A lelőtt maláj utasszállító repülőgép – avagy Az elrabolt donyecki tüzértiszt háttere

A gépen 282 utas és 16 főnyi (maláj) személyzet volt. A 282 utas közül 106 holland volt, így a történtek kivizsgálására alakult nemzetközi bizottság munkájának irányítását Hollandia (pontosabban: annak főügyészsége) vette kezébe. A bizottság tagjai még az alábbi országokból származtak: Belgium, Ausztrália, Ukrajna és (nagy sokára véve csak be őket a bizottságba) Malajzia.

A bizottság ELEVE AZZAL A PREKONCEPCIÓVAL látott munkához, hogy a gépet (először a donyecki népfelkelők, majd) Oroszország lőtte le, méghozzá egy „Buk” légvédelmi rakétával. A holland verzió szerint a rakéta-kilövő rendszert Oroszországból, egy Kurszk környékén állomásozó légvédelmi rakétatüzér egységtől hozták át. Miután a maláj utasszállítót lelőtték, a rakétarendszert, úgymond, még aznap visszaszállították orosz területre.

Ezzel kapcsolatban, nem tudni már, kinél támadt az a gondolat, hogy valakik segédkeztek. A holland titkosszolgálat körülnézett és – Vlagyimir Cemah, a donyecki fegyveres erők 2019-ben már nyugalmazott légvédelmi tüzérezredesét szemelte ki, mint akitől a döntő erejűnek szánt vallomást ki lehet szedni. Cemahról úgy tudták, hogy a maláj gép lezuhanásának színhelyéhez közeli Sznyezsnoje városnak a légvédelmi parancsnoka. Mint ilyen, ő működött közre a rakéta-kilövő rendszer oda-visszaszállításában (sőt, ő maga is lőtt).

Miután a gép lelövésének a színhelyénél már öt éve vizsgálódtak, de nem találtak bizonyítékot arra, hogy a gépet az oroszok lőtték volna le, tavaly június elején Hollandia elhatározta: indít egy pert, ahol majd elhangzik az a tanúvallomás, amely beigazolni hivatott az Oroszország ellen mindeddig csupán koholt vádat. Nem várhattak tovább: a hosszú hallgatás mind kínosabban szolgált a külvilág számára annak közvetett bizonyítékaként, hogy a gépet a nyugati fél lövette le. Így hát az idén március 9-re ki is tűzték az első tárgyalást (és az valóban meg is kezdődött).

A holland titkosszolgálat akcióba lépett. Megbízták az ukrán titkosszolgálatot, hogy rabolják el és vigyék Kijevbe a tüzértisztet. Börtönéből nem tud majd sehová elbújni, és hát „meg lehet dolgozni”  a megfelelő vallomás érdekében. Az ukrán titkosszolgálat ügynökei június 27-én délelőtt otthonában megtámadták, leütötték, elkábították és a nem túl messze lévő frontvonalon keresztül csempészve Cemahot, ukrán területre juttatták át, és onnan Kijevbe vitték őt. (Cemah utóbb elmondta: kihallgatásain holland és ausztrál nyomozók is részt vettek: míg ukrán vallatói kínzásokkal, életfogytiglani börtönnel fenyegették őt, A HOLLAND NYOMOZÓ ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT ÉS EGY CSALÁDI HÁZAT ÍGÉRT NEKI, HA „EGYÜTTMŰKÖDIK.)

Azokban a 2019 június végi napokban a japán Oszakában zajlott a G20-ak csúcstalálkozója. Június 28-án (a Cemah elrablását követő napon) a holland miniszterelnök váratlanul sürgős, négyszemközti, bizalmasan kezelendő találkozót kért Putyintól, a lelőtt maláj gép ügyében. Az előző nap történtek fényében nem nehéz kikövetkeztetni két dologra: 1. A holland miniszterelnök legalábbis tudott a készülő emberrablásról, be volt avatva (ha éppen nem ő adta ki a parancsot a tiszt kézre kerítésére). Amikor Cemah elrablói, foglyukkal, átjutottak a frontvonalon, azonnal jelentettek a főnökeiknek, az SZBU a holland partnerének, amelyik pedig tájékoztatta a miniszterelnököt. 2. Rutte miniszterelnök pedig nyilván előre örült: na, most megfogták az orosz elnököt. Nem nehéz kitalálni, hogy mit tartogatott a hollandus partnere számára: „Kezünkben van az az ember, aki majd tanúsítja a maguk bűnösségét.” Nem sejtette, hogy partnere kezében van viszont egy terített durchmars összes kártyája.

És ez a történet nem választható el annak mellékszálától. Többször fölbukkant az a hír, hogy a maláj utasszállítót Putyin elnök különgépével összetévesztve lőtték le. Amelynek akkortájt kellett odaérkeznie. (Putyin gépe, valóban, a történtek után kb. húsz perccel ért oda.) Ha ez a változat beigazolódna…

Titkos adatok arról: miért nem nyomultak be orosz csapatok Ukrajnába a Krím visszatérése után

Hollandia adhatja a páncélos haderőt az ukrán beavatkozáshoz