60 milliárd euró az MNB széfjeiben – Magyar Péter megörökli, amit az Orbán-kormány felhalmozott
Történelmi rekordot döntött a Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka: április végére az állomány meghaladta a 60 milliárd eurót – ez mintegy 24 ezermilliárd forintnak felel meg. Ilyen magas szinten még soha nem állt a magyar jegybank nemzetközi tartalékállománya. Az új Tisza-kormány példátlan pénzügyi pufferral veszi át az ország irányítását.
60,6 milliárd euró – és ez rekord
Az MNB előzetes adatai szerint a nemzetközi tartalékok összege április végén 60,6 milliárd eurót tett ki, szemben a március végi 58,7 milliárd euróval. Egyetlen hónap alatt közel 2 milliárd euróval – nagyjából 790 milliárd forinttal – nőtt az állomány. Éves összevetésben a növekedés még látványosabb: egy évvel korábban, 2025 áprilisában még 45,8 milliárd euró körül mozgott a tartalék, vagyis tizenkét hónap alatt csaknem egyharmadával emelkedett.
Az emelkedés üteme az év eleje óta különösen gyors volt. 2025 decemberében az állomány még 50 milliárd euró alatt volt – négy hónap alatt tehát több mint 10 milliárd euróval nőtt a tartalék.
Mi áll a növekedés mögött?
A Világgazdaság forrása szerint több tényező együttes hatása hozta létre ezt az eredményt. Az egyik legfontosabb az év eleji devizakötvény-kibocsátás volt, amelynek keretében az Államadósság Kezelő Központ jelentős összegű külföldi forrást vont be a piacról. Emellett az arany világpiaci árának korábbi emelkedése is számottevően növelte a jegybank aranytartalékának forintban mért értékét – még akkor is, ha áprilisban már kisebb korrekció látszott az arany árfolyamában.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A magas devizatartalék pénzügyi stabilitási szempontból kulcsfontosságú. Javítja az ország külső finanszírozási megítélését, erősíti a befektetői bizalmat, és nagyobb mozgásteret biztosít a jegybanknak egy esetleges piaci sokk vagy forintgyengülés kezelésére – különösen fontos ez egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi pénzpiacokat geopolitikai és kamatkörnyezeti bizonytalanságok egyaránt terhelik.
A piac figyelme most arra irányul, hogy az új magyar kormány képes lesz-e megállapodni Brüsszellel a befagyasztott uniós forrásokról. Ha ezek a pénzek megérkeznek Magyarországra, az újabb jelentős devizabeáramlást jelenthet, ami a következő hónapokban tovább növelheti az MNB tartalékait.
Az állampapírpiac is erős – a tőzsde viszont veszített
A Világgazdaság adatai szerint a háztartások és nonprofit szereplők márciusban további 220 milliárd forinttal növelték állampapír-állományukat. A geopolitikai feszültségek – köztük az amerikai-iráni konfliktus – ugyanakkor erősen átrendezték a megtakarítási piacot: a magyar kisbefektetők látványosan menekültek a kockázatosabb részvényektől, és a biztonságosabb állampapírok felé fordultak. A Budapesti Értéktőzsdén ezzel párhuzamosan komoly vagyonvesztés következett be: a tőzsdei részvények piaci értéke egyetlen hónap alatt közel 1260 milliárd forinttal csökkent.
A NIF megjegyzése:
Az adatok önmagukért beszélnek: Magyar Péter és a Tisza-kormány egy gondosan felépített, rekordszintű pénzügyi tartalékot örököl. Ezt az eredményt az Orbán-kormány gazdaságpolitikája hozta létre – ezt a tényt sem a Világgazdaság, sem más mainstream gazdasági lap nem szokta különösebben hangsúlyozni. A kérdés az, hogy az új kormány mit kezd ezzel a mozgástérrel – és mennyi ideig tart, amíg eldől, hogy a tartalék valóban puffer marad, vagy elköltik.
Szerző: Bős Zoltán
Kiemelt kép: illusztráció / aranyrudak az MNB páncéltermében / archív / Fotó: MTI
#MNB #Devizatartalék #Rekord #MagyarPéter #TiszaKormány #OrbánKormány #Gazdaság #NIF























