Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén mindhárom indítványt visszautasította, amelyek az alaptörvény tizenhetedik módosításának egyes rendelkezéseit támadták. A testület azzal indokolt, hogy hatáskörük kizárólag a megalkotásra és kihirdetésre vonatkozó eljárási szabályok ellenőrzésére terjed ki, a vitatott rendelkezések tartalmát azonban nem vizsgálhatják. A döntés nyomán nem került sor Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetése, a tizenkét éves képviselői mandátumkorlát, valamint az alkotmánybírák hetvenéves korhatárának érdemi alkotmányossági felülvizsgálatára.
A testület döntése értelmében az alaptörvény módosításainak vizsgálata szűk körre korlátozódik. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy nem azt mondták ki, hogy a vitatott rendelkezések tartalmilag alkotmányosak lennének, hanem azt, hogy a hatályos szabályok alapján nincs hatáskörük az érdemi vizsgálatra. A többségi álláspont szerint az alaptörvény 24. cikkének (5) bekezdése kifejezetten kizárja az alaptörvény-módosítások tartalmi felülvizsgálatát, így az Országgyűlés alkotmánymódosító hatalma mindaddig ellenőrzés nélkül marad, amíg az eljárási szabályokat – mint a kétharmados többséget vagy a kihirdetést – betartják.
A vitatott rendelkezések: elnökcserétől a mandátumkorlátig
A benyújtott indítványok három rendkívül érzékeny területet érintettek:
A köztársasági elnöki megbízatás megszüntetése: A 17. módosítás kimondta, hogy a hatálybalépést követő napon a hivatalban lévő államfő megbízatása megszűnik. A támadók szerint az Országgyűlés az eljárást egy konkrét személy mandátumának idő előtti lezárására használta fel.
Képviselői mandátumkorlát: Az új szabály értelmében nem választható meg országgyűlési képviselőnek az, aki korábban összesen legalább tizenkét évig töltött be mandátumot, vagy legalább három alkalommal választották meg, figyelembe véve a korábbi ciklusokat is. Ez a korlátozás többek között Orbán Viktor jövőbeli mandátumszerzését is érinti.
Alkotmánybírák hetvenéves korhatára: Az átmeneti rendelkezések a már hivatalban lévő tagokra is kiterjesztik az új megszűnési szabályt, függetlenül az eredetileg meghatározott megbízatási időtől.
A határozatokhoz több alkotmánybíró is különvéleményt, illetve párhuzamos indokolást fűzött. Többen úgy vélték, hogy a köztársasági elnök mandátumának megszüntetése funkcióját tekintve egyedi, személyre szabott közhatalmi döntés, amelynek érdemi vizsgálatára is lehetséges lett volna helyet biztosítani.
Kiélezett politikai reakciók
A döntést követően a hazai politikában azonnal elszabadultak az indulatok. Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője közösségi oldalán úgy fogalmazott: „Tégláról téglára épül az önkény. A lefejezett és megfélemlített Alkotmánybíróság mai határozata az önkény felé vezető további lépések előtt nyitja meg az utat.” Hozzátette, hogy ha a köztársasági elnököt személyre szabott jogalkotással el lehet távolítani, akkor bárkivel bármit megtehetnek, ezért a Fidesz békés és törvényes ellenállást folytat parlamenten belül és kívül.
Panyi Miklós, a Fidesz országgyűlési képviselője még élesebben bírálta a folyamatot, közép-amerikai junták módszereihez hasonlítva a történteket, és hangsúlyozva, hogy a testület totálisan be van fenyítve.
Az alkotmányjogász szemmel: hatásköri korlátok és szakmai viták
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Magyar Nemzet számára kifejtette, hogy jogilag pontatlan lenne a döntést a módosítás „jóváhagyásaként” értékelni. A szakértő rámutatott, hogy a negyedik alaptörvény-módosítás óta rendkívül szűk a testület mozgástere, és idézte Stumpf István korábbi alkotmánybíró álláspontját is, amely szerint az Alkotmánybíróságnak alkotmányos kötelessége lenne fellépni a jogrendszer belső egységének megbontásakor. A különvélemények létezése azonban azt jelzi, hogy a testületen belül sem tekinthető lezártnak a hatáskörök kiterjesztésének vitája.
