Távirat Nyugatra: Zelenszkij majdnem „csapást” mért Magyarországra! Stop. Egy NATO-tagállamra! Stop. Ebből hogy lesz béke? Stop!
Sajtóhírek szerint az ukrán elnök egy NATO-tagállam kritikus infrastruktúrája ellen készült szabotázsakcióra. Ez része lenne Zelenszkij béketervének?
A Mandiner olvasói emlékezhetnek: „mi a békét választjuk” – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Giorgia Melonival folytatott megbeszélése után. A háború akkor ér véget, ha minden ukrán biztonságban lesz, és nem hullanak bombák – tette hozzá. A Kijev által kidolgozott tízpontos béketerv célja a háború megállítása és Európa biztonságának garantálása – mondta. Majd az ukrán elnök közölte: úgy véli, Oroszország nem akar békét.
Ferenc pápának is a békéről beszélt
Zelenszkij szombati találkozójuk alkalmával arra kérte Ferenc pápát, hogy ítélje el az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményeket. Az ukrán elnök ráadásul megköszönte az egyházfőnek, hogy személyes figyelmet fordít a több millió ukránt érintő tragédiára, valamint, hogy többek között
Zelenszkij érthető módon arra is megkérte az egyházfőt, hogy csatlakozzon az ukrán béketerv elindításához.
Csakhogy jött a Washington Post
A megszállott ország vezetőjeként a békéért dolgozó Zelenszkijről azonban súlyos hír került nyilvánosságra: a Washington Post szerint fel akarta robbantani a Barátság vezetéket, hogy csapást mérjen Magyarországra.
A lap szerint az ukrán elnök a magyar ipar elleni szabotázsakcióval torolta volna meg a kormány „Kreml-barátságát”.
Az amerikai titkosszolgálatok által végzett lehallgatások kiszivárgott dokumentumai szerint (amelyek hitelességét a Pentagon sem cáfolta)
Zelenszkij február közepén egy Julija Sviridenko miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélésen azt javasolta, hogy Ukrajna robbantsa fel a Barátság vezetéket, amely Magyarországot látja el kőolajjal, ezzel ugyanis megsemmisíthetné a magyar ipari infrastruktúra orosz kőolajra épülő elemeit.
A lehallgatásokat elemző titkosszolgálati megjegyzésekből kitűnik, hogy „Zelenszkij Magyarország kormánya elleni haragja válthatta ki az értelmetlen és fenyegető mondatokat”.
És ez nem minden
A The Washington Post birtokában lévő dokumentumokra hivatkozva azt is írja: Zelenszkij igenis folyamatosan beszél zárt körben Oroszország elleni csapásokról, sőt: orosz határmenti városok elfoglalásáról, amelyek már alapot adnának egy Kijev számára előnyös tárgyaláshoz. Februárban például egy katonai felsővezetőkkel tartott megbeszélésen Rosztov megtámadását javasolta, drónokkal helyettesítve a nagy hatótávolságú rakéták hiányát.
A lap utal arra is, hogy Zelenszkij korábban fantáziálásnak nevezte az USA titkosszolgálatának állításait, amelyek szerint oroszországi célpontokat akarna megtámadni, ám azt kijelentette, hogy Ukrajna védelmében bármikor kész „nem szokványos” taktikákat is alkalmazni.
A Washington Post megjegyzése szerint nem világos, hogy az USA a titkosszolgálati módszerekkel megszerzett „nem szokványos taktikai ötletek” információit megosztotta vagy meg akarta-e egyáltalán osztani a szövetséges államokkal, mindenesetre az ukrán elnök továbbra is élvezi a nyugati vezetők bizalmát és támogatását. Nagy-Britannia például csütörtökön jelentette be, hogy megkezdte a nagy hatótávolságú cirkálórakéták szállítását Ukrajnának.
Kérdés azonban, hogy mik lehetnek az ukrán elnök valódi szándékai. A béke elérése vagy a háború eszkalációja? Mert a fentiek alapján sajnos mindkettő benne lehet abban a bizonyos pakliban.
Mandiner