Nyílt levél az MVSZ „győzelmének” margójára

Fölöttébb különös bírósági ítélet született múlt héten, aminek, bár nem volt nagy visszhangja, a következményei mégis elgondolkodtatóak.

Történt ugyanis, négy évvel ezelőtt, hogy a Magyarok Világszövetségének erdélyi elnöke elhatározta, aláírásokat gyűjtve meghatalmazást kap, majd számonkéri az Európai Unión, az Egyesült Nemzetek Szövetségén, az Amerikai Egyesült Államokon és még ki tudja kin, Trianont. Mindezt most, amikor olyan hatalom tartja kezében a világot, amely az internacionalizmust, a liberális, marxista eszméket tartja az etalonnak, most, amikor az a hatalom látszik győzedelmeskedni, amelyik szétdarabolta és azóta is elpusztítani szándékozik a Kárpát-haza népét.

Talán szükségtelen ecsetelnünk, hogy ez az aláírásgyűjtés mennyire kontraproduktív manapság, amikor a globalista megalomániában fetrengő, pusztító hatalom, országokat, nemzeteket igyekszik végleg félresöpörni. Azt is szükségtelen hangoztatnunk, hogy mennyire károsak a más országok fennhatósága alatt kisebbségben élő magyar közösségek számára ezek a sehová sem vezető, populista megmozdulások. A tény, hogy a Magyarok Világszövetségének vezetői és tagjai javarészt nem az „anyaországból” származnak, sőt, az elnök mai napig román állampolgár, további, logikusnak tűnő feltételezéseket szül…

Ez hát az előzmény, illetve egy négy évvel ezelőtt megjelent cikk, Stoffán György cikke, amelyben a szerző valósághűen megírta szervezetünk véleményét. Ekkor történt az első meglepő fordulat. Az MVSZ román állampolgárságú, erdélyi elnöke beperelte a magyarországi írót Magyarországon becsületsértésért. Erdélyi szervezetek, tagok, egyet nem értő emberek 4 éves csatája indult hát, Magyarországon, magyarországi bíróságon, magyar újságírót állítva a célkeresztbe. Ez elsőre kicsit bizarrnak, hihetetlennek tűnik, de megtörtént. A polgári pert elveszítette az MVSZ sértődött ura, így ő és elvakult hívei minden energiájukat, fondorlatukat a büntetőperbe fektették.

Röviden, csak annyit erről, hogy az eljárás során folytatott magatartásuk erősen kifogásolható és becstelen volt, ám, a magyar jog kínosan ügyel arra, hogy külföldi állampolgárok előnyt élvezhessenek Magyarországon magyar állampolgárokkal szemben, hiszen, világosan látszott, hogy ez a per voltaképpen az „önérzetesség-túltengésben” szenvedő idegen állampolgárságú elnök csatája, egy magyarországi újságíró ellen.

Így történhetett az, hogy a magyarországi újságírót a bíróság 1 éves próbára bocsájtotta. A sajtószabadságot és szabad véleménynyilvánítást sikeresen eltemették, béke poraira! Világosan látszik, hogy ma Magyarországon jobboldali a véleményét nem hangoztathatja jogi következmények nélkül. Ez megmarad továbbra is a baloldal kiváltságának.

Az MVSZ elnöke az ítélethirdetés után boldogan kürtölte világgá hatalmas „győzelmüket” a szervezet általa kezelt oldalán, és megosztva máshol is, ahol a hozzászólók kedvükre gyalázhatták a pellengérre állított újságírót.

Nos, ennyi a történet. Az MVSZ győzelmével zárult – gondolhatják egyesek… ám, mi szeretnénk e szervezet – amely már régóta nem az a szervezet – vezetőjének figyelmébe ajánlani, hogy gondolja át kissé alaposabban a közelmúltban történteket!

Valóban győzött-e, amikor személyes indulatai, sértettsége miatt kockára tette saját játszóterét? Valóban megérte, érdemes volt?

Mivel ön választotta a csata helyszíneként Magyarországot, sikeresen tárta ott a nyilvánosság elé az ön magánszervezetévé töpörödött MVSZ tevékenységét. A magánháborúja okozta üldözési mániája odáig fajult, hogy egyenként menekültek ön mellől addig bizalmas emberei és aki nem, annak ön személyesen gondoskodott a távozásáról. Az ön bizalmatlansága odáig fajult, hogy szinte az összes magyarországi tagot mellőzte, kirúgta és támadta szóban, írásban és tettben egyaránt. Lassanként, csupán a saját, régebbi kapcsolatrendszerének erdélyi származású embereit láthattuk ön körül. Ön, az elmúlt időszakban önkezűleg építette le a szövetséget, saját kezével fojtva meg azt. Ön nem az egyenes úton jár és ezzel helyrehozhatatlan károkat okoz.

Ön most talán fellélegzett, hogy vége, nincs tovább. Nos, ez tévedés, hiszen ön is érzi, hogy valakik mindig figyelik minden lépését, mondatát és gesztusát. Érzi, hiszen tudja az okát. Javasoljuk ezért, hogy most ne örömet érezzen, hanem szálljon magába, lássa meg magában a hibát és próbáljon helyesen cselekedni! Kérjük, ne rontsa tovább az erdélyiek hírnevét, ne szítson ellentétet, ne nehezítse a mindennapjainkat! Mondjon le, amíg még megteheti!

Az ön belátásában remélve:

az Erdélyi Autonóm Szövetség tagsága