Putyin: Oroszország szuverén egyenjogúságra épülő világrendet akar – Biden nem tárgyal Putyinnal

Oroszország nem ellensége a Nyugatnak, egyetértésben szeretne élni vele, de mindeddig elutasításba ütközött. Nem akar uralkodni mások fölött, egyszerűen csak védi jogát a léthez és a szabad fejlődéshez – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj Nemzetközi Klub fórumán csütörtökön.

Legalább két különböző Nyugat létezik. A hagyományos, rendkívül gazdag kultúrájú, valamint az agresszív és újgyarmatosító Nyugat, amelynek diktátumával Oroszország soha nem fog kibékülni.

„Keskeny a határ a Nyugat önmaga csalhatatlanságába vetett hite és aközött, hogy ellenfeleit elpusztítsa”

– fűzte hozzá. A Nyugat nem tudta letörölni Oroszországot a geopolitikai térképről, és soha nem is lesz képes rá. Senki sem szabhatja meg Oroszországnak, hogy milyen társadalmat építsen, s milyen elvek alapján.

„A nyugati dominancia történelmi korszaka végéhez közeledik, az egypólusú világrend a múlté válik. Válaszúthoz érkeztünk, a második világháború óta a legveszélyesebb és legfontosabb évtized előtt állunk. Bizonyos értelemben véve a világ forradalmi válsággal terhes, és ez veszélyes az egész emberiségre. Konstruktív megoldást találni rá napjaink legnagyobb történelmi kihívása. A jövő világrendjének kialakításánál minden nézőpontot, minden szemléletet és eszmerendszert figyelembe kell venni, anélkül, hogy egyetlen igazságot akarnánk ráerőltetni egymásra. Meg kell komponálni az emberi civilizáció szimfóniáját. A Nyugat politikai, gazdasági, ideológiai monopóliumára közvetlen veszélyt jelent, hogy hatékonyabb alternatív társadalmi modellek jelenhetnek meg a világban”

– mondta az orosz elnök..

A Szovjetunió összeomlása következtében megszűnt globális hatalmi egyensúlyt sokpólusú világrend megteremtésével kell helyreállítani. Ennek kialakítása érdekében figyelembe kell venni a nemzetközi közösség valamennyi tagjának érdekét. Az ENSZ Alapokmány tartalmazza az elveket, nemzetközi törvénynek hívják őket, melyeket a gyakorlatban is érvényesíteni kell, de ehhez nélkülözhetetlenné vált az ENSZ és Biztonsági Tanácsa szerkezetének módosítása. Tükrözniük kell a világ sokszínűségét, hiszen a holnap világában sokkal több múlik Ázsián, Afrikán és Latin-Amerikán, mint ma általában hiszik. Befolyásuk csak növekedni fog – vélekedett.

Putyin világméretű földrengés részének minősítette az ukrajnai eseményeket, és előzményeit. Mint mondta, bízik abba, hogy ez a „tektonikus mozgás” előbb-utóbb kiegyezéshez fog vezetni. Politikai és katonai értelemben egyaránt elutasította az atomfegyver bevetésének gondolatát. A „piszkos bombáról” szólva elmondta, tudják, hol gyártják az ukránok ezt a bombát, bár Kijev mindent elkövet, hogy leplezze. Maga utasította Sojgu védelmi minisztert, hogy lépjen kapcsolatba nyugati kollégáival és tájékoztassa őket a bomba előállításáról.

Putyin nagy hangsúlyt fektetett a különböző kultúrák, hagyományok békés együttélésére. Eszeveszettnek minősítette, hogy Nyugaton egészen az orosz kultúra, Dosztojevszkij tagadásáig mentek el. Értésre adta, hogy orosz részről fel sem merült a nyugati kultúra tagadása. Az egyenjogúság egymás értékeinek, és sokféleségének elismerését és tiszteletét feltételezi. Ezzel összefüggésben leszögezte: biztosítani kell, és tiszteletben kell tartani a szexuális kisebbségek jogait, másokkal egyenrangúan kell kezelni őket.

A békés együttélés és együttműködés anyagi megalapozásának keretében felidézte a Lisszabontól Vlagyivosztokig húzódó eurázsiai gazdasági térség francia-orosz tervét. Megvalósításához fontosnak tartotta, hogy Európa visszaszerezze önálló cselekvőképességét, ne pedig a szerint döntsön, mit akar Washington.

Kitért az új nemzetközi szervezetekre, és támogatásáról biztosította Szaúd-Arábia felvételét a BRICS-be és a Sanghaji Együttműködési Szervezetbe (SCO). Méltatta a katonai szférára is kiterjedő orosz-indiai együttműködést. Közeli barátnak nevezte Kínát, és – mint mondta – baráti viszonyukat megőrizték annak dacára is, hogy nem tájékoztatta Hszi Csin-ping elnököt Oroszország küszöbön álló ukrajnai katonai műveletéről.

Jelezte, hogy lehetőséget biztosítanak az Oroszországgal baráti viszonyban álló országok vállalatainak az olaj és a gáz kitermelésére irányuló projektek kivitelezésére.

Hazai dolgaikról szólva azt mondta, hogy az orosz társadalomban általános egyetértés tapasztalható a külső fenyegetés elhárításával, s csak egy kis csoport nem osztozik benne. Oroszországban 3,8 százalékos a munkanélküliség, 12 százalékos az infláció, a bruttó nemzeti termék (GDP) 2,8-2,9 százalékkal csökken az év végéig, a költségvetési hiány 2 százalékos lesz, jövőre pedig 1,4-0,9 százalék között mozog majd. Mint elmondta, túl vannak a szankciók okozta gondok nagy részén annak dacára is, hogy az USA és szövetségesei – eltorzítva a nemzetközi pénzügyi rendszert – „zsebre vágták” a kinnlevő orosz aranyat és pénzt.

Bizakodóan vélekedett arról, hogy a dollár alapú kereskedelmet fokozatosan felváltja a nemzeti valutában történő árucsere.

Putyin Valdaj Klubban tartott 3 óra 40 perces előadásáról és beszélgetéséről a német székhelyű Schiller Intézet nevű politikai és gazdasági agytröszt New York-i képviselője úgy vélekedett, hogy mind az Egyesült Államokban, mind Európában tanulmányozni kell. A TASZSZ-nak adott nyilatkozatában Richard Black kijelentette: “Egyértelmű, hogy a Nyugat folyamatosan elutasította a biztonsági párbeszédre és együttműködésre vonatkozó orosz javaslatokat. Mi [a Schiller Intézet] egyetértettünk azzal az értékeléssel, hogy a mai válság a nyugati vezetés vaksága miatt alakult ki, és vált a karibi válságnál is súlyosabbá. Fontos folyamat megy végbe az Egyesült Államokban: egyre több tapasztalt nyugdíjas amerikai katonai és hírszerzési szakember beszél a NATO által előidézett fokozódó háborús veszélyről. Kimozdulás tapasztalható a nyugati politikával szembeni végzetes hallgatásból.”

“Putyin elnök határozottan kijelentette, hogy Oroszország fejlettebb fegyverrendszerekkel rendelkezik, mint a Nyugat, de azt is mondta, hogy hajlandóak vagyunk leülni tárgyalni és megvitatni mindezt”

– értékelte az orosz elnök szavait a Schiller Intézet képviselője.

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön közölte, hogy nem kíván tárgyalni Putyinnal a Húszak Csoportjának (G20) novemberi indonéziai összejövetelén.

Moszkva, Washington, New York, 2022. október 28. péntek (MB)

Magyar Békekör