A Nemzeti InternetFigyelő 2009 óta mondja ki azt, amit a mainstream elhallgat. Ezért 2022 óta a Google korlátozza a keresőben való láthatóságunkat, a Facebook pedig csökkenti az elérésünket. A bevételünk elapadt – de a NIF nem áll meg.
Ha hisztek abban, amit csinálunk, kérjük, támogassatok minket. Minden adomány – akármilyen kicsi – segít. Nem a Google-tól függünk. Hanem tőletek.
Most különösen nagy szükségünk van a támogatásotokra!
„A vérengzés, amit nem lehet elfelejteni” – 70 évvel a mosonmagyaróvári sortűz után
1956. október 26-án, a forradalom hatodik napján Mosonmagyaróváron a fegyvertelen tömegre sortüzet nyitottak. A halottak száma 50 és 105 között mozog, a sebesülteké meghaladhatta a kétszázat. A pontos áldozatok számát máig nem ismerjük. A sortűz után a tömeg három határőrtisztet meglincselt, ami miatt súlyos megtorlás indult. Hetven évvel később is emlékeznünk kell.
A Magyar Nemzet és a Kisalföld beszámolója szerint 1956. október 26-án reggel a mosonmagyaróvári munkások és diákok békés tüntetésbe kezdtek. Eltávolították a vörös csillagot a pártbizottság épületéről, kiszabadították a rabokat, majd a tömeg a határőrlaktanyához vonult.
A Origo beszámolója szerint a laktanyánál a fegyvertelen tömegre sortüzet nyitottak. A halottak száma 50 és 105 között mozog, a sebesülteké meghaladhatta a kétszázat. A pontos áldozatok számát máig nem ismerjük. A Nyugat.hu szerint a sortűz után a tömeg három határőrtisztet (Stefkó Józsefet, Gyenes Györgyöt és Vági Józsefet) meglincselt, ami miatt később súlyos megtorlás indult.
„A magyar Golgota”
A mosonmagyaróvári sortűz a forradalom egyik legvéresebb tragédiája volt. A 168 Óra szerint a helyi lakosság a mai napig „a magyar Golgotaként” emlegeti a történteket. A városban minden évben megemlékeznek az áldozatokról, és a sortűz helyszínén emlékmű áll.
A Magyar Nemzet szerint a sortűz után a hatóságok tömeges letartóztatásokat hajtottak végre, és koncepciós perek indultak a tüntetők ellen. A megtorlás évekig tartott, és sok családot tett tönkre.
Miért fontos ma is emlékezni?
A mosonmagyaróvári sortűz nem csupán egy történelmi esemény, hanem figyelmeztetés is. A NIF korábbi cikke rávilágított arra, hogy 1956 és 2006 vérbe fojtói ugyanazt a mintázatot követik: a hatalom fegyvertelen emberekre támad, ha azok a szabadságukért mernek kiállni. A mosonmagyaróvári áldozatok emléke ma is aktuális, mert emlékeztet arra, hogy a szabadság nem magától értetődő, és mindig van, aki kész érte áldozatot hozni.
A NIF és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat álláspontja szerint a forradalom vérbe fojtói mind a mai napig büntetlenek, és emlékeznünk kell rájuk, hogy soha többé ne történhessen meg.
