajnai Donyecki területen tartott gyakorlaton 2024. december 1-jén, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/EPA/Az ukrán 24. gépesített dandár sajtószolgálata)

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!

 

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Itt várjuk hozzászólását!