A politikai amnézia csúcsa: Magyar Péter miniszternek kérte fel azt a Vitézyt, akit korábban „fideszes hekknek” nevezett
Nincs mit szépíteni ezen: valóban az élet – és a gátlástalanság – a legjobb forgatókönyvíró. Alig két év telt el azóta, hogy Magyar Péter még a „Fidesz hekkjeként” gúnyolta Vitézy Dávidot, ma pedig már miniszteri bársonyszéket kínál neki.
Úgy látszik, a Tisza Párt elnökénél az elvek csak addig tartanak, amíg a Facebook-posztot megírja.
Emlékeztető a rövid emlékezetűeknek
Pénteken robbant a hír: Magyar Péter bejelentette, hogy Vitézy Dávidot kérte fel közlekedési és beruházási miniszternek az alakuló kormányában. Emellett közölte, hogy a Szociális- és Családügyi Minisztériumot dr. Kátai-Németh Vilmos vezeti majd. Míg a balliberális média a „szakértői kormányzás” diadaláról harsog, érdemes felidézni, mit is gondolt Magyar Péter a saját jelöltjéről alig huszonnégy hónappal ezelőtt.
Mandula Viktor újságíró hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán arra a döbbenetes pálfordulásra, amit Magyar produkált. 2024 áprilisában még magabiztosan jelentette ki:
„Vitézy Dávid a Fidesz hekkje, mindenki tudja, hogy hozzájuk tartozik.”
Sőt, a főpolgármester-választás hajrájában, Szentkirályi Alexandra visszalépése után gúnyosan csak annyit mondott:
„VV Szandi kiesett, és ketten maradtak a villában”
– utalva arra, hogy Vitézy és Karácsony között nem tud választani, mert szerinte mindketten rossz jelöltek.
Elvtelen alkuk és parádés műsor
Eltelt két év, és eljött 2026. április 24-e, amikor a „rossz jelöltből” és a „fideszes hekkből” hirtelen miniszterjelölt lett.
Ez a lépés nemcsak a választók arculcsapása, hanem annak a bizonyítéka, hogy Magyar Péter politikai túlélése érdekében bármilyen korábbi szavát képes lenyelni.
Mandula Viktor találóan jegyezte meg:
„Továbbra is parádés a műsor, de megérdemel minden ilyen pofont Magyartól az áruló, elvtelen baloldali-liberális brancs.”
A NIF szerint ez a történet nem Vitézyről szól, hanem arról a gátlástalan hatalomtechnikai játékról, ahol a tegnapi árulás ma már erény, és ahol a szavaknak annyi súlya sincs, mint a tiszai habnak.
Hogy Vitézy Dávid miért vállalja el a felkérést attól az embertől, aki korábban nyilvánosan alázta meg, az már egy másik kérdés. Egy dolog azonban biztos: a nemzeti oldal számára ez a bohózat csak megerősíti, hogy a „rendszerváltók” köreiben az elvek és a következetesség ismeretlen fogalmak.
