Janša listája: tíz eset, amitől az EU „maga sem tudja megmenteni önmagát”
Janez Janša szlovén miniszterelnök szombaton tízpontos listát tett közzé az X-en arról, mivé vált az Európai Unió azóta, hogy Szlovénia belépett. A poszt 13 óra alatt több mint 760 ezer megtekintést ért el, és olyan eseteket sorol fel, mint a lengyel Alkotmánybíróság ostroma, a magyar közmédia átalakítása, a román választások érvénytelenítése és a német energiapolitika képmutatása. Janša szerint létrejött egy EU, amelynek önmagától kell megvédenie magát.
A lista, ami bejárta Európát
A szlovén miniszterelnök posztja szombaton 17:26-kor jelent meg az X-en, és a Portal24 adatai szerint 13 óra alatt 761 ezer megtekintést, 27 ezer lájkot és 8600 megosztást ért el. A poszt a megosztások száma alapján messze túlmutat Janša követőtáborán és a szlovén politikai közbeszéden.
A lista tíz pontja hat országot érint – Romániát, Magyarországot, Lengyelországot, Szlovéniát, Spanyolországot és Németországot. Janša szavai szerint ezek az esetek azt mutatják, hogy az EU eltávolodott attól, amit a belépéskor ígért:
„Amikor az EU-ba való belépésről döntöttünk, senki nem képzelte, hogy egy tagállamában és az unióban általában következmények nélkül lehetséges:”
1. Érvényteleníteni az elnökválasztást (Románia);
2. Megszüntetni az információs műsort a nemzeti közszolgálati televízióban (Magyarország);
3. Rendőrséget küldeni az Alkotmánybíróságra (Lengyelország);
4. Három héttel a választások előtt börtönbe zárni a közvélemény-kutatásokban vezető párt elnökét (Szlovénia);
5. Rendőrséggel megszállni a nemzeti közszolgálati televíziót és leváltani a vezetését (Lengyelország);
6. Megszakítani a nemzeti közszolgálati televízió vezetésének mandátumát és tisztogatást végrehajtani az alkalmazottak körében (Szlovénia);
7. Börtönbe zárni az előző kormány tagjait védekezési lehetőség nélkül (Magyarország);
8. Csaknem egymillió állampolgárságot adni illegális migránsoknak gyorsított eljárásban (Spanyolország);
9. Bezárni az új atomerőművet és gázvezetéket építeni Oroszország felé (Németország);
10. Megadóztatni a szén-dioxid-kibocsátó energiaforrásokat, miközben bezárják az atomerőművet és alacsony környezetvédelmi normájú országokba telepítik át az ipart azzal az ürüggyel, hogy így mentjük meg a bolygót.
Létrejött egy EU, amelynek önmagától kell megvédenie magát.”
A lengyel Rzeczpospolita kiemelte, hogy Janša az első európai kormányfő, aki nyíltan és kritikusan reagált a lengyel Alkotmánybíróság körüli eseményekre. A lengyel lap szerint Janša szavai különösen azért fontosak, mert rávilágítanak arra, hogy a Tusk-kormány akciója nem csak lengyel belügy – hanem egy európai szintű minta része.
Ko smo se odločali za vstop v EU, si ni nihče predstavljal, da bo v kaki njeni članici in uniji nasploh mogoče brez posledic:
1. Razveljaviti predsedniške volitve (Romunija);
2. Ukiniti informativni program na nacionalni RTV (Madžarska);
3. Poslati policijo na Ustavno sodišče (Poljska);
4. Tri tedne pred volitvami poslati v zapor predsednika stranke, ki vodi v anketah (Slovenija);
5. Zasesti nacionalno RTV s policijo in zamenjati vodstvo (Poljska);
6. Prekiniti mandate vodstvu nacionalne RTV in izvesti čistko zaposlenih (Slovenija);
7. Poslati v zapor člane prejšnje vlade brez možnosti obrambe (Madžarska);
8. Podeliti skoraj milijon državljanstev ilegalnim migrantom po hitrem postopku (Španija);
9. Zapreti novo Nuklearno elektrarno in zgraditi plinovod do Rusije (Nemčija);
10. Obdavčiti ogljične energetske vire ob hkratnem zapiranju NE ter preseliti industrijo v države z nizkimi ekološkimi standardi pod pretvezo, da tako rešujemo planet.
Nastala je EU, ki se mora reševati sama pred sabo.— Janez Janša (@JJansaSDS) October 31, 2026
Ami a lista mögött van: a „brüsszeli demokrácia-iskola”
Janša listája nem véletlenül hasonlít arra, amit a NIF is képvisel. A tíz pont három csoportba sorolható:
- 1. A választások és a politikai ellenfelek elleni fellépés: Románia (a választások érvénytelenítése), Szlovénia (a vezető párt elnökének börtönbe zárása a választások előtt), Magyarország (a volt kormánytagok börtönbe zárása védekezési lehetőség nélkül).
- 2. A média és az intézmények erőszakos átvétele: Magyarország (a közmédia információs műsorainak megszüntetése), Lengyelország (a közmédia rendőri megszállása és a vezetés leváltása), Szlovénia (a közmédia vezetésének eltávolítása és a dolgozók tisztogatása).
- 3. Az energiapolitika és a migráció képmutatása: Németország (új atomerőmű bezárása, miközben orosz gázvezetéket épít), Spanyolország (csaknem egymillió illegális migráns gyorsított állampolgársága).
Janša ezeket nem egyenként bírálja, hanem egyetlen közös mintázatba rendezi: az EU azon tagállamaiban, ahol a „brüsszeli mainstream” ellenfelei kerülnek hatalomra, az intézményeket erővel veszik át; ahol viszont a mainstream szövetségesei vannak hatalmon, ott a „jogállamiság” nevében bármit meg lehet tenni. A lista végső következtetése: létrejött egy EU, amelynek önmagától kell megvédenie magát.
Miért fontos mindezt értelmeznünk?
A Janša-poszt azért ütős, mert nem egy magyar vagy lengyel pártpolitikus mondja ki, hanem egy uniós tagállam miniszterelnöke. Ez hitelesíti azt, amit a NIF eddig is képviselt:
Janša listája nem azért fontos, mert minden pontjában feltétlenül igaza van – hanem azért, mert egy uniós tagállam miniszterelnöke mondta ki nyilvánosan azt, amit mi, szuverenitáspárti nemzetek évek óta érzékelünk. Az EU nem az a közösség, amivé hirdeti magát, hanem egy olyan hatalmi struktúra, amely a saját narratíváját védi, és közben figyelmen kívül hagyja a tagállamok akaratát. A lista bejárta Európát, és a visszhangja azt mutatja: nem vagyunk egyedül ezzel a felismeréssel.
Szerző: Vágréti Gábor
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kiemelt képen: Janez Janša / Fotó: NIF-archívum
#Janša #EU #Szuverenitás #Jogállamiság #NIF
