Emlékezzünk együtt 2026. augusztus 30-án 16.30-tól a budapesti Szabadság téren a Hazatérés Temploma előtt dicsőséges revíziós területgyarapításra az Igazságot Magyarországnak Szövetség (igazsagot.com) ünnepélyes emlékrendezvényén.
Köszönet a támogatóknak a nagylelkű támogatásért, erre a helyszínen is lehetőség van.
A rendezvényen ledfalas kivetítőn részleteket vetítünk a partiumi és erdélyi országrészek visszatérésének történetét bemutató csodás, „Kelet felé” című dokumentumfilmből: https://indavideo.hu/video/Kelet_fele
Ennek első mondata így hangzik:
„A Trianonban méltatlanul széthasogatott Magyarország felett 22 évi küzdelem után kivillant a harmadik fénysugár.”
Emellett a poszthoz csatolt plakát szerinti olyan közszereplők, szakértők és hagyományőrzők idézik fel szóval és zenével az erdélyi revízió dicső pillanatait, akik az 1938-1941 közötti magyar revíziós sikerek nemzeti emlékezetben tartását, társadalmi közgondolkodásba és a politika szintjeire emelését fontosnak tartják.
Az Igazságot Magyarországnak Szövetség tavalyi megalakulása óta már négy, az 1920-as trianoni diktátum revíziójára emlékező ünnepi rendezvényt tartott meg a Hazatérés Napjai rendezvénysorozat keretében. Korábbi rendezvényeink:
1. 2025. 11. 02. – megemlékezés a Dél-Felvidék és Nyugat-Kárpátalja visszatérését eredményező első bécsi döntésre
1940. augusztus 30-án Bécsben a Belvedere palotában, 20 évvel Trianon után ütött az igazság órája! Egy legitim nemzetközi döntőbíráskodást követően nemzetközi jogi szerződéssel, puskalövés nélkül, bravúros magyar diplomáciai stratégia eredményeként visszatértek az elcsatolt keleti részek: Észak-Erdély és a Partium. 43.104 km2.
A térkép ezt szemléletesen mutatja be a többi revíziós eredménnyel együtt:
A visszacsatolt területek a csonka Magyarország területének csaknem a felét, mintegy 46 százalékát teszik ki. Ez hatalmas diplomáciai siker volt, amelyet akkori nagyhatalmak is elfogadtak.
A román uralom alól felszabadult keleti és erdélyi országrésznek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről szóló 1940. évi XXVI. törvénycikk https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=94000026.tV preambulumában ezt olvashatjuk:
„A magyar nemzet és a magyar törvényhozás az igazság győzedelmébe vetett hitében megerősödve mélységes áhítattal ad hálát Istennek, hogy immár az elszakított keletmagyarországi és erdélyi terület egy része is visszatért a Magyar Szent Korona testébe. A magyar haza huszonkét évi szenvedéseik után a szerető anya gondosságával öleli keblére aggódva visszavárt, lélekben erős véreit és összes hűséges fiait.”
A sors furcsa fintora, hogy míg anyai nagymamám szülőfaluja, Szárazajta visszatért, addig anyai nagypapám szülőfaluja, Hosszúfalu sajnos nem. És ekkor néhai nagyszüleim házastársként Marosvásárhelyre költöztek, ahol nagyapám, Horváth Gaudi István megkezdte bírói szolgálatát, ami a magyar időkkel együtt négy évig tartott. Néhai apai nagypapám, Nagy László pedig honvédként vett részt ebben a honvisszaszerzési műveletben, bevonulási emlékérme féltve őrzött kincsként ma is megvan.
Ezt a jeles történelmi eseményt mutatja be az akkoriban megjelent, ”Erdélyünk és honvédségünk” című fényképekkel és hiteles beszámolókkal illusztrált dokumentumkötet, amely az egyik kedvenc olvasmányom, bár manapság már nehéz hozzájutni. Akik nem tudják beszerezni, azoknak jó szívvel ajánlom Bánó Attila nemrég megjelent remek képes dokumentumkötetét: https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2025/08/nyolcvanot-eve-tert-vissza-eszak-erdely#google_vignette
Visszatért a területekkel az ott élő népek között közel másfélmillió magyar és székely, a visszatért lakosság többségét ők tették ki.
Visszatért számtalan természeti és gazdasági erőforrás: só-, arany-, ezüst-, réz-, vasérc-, szén- és egyéb bányák, vizek, erdők, felbecsülhetetlen értékű, sokévszázados, gazdag épített, ipari és kulturális örökség.
És visszatért a remény. Milliók érezhették: valóság lett az, hogy ez a nemzetgyilkos célzatú csonkolás nem maradhat így. Nem, nem. Soha. Mint ahogy a bécsi döntéseket önkényesen eltörlő magyarellenes 1947-es párizsi diktátum szabta határok sem maradhatnak így.
Nem nyugszunk bele és nem hagyjuk annyiban! Ezt testvéreinkkel, szövetségeseinkkel, a nemzetközi politika meghatározó szereplőivel és a területbitorlókkal is tudatni kell megfelelő módokon.
És ezért dolgozni kell felelősen, tudatosan és célirányosan, erre ösztönözve az éppen regnáló kormányt függetlenül annak színezetétől.
Országgyűlési képviselői időszakom előtt is, majd annak négy éve (2010-2014) idején az Országgyűlésben és az Európa Tanácsban folyamatosan kiálltam az elcsatolt magyarság önrendelkezése mellett, majd azóta is nemzeti jogvédőként évek óta szorgalmazom az önrendelkezést minden elcsatolt magyar, így az erdélyi magyarok számára is.
A történelem nem ért véget.
A mindenkori magyar államvezetési feladata a Kárpát-medencében élő magyarság nemzetegyesítése. Soha nem lehet tudni, hogy mikor hozhat ez a törekvés eredményt. De ha nincs ilyen törekvés, eredmény sem várható.
Ki kell használni a lehetőségeket, sőt ilyeneket teremteni kell Bethlen Gábor erdélyi fejedelem örökérvényű mondásának szellemében:
„Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”!
Isten óvja és vezesse Magyarországot !
Budapest, 2026. augusztus 24.
Honfitársi üdvözlettel:
dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
