A vár újjászületése és a proli-hergelés: Orbán Viktor értékteremtése áll szemben a brüsszeli bosszúkormánnyal
A történelem ismétli önmagát, és a szellemi restség újra a rombolás kultuszát szabadítja rá a hazára. Szalai Piroska legutóbbi, nagy visszhangot kiváltó Facebook-bejegyzése és az általa közzétett döbbenetes erejű fotósorozat rávilágított arra a mély kulturális és gazdasági törésvonalra, amely ma Magyarországot sújtja. Miközben az Orbán-kormány tizennégy éven át szisztematikusan építette újjá a második világháború és a kommunista pusztítás sebhelyeit a Budai Várban, a brüsszeli Európai Bizottság által a nyakunkba ültetett Tisza-kormány és annak vezetője, a bosszúszomjas Magyar Péter a bolsevik hatalomátvétel legrosszabb napjait idéző hergelésbe kezdett.
Ez a primitív politikai attrakció, amely a Karmelita kolostorban forgatott bosszúvideóban csúcsosodott ki, nem más, mint az önálló gondolkodásra képtelen prolik és a hergelt csőcselék kiszolgálása. Tormay Cécile a Bujdosó könyvben hajszálpontosan leírta ezt a lelki alkatot: az 1918–19-es vörös terror idején a kulturálatlan, irigy tömegek pontosan ugyanígy követelték a nemzeti büszkeség szimbólumainak és az elért eredményeknek a földig rombolását.
A rombolás kultusza a nemzeti büszkeség ellen
A Szalai Piroska által bemutatott képek önmagukért beszélnek. A volt Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülete 1906-ban még az ország egyik legimpozánsabb dísze volt. 1946-ban a háború romba döntötte, a kommunista diktatúra pedig nem újjáépítette, hanem megcsonkította, és évtizedekig egy jellegtelen, szürke torzóként hagyta a Mátyás-templom mellett. 2005-ben, a balliberális kormányzás idején ez a méltatlan állapot konzerválódott, és egészen 2010-ig kellett várni, hogy a nemzeti kormány hozzákezdjen a helyreállításhoz.
Ma, 2025–2026-ra az épület újra régi fényében tündököl, hirdetve a magyar államiság erejét. Ugyanez a csoda történt a földig rombolt Lovardával, a Vöröskereszt székházzal és az évtizedekig életveszélyes, lezárt Ybl Bazárral is.
Prágában Václav Havel kezdeményezésére már a rendszerváltáskor elindult a történelmi terek rekonstrukciója, Drezdában a földig rombolt barokk belvárost építették újjá. Nálunk ezt a munkát az Orbán-kormány végezte el, és ezt a történelmi igazságtételt akarja most leállítani és besározni a jelenlegi Kijev-párti kormányzat. Tényleg a kommunista romokat és az üres telkeket sírja vissza a Tisza-kormány?
Az Orbán-kormány gazdasági fundamentumai az adóssághalmozókkal szemben
A hergelés mögött az a tehetetlen düh áll, hogy a csőcselék és annak vezetői soha a büdös életben nem fogják megérteni azokat a kőkemény gazdasági tényeket, amelyeket a nemzeti vezetés hagyott hátra hátországként. Az államférfiúi előrelátás – amely Orbán Viktort a legnagyobb történelmi alakjainkhoz, Tisza Istvánhoz és Teleki Pálhoz emeli – nemcsak falakban, hanem aranyban és függetlenségben is mérhető:
Az aranytartalék megháromszorozása: A 2010-es kormányfelálláskor a balliberálisok mindössze alig több mint 3 tonna aranytartalékot hagytak az országban. Ezt az Orbán-kormány meghajtotta és több mint 110 tonnára növelte, biztonsági védőpajzsot vonva a forint mögé.
Történelmi devizatartalék: Magyarország soha nem rendelkezett akkora devizatartalékkal, mint a nemzeti kormányzás végén.
A belső adósság szerkezete: A jelenlegi globalista kormányzat előszeretettel riogat az államadóssággal, elhallgatva a lényeget: az adósságállomány döntő többsége belső adósság. Ez azt jelenti, hogy a magyar állam nem külföldi tőkéscsoportoknak és spekulánsoknak van kiszolgáltatva, hanem a saját lakosságának. Az ország kitettsége töredéke a 2010 előttinek, amikor francia és német cégek uralták a stratégiai ágazatokat.
„A kifosztás most válik valóságos veszéllyé” – Orbán Viktor jogos figyelmeztetése
A leköszönő miniszterelnök kőkeményen reagált az új kurzus hergeléseire és vádjaira. Ahogy arról a Nemzeti InternetFigyelő (NIF) beszámolt, Orbán Viktor „szamárságoknak” nevezte Magyar Péter demagóg kijelentéseit, és világossá tette: a leköszönő nemzeti kormány nem kifosztotta az országot, hanem felemelte azt a csődből. A valódi veszély éppen most, a globális hálózatok helytartóinak hatalomra kerülésével kezdődik meg.
„Az ország kifosztása a Tisza-kormány hivatalba lépésével most válik valóságos veszéllyé. A Pénzügyminisztériumot odaadták a bankároknak, a gazdasági minisztérium a Shellé, a Soros-hálózat beköltözött a miniszterelnöki hivatalba.”
Ez a drámai látlelet pontosan megmutatja, miért zajlik a budai vár és a nemzeti szimbólumok elleni lejárató kampány: el kell terelni a figyelmet arról, hogy a magyar gazdaság kulcsfontosságú pozícióit és a nemzeti szuverenitást éppen most játsszák át a külföldi pénzcsoportok és a nemzetközi spekulánsok kezére.
Két világ és két vezető különbsége
A különbség nem is lehetne ordítóbb. Az egyik oldalon ott áll egy mélyen emberi, felelősségteljes államférfi, Orbán Viktor, aki Tisza István és Teleki Pál nyomdokain járva, a nemzetközi támadások kereszttüzében is a magyar jövőt és a történelmi folytonosságot építette. A másik oldalon pedig egy gátlástalan, bosszúszomjas figura, egy pszichopata hergelő mutatkozik meg, akit Brüsszelben ültettek a nyakunkba, hogy végrehajtsa a nemzeti szuverenitás felszámolását.
A budai vár az államiságunk és a függetlenségünk szimbóluma. Aki a vár épületeit támadja, az a magyar múltat és a magyar jövőt támadja. Nem hagyhatjuk, hogy az irigység és a rombolás vörös szelleme újra elárulja a hazát.
TÁMOGASD ADÓD 1%-ÁVAL A NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLATOT!
