Koronavírus: miért tartanak olyan sokan az oltástól?
Azokban az országokban, ahol elkezdődött az oltási program, javul a koronavírus-vakcinák támogatottsága – írja a World Economic Forum az Ipsos-szal közösen készített felmérésük alapján. Kínában oltatnák be magukat a legnagyobb arányban a válaszadók, míg Franciaországban kifejezetten gyenge az oltás támogatottsága. A felmérésből kiderült az is, hogy az oltást elutasítók között a legtöbben a mellékhatások miatt aggódnak.
Az oltási programok és a lakosság immunizálása azonban több kihívással is szembesül. A vakcinák gyártása és leszállítása időbe telik, a tervezettnél lassabban haladnak Amerikában és Európában is az oltásokkal. Az oltási tervre kockázatot jelent az is, hogy egyes országokban szokatlanul alacsony az oltási hajnaldóság a koronavírus vakcinák esetén.
Az oltást elutasítók egyik érve, hogy az „elvárt” 10 év helyett mindössze kevesebb mint egy év alatt elkészült a vakcina. Azt azonban látni kell, hogy a gyorsaság mögött az új technológiák sikeressége, a gyógyszergyártók és biotechnológiai cégek példátlan erőfeszítése, és az engedélyeztetési folyamatok meggyorsítása áll. Egyes szakértők egyenesen azzal érvelnek, hogy nem most túl gyors a vakcinafejlesztés, hanem inkább eddig volt túlságosan lassú.
Kínában oltatnák be magukat a legtöbben
Optimizmusra ad okot azonban, hogy a World Economic Forum és az Ipsos közös felmérése szerint azokban az országokban, ahol már elindultak az oltási programok, javul az oltás támogatottsága.
A december végén készített, 15 országot vizsgáló felmérés szerint Kínában a legnagyobb az oltás támogatottsága, ahol a válaszadók 80 százaléka jelezte, hogy beoltatná magát. Kínában eddig 3, helyi fejlesztésű vakcinát engedélyeztek, mindegyik „hagyományos” technológiát használ, inakvitált vírussal működik.
Széleskörű a koronavírus-oltás támogatottsága Brazíliában, az Egyesült Királyságban, Mexikóban, Ausztráliában és Dél-Koreában is, ezen országokban a megkérdezettek több mint háromnegyede hajlik rá, hogy beoltassa magát.
Dél-Afrikában, Oroszországban és Franciaországban a legalacsonyabb az oltási hajlandóság, Franciaországban például csak mindössze 40 százalék, amivel a legrosszabbul szerepel a vizsgált országok között.
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarország nem szerepelt a felmérésben, de a KSH heti rendszerességű felmérése szerint emelkedik az oltási hajlandóság. Míg a 2020. november 30-val kezdődő héten csak a válaszadók közel 15 százaléka volt biztos benne, hogy beoltatná magát az új koronavírus elleni vakcinával, a mérés ötödik hetében (a 2020. december 28-val kezdődő héten) már minden ötödik megkérdezett volt biztos benne, hogy beoltatná magát.
A mellékhatásoktól tartanak az oltást elutasítók
Az elsődleges ok, ami miatt sokan elutasítják az oltást, az az esetleges mellékhatásoktól való félelem. A felmérésben szereplő országokban az elutasítók 57-80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a várható mellékhatások miatt nem kéri az oltást. A dél-koreai, a japán és a francia válaszadók aggódnak a leginkább a mellékhatások miatt.
Többen említették, hogy nem tartják hatásosnak a vakcinát, nagy arányban volt még azok száma is, akik úgy érzik, hogy nincsenek kitéve elég nagy kockázatnak ahhoz, hogy szükségük legyen az oltásra. De jelentős számban voltak olyan válaszadók, akik általánosságban ellenzik a vakcinákat. A vakcinák hatékonyságát az orosz, a mexikói és az olasz válaszadók kérdőjelezték meg a legnagyobb arányban, míg a kínaiak, a britek és a kanadaiak között voltak a legtöbben, akik nem érzik magukat eléggé veszélyeztetettnek ahhoz, hogy beoltassák magukat.
A leggyakrabban előforduló mellékhatások egyébként a tesztelések során
- fájdalom, duzzanat, bőrpír az injekció beadásának helyén
- enyhe láz
- hidegrázás
- fáradtság
- fejfájás
- izom-és izületi fájdalmak.
De ettől nem feltétlenül kell tartani, mivel szakértők szerint a mellékhatás megjelenése azt is jelezheti, hogy elkezd kiépülni az immunitás. A legsúlyosabb mellékhatásokat allergiás megbetegedésekkel összefüggésben tapasztalták, ezért az oltás beadása előtt részletesen kikérdezik a pácienseket az allergiáikról, az oltást követően 20-30 percig megfigyelik őket az oltóhelyeken. A vakcina egyik mellékhatása sem lehet olyan rossz, mint a betegség – nyilatkozta korábban Szlávik János a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa.
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
