Újabb adót akarnak – a Tisza-rezsim kiszolgálja Brüsszelt, a magyar emberek fizetnek
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a lakossági állampapírok adómentessége miatt – ha Brüsszel nyer, a magyar vásárlók fizetnek
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a lakossági állampapírok adómentessége miatt. Brüsszel szerint diszkriminatív, hogy a magyar állampapírok kamatjövedelme adómentes, míg más EGT-országok állampapírjai után adót kell fizetni. A magyar kormánynak két hónapja van válaszolni. Ha a Tisza-rezsim meghajol, a magyar megtakarítók fizetik meg az árát.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a lakossági állampapírok adómentessége miatt – írja a Magyar Nemzet. Az október eleji bejelentés alapján Brüsszel szerint diszkriminatív, hogy a magyar állam által kibocsátott lakossági állampapírok kamatjövedelme adómentes, miközben az Európai Gazdasági Térség (EGT) más állampapírjainak hozamára az általános adószabályok vonatkoznak. A testület álláspontja szerint ez visszatarthatja a magyar befektetőket attól, hogy más uniós és EGT-országok állampapírjait vásárolják, ezáltal pedig sérülhet a tőke szabad mozgásának elve. A magyar kormánynak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a kifogásokra, de az eljárás végén akár az Európai Unió Bírósága is dönthet az ügyben.
Tudatos állami stratégia volt az adómentesség
A magyar szabályozás szerint a 2019. június 1. után kibocsátott lakossági állampapírok kamatadómentesek, vagyis a kamatjövedelem után nem kell megfizetni a 15 százalékos személyi jövedelemadót, és a 13 százalékos szocho sem terheli ezeket a befektetéseket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelenleg a lakosság számára elérhető fontosabb állampapírok – például a PMÁP, a BMÁP vagy a MÁP+ – kamata teljes egészében a befektetőnél marad.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint az intézkedéssel az Orbán-kormány tudatosan ösztönözte a lakosságot az állampapírok vásárlására. A hozamok után 2019 előtt 15 százalékos személyi jövedelemadót kellett fizetni. A 2019 után kibocsátott állampapírok azonban már mentesültek a kamatadó alól, majd 2023-tól számos befektetés esetében megjelent a 13 százalékos szocho is, amely alól az ilyen állampapírok szintén kivételt kaptak.
A lakossági állampapír-állomány ezt követően látványosan növekedett. Míg 2011 és 2018 között fokozatos volt a bővülés, 2019 után felgyorsult a folyamat, amelyhez a MÁP+ bevezetése is hozzájárult. 2020-ban már 9300 milliárd forint fölé emelkedett a lakossági állampapír-állomány.
Az államnak is megéri a lakossági állampapír
Az adómentesség egyik legfontosabb előnye, hogy csökkentheti az állam finanszírozási költségét. Mivel a befektető adómentesen kapja meg a kamatot, az államnak alacsonyabb bruttó kamatot is elegendő lehet kínálnia ugyanazon nettó hozam eléréséhez. Egy 7 százalékos, adómentes állampapír például nagyjából egy 8,2 százalékos, de 15 százalékos kamatadóval terhelt befektetés nettó hozamának felel meg.
A rendszer másik fontos előnye, hogy jelentős hazai befektetői bázist hozott létre. A háztartások jellemzően kevésbé hirtelen reagálnak a nemzetközi pénzpiaci mozgásokra, mint a külföldi intézményi befektetők, ezért a lakossági finanszírozás stabilabbá teheti az államadósság finanszírozását. Márpedig piaci turbulencia idején a külföldi befektetők gyorsan csökkenthetik kitettségüket egy adott országban. Az erős belföldi befektetői bázis ezzel szemben mérsékelheti a tőkekiáramlás és a finanszírozási sokk kockázatát.
Tizenegyezer milliárd forint fölött a lakossági állampapír-állomány
A magyar államadósság finanszírozásában ma már egyértelműen a belföldi szereplők dominálnak. A teljes állampapír-állomány megközelítőleg 70–75 százalékát magyarországi befektetők alkotják, míg csupán 25–30 százalékát tartják külföldi, nem rezidens befektetők. Ez jelentős változás 2010-hez képest, amikor még jóval nagyobb volt a külföldi befektetők súlya a magyar államadósság finanszírozásában.
Az államadósság szerkezetében:
– 20–22 százalékát közvetlenül a magyar háztartások finanszírozzák, több mint 11 ezer milliárd forinttal,
– a hazai bankok, biztosítók és befektetési alapok részesedése mintegy 50–53 százalék,
– míg a nemzetközi intézmények és külföldi alapok 25–30 százalék közötti arányt képviselnek.
A Magyar Államkincstár épp a napokban közölte, hogy az állampapír-befektetéssel rendelkező ügyfeleinek száma meghaladta az 1,2 milliót, a kincstárnál tartott állampapír-állomány pedig átlépte a 11 ezer milliárd forintot.
Mi történik, ha adókötelessé válnak a magyar állampapírok?
Az Európai Bizottság fellépése csak elviekben nem jelenti azt, hogy a magyar lakossági állampapírok adómentességét meg kell szüntetni. De a két lehetőség láttán egyértelművé válik, hogy mi lehet majd a Tisza-kormány választása:
– Megszünteti a magyar állampapírok jelenlegi adókedvezményét.
– Vagy az új állampapírok kamatát annyival emeli meg, hogy az adózás után ugyanakkora nettó hozam maradjon a befektetőknél.
Mivel ez utóbbi megoldás az állam finanszírozási költségeit jelentősen megemelné, csekély az esélye annak, hogy ezzel a döntéssel zárulna az ügy. Marad a magyar állampapírok megadóztatása, ami a jelenlegi szabályok mellett azt jelenthetné, hogy a kamatjövedelem 28 százalékát – 15 százalékos szja-t és 13 százalékos szochót – kellene megfizetni. Ez amellett, hogy érdemben csökkentené a lakossági állampapírok nettó vonzerejét, javítaná a bankbetétek, illetve más befektetési formák relatív pozícióját, vagyis a bankszektornak kedvezne.
Két hónapja van a kormánynak
Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon az Európai Bizottság kifogásaira, és megszüntesse a bizottság által kifogásolt jogsértést. Ha a bizottság nem kap kielégítő választ, indokolással ellátott véleményt adhat ki, amelyben részletesebben meghatározza, milyen uniós szabályokat sért a magyar szabályozás. Ha a kormány ezt követően sem változtat a kifogásolt szabályokon, a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet. A bírósági eljárás végén akár pénzügyi szankció is kiszabható. Egy ilyen kötelezettségszegési eljárás ugyanakkor jellemzően akár évekig is eltarthat. Az viszont biztosra vehető, hogy a már meglévő állampapírok visszamenőleges megadóztatásától nem kell tartani.
Szerző: Vágréti Gábor
Kiemelt képen: Magyar Péter és Ursula von der Leyen / (fb)
#Állampapír #Adómentesség #Brüsszel #TiszaRezsim #MagyarEmberek #NIF
