„Az állam keres Putyinon” – a Mol nyeli a drágulást, a lakosság fizet, a kormány pedig bezsebeli a többlet áfát és az oroszadót
Magyarországon drágult a legkevésbé az üzemanyag a nyáron az Eurostat adatai szerint – de a statisztika mögé nézve kiderül: a drágulásra mindenki ráfizet, egyvalaki azonban keres Vlagyimir Putyinon: a Tisza-kormány. A Mol nyeli a drágulást, a lakosság és a fuvarozók fizetnek, az állam pedig bezsebeli a többlet áfát és az „oroszadót”. Mindeközben a kormány két hete kiutasította a tíz orosz diplomatát – miközben az orosz olajra továbbra is szükség van.
„Magyarországon drágult a legkevésbé az üzemanyag” – de mi áll a statisztika mögött?
Az Eurostat friss statisztikája szerint Magyarországon drágult a legkevésbé az üzemanyag a nyáron – a június–augusztusi időszakban. Ez első látásra magyar siker – írja a Világgazdaság.
De ha a statisztika mögé nézünk, a kép összetettebb:
- A magyar benzinkutaknál nem jelent meg a drágulás egészen szeptemberig, pedig más országokban vastagon nyögték a terheket – és a magyar védett árat júniusban már kivezették.
- A holtankoljak.hu augusztus 31-én kivezette a nagykereskedelmi árak közlését, mondván: „Mivel a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árak mozgása elvált egymástól, a forintosított nagyker árak közlését kivezetjük.”
- A nagykereskedelmi ár nem követte a Brent előző napi változását – a benzin drágulását nagyjából követtük, a dízelét azonban nem igazán.
Ki nyelte le a különbséget? A válasz egyszerű: a Mol.
A Mol, az orosz olaj és az állam
Védett ár már nem volt, ártámogatás még nem, a dízelhiány egész Európában általánossá vált – a nagykereskedelmi árat pedig Magyarországon jórészt a Mol határozza meg. A különbség náluk csapódott le.
De ne sirassuk a Molt: az olajárak emelkedése a finomítói árrés megemelkedését okozta. A Mol júliusig ismert adatai szerint a „megcsapolás” nem veszteséget okozott, hanem a nyereségét csökkentette más olajvállalatokhoz képest.
A magyar tankolók tehát viszonylag kevésbé fizettek rá – a Mol „elvitte a balhét”, de nem futott veszteségbe.
Az állam: aki igazán keres Putyinon
Magyarország – az Orbán Viktor volt kormányfő kiharcolta washingtoni engedménynek köszönhetően – továbbra is vásárolhat orosz olajat. Ez azért jelentős, mert ez a többi olajfajtánál olcsóbb a piacon.
Ezt a mentességet Orbán Viktor 2025 novemberében, a Fehér Házban harcolta ki Donald Trumppal – kézfogással megpecsételt szóbeli megállapodás, azaz gentleman’s agreement formájában. Ahogy arról korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk: Orbán Viktor tárgyalóasztalhoz ült, és megállapodást kötött – a Tisza Párt viszont most ugyanezért a mentességért kuncsorog Washingtonban.
Az ebből származó nyereséget azonban az állam évek óta megsarcolja. Idén még zökkenő is volt: a Barátság vezetéken Kijev „jóvoltából” hónapokig nem jött az olaj, csak a Tisza-kormány hatalomra kerülését követően állították helyre a szállítást.
Az új kormány gyorsan meg is növelte a sarcot:
- Korábban: csak a hordónkénti 5 dollár feletti Mol-keresmény 95 százalékát vonták el.
- Augusztustól: a 2-5 dollár közötti különbségre is 50 százalékos adókulcs vonatkozik.
- Ráadásul: ez a bevétel már nem a rezsicsökkentési alapba folyik – a kormány költségvetését gyarapítja.
Kérjük, támogassa egy kávé árával a NIF működését!
A DONATE gombra klikkelve egyszerűen megteheti.
Most különösen nagy szükségünk van az adományaikra!
Nagyon köszönjük!
Az állam nem csak az oroszadót gombolyítja le
Az üzemanyag árának emelkedésekor a többlet áfa is az állami költségvetésben köt ki.
Még ha nem is drágul tovább az év végéig a benzin és a dízel, a védett ár és a jelenlegi árak közti különbség az év végéig:
- 40 milliárd forint körüli többlet áfabevételt hoz a Tisza-kormánynak a Fidesz-kormány időszakának árához viszonyítva.
- Az említett plusz adóelvonás a Moltól több mint 6 milliárdot hoz be – így ebből az adóból az év egészében 27 milliárd körüli összeg folyik be.
- Mivel az 5000 forintos dízeltámogatás költségét 20 milliárdra becsülték, ez csak kevesebb mint a harmada annak, amit az állam beszed.
Ki nyer és ki veszít?
A Mol nyeresége csökken, mivel részben ráterhelik az iráni háború okozta drágulást. Az állam tízmilliárdokat keres, még ha fizeti is az 5000 forintokat. A magyar lakosság és fuvarozók terhei pedig az üzemanyag drágulásával arányosan nőnek – hacsak vissza nem fogják a fogyasztásukat.
Mindez megszorításnak tűnik. Aminek a terheit nem az állam viseli: az iráni háborún és Putyin olaján a kormány csak keres.
Mi szükség volt a kiutasításra, ha kell az olaj?
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy két hete Orbán Anita tíz orosz diplomatát utasított ki – nagy nemzetközi visszhangot kiváltva. Napokra rá viszont Hajdú Márton, a parlament külügyi bizottságának kormánypárti elnöke republikánus és demokrata kongresszusi képviselőkkel tárgyalt, és azt kérte, hogy Magyarország az átmeneti időszakban kapjon mentességet az orosz olaj- és földgázvásárlást érintő új amerikai büntetőintézkedések alól.
Mi állhat az erőben támadt zavar hátterében? Az Eurostat-jelentések szerint az EU 56 százalékkal többet fizetett ugyanannyi behozott nyersolajért, mint egy évvel korábban – miközben Magyarország továbbra is vásárolhat olcsó orosz olajat.
A Tisza-kormány tehát egyszerre utasítja ki az orosz diplomatákat, kér amerikai mentességet az orosz olajra, és közben az orosz olajon keres.
Mi jöhet ezek után?
Az orosz olaj továbbra is védi a magyarokat – de csak egyvalaki nem veszít: az állam. A Mol nyeli a drágulást, a lakosság fizet, a kormány pedig bezsebeli a többlet áfát és az oroszadót.
A kérdés az, hogy meddig tartható ez a helyzet – és ki fizeti meg végül a különbséget.
Szerző: Vassy László
#OroszOlaj #Mol #Üzemanyagár #TiszaKormány #KapitányIstván #OrbánAnita #HajdúMárton #Energiabiztonság #NIF
