„Történelmi igazságtétel” helyett 164 ártatlan – köztük egy ’56-os hős
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) péntek reggel elismerte: nemcsak Lezsák Sándor, hanem összesen 164 ember neve került tévesen a hálózati személyek közé a nyitottaktak.hu adatbázisában. A legdöbbenetesebb eset dr. Kálmán Jánosé, akit az 1956-os forradalom leverése után a kommunista diktatúra elítélt, most mégis ügynökként tüntettek fel. A botrány azóta csak mélyül: Lezsák Anna jogi lépéseket és a főigazgató lemondását követeli, a kormányoldal pedig Deák Dániel szerint válságtanácskozást tartott.
164 ártatlan és egy ’56-os hős
A HVG és a 24.hu beszámolója szerint az ÁBTL pénteken közölte: a nyitottaktak.hu adatbázisában összesen 164 ember neve szerepelt tévesen hálózati személyként. A levéltár főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz elnézést kért, és azt mondta, „jelen tudomásuk szerint” már nincs több téves név a rendszerben. Azt azonban nem tudta megmondani, hogy a hibát hogyan fogják orvosolni, és hogy a helyreigazítás eljut-e mindazokhoz, akik már látták a hamis információt.
A botrány legsúlyosabb eleme, hogy dr. Kálmán János, akit az 1956-os forradalom leverése után a kommunista diktatúra elítélt, szintén szerepelt a tévesen hálózati személyként feltüntetett emberek között. Vagyis egy áldozatot tüntettek fel ügynökként. A Origo szerint Deák Dániel hangsúlyozta: „Egy embert, akit a kommunista diktatúra egykor elítélt, évtizedekkel később egy olyan adatbázisban tüntettek fel, amelyet az ország ügynöklistaként ismert meg.”
Lezsák Anna: „A főigazgatónak le kell mondania”
Lezsák Sándor maga is videóban üzent. A Magyar Nemzet szerint kijelentette:
„Most az ügynöktörvény megint bűzbombákat robbantott, pedig előre lehetett fölfogni, milyen veszélyes terület ez.”
A Tisza Pártról is szólt: szerinte sok százezer jó szándékú ember támogatja őket, de egyre többen ismerhetik fel, hogy megtévesztették őket. Szerinte az „élő Tiszából” előbb „holt-Tisza”, majd „dög-Tisza” lehet.
A kormány válságtanácskozása – Deák Dániel szerint
Deák Dániel péntek reggeli bejegyzése szerint az ügynökakták körüli botrány miatt Magyar Péter válságtanácskozást tartott Ruff Bálinttal, a Nemzeti Információs Központ irányítójával és Tóth Péterrel, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójával. Deák szerint az ellenzék „profin reagált”, ami „Magyar Péter rémálma”, és a kormányoldal most „durva válaszcsapásra” készül. Azt is állította, hogy magát az ügynökaktás történetet is Ruff Bálint találta ki, aki már hetekkel korábban arról beszélt, hogy az ártatlanok és a bűnösök neveit egyetlen listán hozzák nyilvánosságra.
Ezek az értesülések azonban egyelőre nem megerősítettek, és a keresés sem talált független forrást a válságtanácskozásról. A tények viszont a következők: az ÁBTL elismerte a 164 hibás esetet, Lezsák Anna lemondást követel, és a kormányoldalon is nő a feszültség.
Miért fontos ez?
A 164 hibás eset és a ’56-os hős ügynökként való feltüntetése után az egész „történelmi igazságtétel” hitelessége megkérdőjelezhetetlenül megroppant. A kormány a saját maga által keltett botrányban vergődik, az áldozatok pedig hiába várják a helyreigazítást. Az ügynökakták ügye nem a múltról szól többé, hanem a jelenlegi hatalom felelőtlenségéről és arról, hogy a politikai játszmákban a valódi emberi sorsok csak eszközök.
Szerző: Kiss Elvira
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kiemelt képen: Levéltári iratok / Forrás: Illusztráció / MW
#Ügynökakták #164Ártatlan #KálmánJános #LezsákAnna #NIF




















