Elzárhatják a csapokat: Oroszország leállíthatja a Magyarországra irányuló olajszállításokat az ukrán üzemanyagtároló miatt
Oroszország akár a Magyarországra irányuló kőolajszállításokat is leállíthatja, ha a Mol és az ukrán Naftogaz által tervezett magyarországi üzemanyagtároló megvalósul – figyelmeztetett Igor Juskov, az orosz Nemzeti Energiabiztonsági Alap vezető szakértője. A szakértő szerint a Mol lépése „puskaporos hordóként” működhet Moszkva számára, és a kereskedelem leállítása Oroszországnak nem okozna problémát: az így megspórolt energiahordozókat tengeri úton harmadik országokba irányíthatná át. Hortay Olivér fideszes gazdaságpolitikus szerint a beruházás „célkeresztet rajzol Magyarországra”.
Az orosz figyelmeztetés: „puskaporos hordó”
Igor Juskov, az orosz Nemzeti Energiabiztonsági Alap vezető szakértője az orosz Abzacu lapnak nyilatkozva kijelentette: a Mol lépése „puskaporos hordóként” működhet Moszkva számára – számol be a Magyar Nemzet, a Világgazdaság és a Demokrata.
Juskov szerint a kereskedelem leállítása Oroszországnak nem okozna problémát. Az így megspórolt energiahordozókat Oroszország tengeri úton harmadik országokba irányíthatná át – tette hozzá.
A szakértő az RTVI szemléje szerint úgy fogalmazott: a magyar–ukrán energetikai megállapodás akár „elsütőbillentyűként” is szolgálhatna Oroszország számára. Úgy véli, hogy Moszkvának nem okozna komoly nehézséget a Magyarországra irányuló szállítások leállítása, mivel az orosz olaj mennyisége szerinte viszonylag csekély.
„Célkeresztet rajzol Magyarországra” – Hortay Olivér figyelmeztetése
Hortay Olivér, a Fidesz gazdaságpolitikusa a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: az új beruházás „célkeresztet rajzol Magyarországra”.
Az energiapiaci szakértő felidézte: az elmúlt hónapok arról szóltak, hogy Oroszország és Ukrajna is az ellenséges fél energetikai infrastruktúrája ellen hajtott végre célzott támadásokat. Éppen a hétvégén Ukrajna a moszkvai olajfinomítót támadta drónokkal, de az ukrán infrastruktúrát is rengeteg orosz támadás éri.
„Az, hogy Magyarországon dedikáltan Ukrajna ellátásához szükséges létesítmény épül, jelentősen megnöveli a geopolitikai veszélyeket”
– jelentette ki Hortay Olivér.
A memorandum háttere
A Naftogaz és a Mol 2026. szeptember 20-án írt alá együttműködési memorandumot kőolajtermék-tároló kapacitások építéséről Magyarországon, az ukrán–magyar határ közelében – számol be a Magyar Nemzet.
A memorandumot a Kárpáti Nyolcak (C8) első csúcstalálkozójához kapcsolódó Kárpáti Gazdasági Fórumon kötötték meg, amelyet szeptember 18-án indítottak útjára az ukrajnai Bukovelben – írja a VOV.
A NIF korábban már részletesen foglalkozott a memorandummal – Ez aljasság – ukrán üzemanyagtárolókat telepítenek a magyar határ mellé, Hegedűs Barbara leleplezte a Naftogaz–MOL paktumot című cikkünkben.
Mit tartalmaz a memorandum?
A tervezett magyarországi tárolókat kifejezetten az ukrán piac ellátására használnák. A konstrukció egyik legfontosabb eleme, hogy Ukrajna stratégiai üzemanyagkészletének egy részét saját területén kívül, így az orosz rakéta- és dróntámadások közvetlen veszélyétől védettebb helyen tudná elhelyezni.
Szerhij Fedorenko, a Naftogaz igazgatóságának megbízott elnöke szerint:
„Az üzemanyag-ellátási infrastruktúránk elleni folyamatos orosz támadások miatt az egész piac stabilitását szolgálja az ellátási útvonalak diverzifikálása és további tárolókapacitások kiépítése a támadások által nem sújtott területeken kívül.”
A Mol válasza: „Az út legelején tartunk”
A Mol a Magyar Nemzetnek küldött válaszában pontosította álláspontját. A vállalat szerint a memorandumot nem egy már véglegesített beruházásként kell kezelni.
A Mol közlése szerint a megállapodás egy nemzetközi együttműködési rendszer része, amelyben az európai államok kölcsönösen támogatják egymást a stratégiai kőolaj- és egyéb szénhidrogénkészletek raktározásában. A társaság hozzátette: Magyarországon jelenleg is tárolnak olyan készleteket, amelyek más uniós vagy EU-n kívüli országok stratégiai tartalékát képezik.
„Az út legelején tartunk, arról állapodtunk meg ukrán partnerünkkel, hogy érdemes elgondolkodni ezen, hiszen van potenciál a két ország energetikai együttműködésében”
– közölte a Mol.
A vállalat azt is hozzátette: mindezek miatt nem volt még szükség arra, hogy a cég a magyar kormányzatot is bevonja az előkészítő munkálatokba, ám
„amint elindul az érdemi vizsgálat, minden szükséges egyeztetést lefolytatunk a hazai hatóságokkal és döntéshozókkal”.
Magyar Péter: „Amíg Tisza-kormány van, ilyen beruházás nem valósul meg”
Magyar Péter miniszterelnök 2026. szeptember 21-én az Országgyűlésben kijelentette: a Tisza-kormány hivatali ideje alatt nem épülhet Ukrajna számára üzemanyagtároló Magyarországon.
A kormányfő szerint a Mol a magyar kormány bevonása nélkül folytatta a tárgyalásokat. Magyar Péter azt is közölte, hogy értesítette a Mol vezetését az álláspontjáról. A magyar államnak jelenleg 25 százalékos részesedése van a Molban.
A Barátság vezeték sebezhetősége
A vezeték 2026. január 27. és április 21. között már egyszer leállt, ami komoly feszültséget okozott Magyarország és Ukrajna között. Magyarország akkor blokkolta az EU 90 milliárd eurós Ukrajna-hitelét, és stratégiai olajtartalékából volt kénytelen fedezni a Mol szükségleteit.
A NIF korábbi cikkében már beszámoltunk arról, hogy Hegedűs Barbara fideszes országgyűlési képviselő szerint a memorandum elfogadhatatlan – mert Ukrajna saját maga által nem biztonságosnak tartott üzemanyag-tartalékait Magyarországra telepíti, ezzel hárítva a háborús kockázatot a magyar államra és a magyar emberekre.
Most az orosz figyelmeztetés világos: ha ez megvalósul, elzárhatják a csapokat. A magyar kormány ellenzi a beruházást. A Mol szerint évekig tartó folyamatról van szó.
A kérdés az, hogy a magyar emberek mennyire szeretnék ezt a kockázatot vállalni – és a döntéshozók megkérdezik-e őket.
Szerző: Bős Zoltán
Kiemelt kép: A Barátság kőolajvezeték (Fotó: AFP)
#OroszOlaj #BarátságVezeték #UkránÜzemanyag #Mol #Naftogaz #HortayOlivér #MagyarPéter #TiszaKormány #Energiabiztonság #NIF
Gondolom, ha nem lenne háború, ez a megállapodás anyagilag hasznot is hozhatna nekünk, de jelen esetben csak óriási kockázatot jelent. Talán a MOL nem gondolt arra, nem számolt azzal, hogy meddig tart a háború.