KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

A nyugati cégek 95%-a Oroszországban maradt

A nyugati vállalatok többsége továbbra is jelen van és működik Oroszországban, annak ellenére is, hogy számos külföldi vállalat jelentette be, hogy a Moszkva és Kijev közötti konfliktus miatt kivonul az országból – nyilatkozta Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter.

Az osztrák cégek „erősen érdekeltek” mind Oroszországban, mind Ukrajnában – ismerte el Schallenberg pénteken Bécsben az Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján. Ausztria a hatodik legnagyobb befektető az ukrán gazdaságban – hangsúlyozta Schallenberg.

„És igen, osztrák cégek is jelen voltak Oroszországban, és részben még mindig jelen vannak, ahogyan a nyugati cégek mintegy 95 százaléka”

– állította a külügyminiszter. Ugyanakkor Schallenberg kitartott amellett, hogy a Moszkvára az Ukrajna elleni katonai művelet miatt kirótt nemzetközi szankciókat „teljes mértékben tiszteletben kell tartani… Nem lehet semmilyen kivétel”.

Vlagyimir Putyin orosz elnököt is azzal vádolta, hogy a Nyugattal kialakult patthelyzet közben a gázt és a gabonát „nyomásgyakorlásra” használja. Ausztria tovább fogja csökkenteni az Oroszországból szállított gáztól való függőségét, mert az a célja, hogy 2027-re „100 százalékos függetlenséget” érjen el – jelentette ki a miniszter.

Fontos, hogy Bécs és Washington „egymás mellett álljon” az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus miatt

– mondta Schallenberg.

A Politico a múlt héten arról számolt be, hogy Washington nyomást gyakorol az egyik legnagyobb osztrák bankra, a Raiffeisen Bank Internationalra, hogy vonuljon ki Oroszországból. A lap szerint az amerikai pénzügyminisztérium megbízott helyettes államtitkára Anna Morris, osztrák tisztviselőknek és a vállalat képviselőinek azt mondta, hogy a bankot az amerikai pénzügyi rendszerből való kizárás veszélye fenyegeti, ha nem tesz eleget a követelésnek.

A Raiffeisen közölte, hogy 2022 februárja óta jelentősen csökkentette oroszországi tevékenységét, de továbbra sem hajlandó kivonulni az országból, mivel tavaly a profitjának csaknem a felét ott realizálta.

Ez is érdekelheti:  Brüsszel háborút indított Magyarország ellen

A Financial Times októberben azt állította, hogy az orosz hatóságok a nyugati szankciókra válaszul megtiltották a külföldi vállalatoknak, hogy kivonják nyereségüket az országból. Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára akkor nem erősítette meg közvetlenül a jelentést, de azt mondta, hogy tekintettel az Egyesült Államok és az EU által Oroszország ellen folytatott „kvázi háborúra”, „különleges rendszer” van érvényben azon nyugati vállalatok számára, „amelyek kormányaik nyomására hagyják el Oroszországot”.

Az Apple, az IKEA, a Microsoft, az IBM, a Shell, a McDonald’s, a Volkswagen, a Porsche, a Toyota és a H&M az elsők között voltak, akik a Moszkva és Kijev között 2022-ben kirobbant harcok kitörése után elhagyták Oroszországot, de sok külföldi vállalat a maradás mellett döntött, és néhányuk orosz tulajdonba vagy új márkanévre váltott.

Februárban Denisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a nagy európai és amerikai vállalatok mintegy 20 százaléka hagyta el az orosz piacot, de a többiek megtartották oroszországi vállalkozásaikat, sőt egyesek növelik beruházásaikat.

 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt kép: Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter / © APA

 

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük