A Nemzeti InternetFigyelő 2009 óta mondja ki azt, amit a mainstream elhallgat. Ezért 2022 óta a Google korlátozza a keresőben való láthatóságunkat, a Facebook pedig csökkenti az elérésünket. A bevételünk elapadt – de a NIF nem áll meg.
Ha hisztek abban, amit csinálunk, kérjük, támogassatok minket. Minden adomány – akármilyen kicsi – segít. Nem a Google-tól függünk. Hanem tőletek.
Most különösen nagy szükségünk van a támogatásotokra!
Különvéleményt fogalmazott meg az Alkotmánybíróság döntésével szemben Polt Péter
Az Alkotmánybíróság hétfőn elutasította a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás ellen benyújtott beadványokat, ám a többségi határozat nem maradt visszhang nélkül. Több alkotmánybíró is különvéleményt fogalmazott meg, köztük Polt Péter, aki George Orwell híres regényét, az 1984-et hívta segítségül, hogy leírja a jogállamiság terén tapasztalható kettős mércét és a köztársasági elnök mandátumának elvételét.
A testület azzal az indoklással utasította vissza a kérelmeket, hogy hatásköre kizárólag az Alaptörvény-módosítások eljárási szabályainak ellenőrzésére terjed ki, a tartalmukat azonban nem vizsgálhatja. Emiatt elmaradt a hivatalban lévő államfő mandátumának megszüntetéséről szóló rendelkezés érdemi alkotmányossági vizsgálata is.
Orwelli újbeszél és duplagondolkodás az Alaptörvényben
A döntéssel szemben felszólaló Polt Péter különvéleményében élesen kritizálta a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás és a jogállamiság viszonyát. Mint fogalmazott, a jogszabály
„a jogállamiság terén érvényesülő kettős mérce iskolapéldája, amely önkéntelenül is George Orwell 1984 című regényét juttatja eszembe”.
Az alkotmánybíró részletesen is kifejtette a párhuzamot: az orwelli „újbeszél” és „duplagondolkodás” logikájához hasonlította azt a megoldást, amellyel a Záró és vegyes rendelkezések közé beékelve, bármiféle közjogi felelősségi mechanizmus vagy eljárás nélkül szüntették meg a köztársasági elnök mandátumát. Kiemelte, hogy ez az eljárás idegen egy több mint ezeréves alkotmányos jogfejlődés eredményeként létrejött jogállam alapjaitól.
A hatáskörök korlátai
Polt Péter lényegi kifogása szerint az Alkotmánybíróság a hatáskör hiányára hivatkozva kitért az elől, hogy egyáltalán megvizsgálja: a megtámadott rendelkezések a jogi természetük és funkciójuk alapján valóban az alkotmánymódosító hatalom gyakorlásának körébe tartoznak-e. Álláspontja szerint ez nem a tartalom felülvizsgálatát, hanem a szabályok jogi minőségének előzetes tisztázását jelentette volna.
