Vége a konteónak: kormányok napirendjén a nap elhomályosítása
2026 szeptemberében Washingtonban, egy zárt ajtók mögötti workshopon olyan technológiákról tárgyaltak, amelyek korlátoznák a napfényt. A résztvevők: a Harvard Egyetem, a Resources for the Future környezetvédelmi szervezet, és két volt kormányzati bennfentes. Az egyikük, Cynthia Scharf – aki korábban az ENSZ főtitkárának stratégiai klímakommunikációs vezetője volt – nyíltan kimondta: „Ez a beszélgetés átalakulóban van – leginkább zárt ajtók mögött.”
A napfényt visszaverő technológiák – amelyeket eddig a legtöbb környezetvédő tabunak tartott – most a kormányok napirendjére kerültek. Scharf szerint az érdeklődés „olyan helyekről érkezik, mint a mezőgazdasági minisztériumok, kereskedelmi minisztériumok, külügyminisztériumok és védelmi minisztériumok”.
„És szerintem ez egészséges, mert a solar geoengineering egy mindent érintő kérdés, nem csak klímaügy”
– mondta.
Ami eddig összeesküvés-elmélet volt, az most valóságos politika. A Szilícium-völgy befektetői – például a Stardust Solutions startup – arra fogadnak, hogy a világ hamarosan olyan elviselhetetlenül forró lesz, hogy a kormányok fizetni fognak a napfényt blokkoló technológiákért.
A politikai spektrum
Craig Segall, a Kaliforniai Levegőminőségi Hivatal volt vezetőhelyettese szerint az amerikai kongresszusban sok képviselő „kíváncsi erre, és mélyebb módon szeretne részt venni benne”. Egyelőre azonban főleg a politikai baloldal érdeklődik.
A jobboldalon azonban ellenállás van:
- Robert F. Kennedy Jr., az egészségügyi miniszter nem támogatja a napfény-visszaverő kutatást, sőt, annak állami szintű betiltását szoegalmazza.
- Az AfD (Alternatíva Németországért) tagjai többször is aggodalmukat fejezték ki a napfény-visszaverő technológiák miatt.
De Scharf szerint a konzervatív populisták szintén „támogatnák a solar geoengineeringet, anélkül hogy teljesen átgondolnák annak kockázatát”:
Miért fontos ez?
A solar geoengineering – a napfény visszaverése a légkörbe juttatott anyagokkal – eddig tabu volt. A környezetvédők azért ellenezték, mert:
- Károsíthatja az ózonréteget.
- Megváltoztathatja az időjárási mintákat.
- Geopolitikai konfliktusokat válthat ki.
- Nem csökkenti a felmelegedés fő okát, a fosszilis anyagok elégetése során a légkörbe kerülő káros anyagok kibocsátását.
Most viszont a helyzet megváltozott: a hőmérséklet rekordokat dönt, a nemzetközi klímamegállapodások megfeneklettek, és a befektetők pénzt öntenek az új kezdeményezésekbe.
Portia Adade Williams, a ghánai Tudományos és Ipari Kutatási Tanács kutatója szerint:
„Ha Trump elnök úgy döntene, hogy elfogadja a napfényvisszaverés elképzelését, szerintem holnap vagy jövő héten már az alkalmazás iránya felé mozdulnánk. Tehát ahogy a viták folytatódnak, a kormányzási tér ugyanolyan fontossá válik, mint a tudomány.”
Tehát, amit eddig konteónak neveztek, az most a kormányok napirendjén van. A nap elhomályosítása – a napfény visszaverése – kilépett a tudományos vitából, és bekerült a politikai döntéshozatalba. A kérdés már nem az, hogy megtörténik-e – hanem az, hogy ki dönt róla, és milyen szabályok szerint.
A teljes Politico-cikket itt olvashatod:
Behind closed doors, the politics of solar geoengineering are shifting
Szerző: Bős Zoltán
#NapElhomályosítása #SolarGeoengineering #Klímaváltozás #USA #EU #Politico #NIF






















