Brüsszel bemutatta a kártyáit: Jørgensen energiaügyi biztos kimondta, amit Magyarország régóta sejt
Jørgensen elárulta a tervet: 2028-ig vége a magyar olajmentességnek
Dan Jørgensen, az Európai Unió energiaügyi biztosa a brüsszeli energiaügyi miniszteri tanács előtt tegnap olyan kijelentéseket tett, amelyek végre lerántatják a leplet Brüsszel valódi szándékairól. Nem a Barátság kőolajvezeték megmentésén dolgoznak – hanem azon, hogy Magyarország minél előbb mondjon le az orosz olajról. Szijjártó Péter szerint ez példátlan nyomásgyakorlás, és Brüsszel összekacsint Kijevvel.
Amit Jørgensen kimondott – és ami mögötte van
A tegnapi brüsszeli energiaügyi miniszteri tanácson Dan Jørgensen energiaügyi biztos két dolgot közölt. Egyrészt: az Európai Bizottság ütemtervet vár Ukrajnától a Barátság kőolajvezeték helyreállítására. Másrészt – és ez a lényeg – azonnal hozzátette: „A jövőben nem akarunk energiát vásárolni Oroszországtól. Minden országnak fel kell készülnie erre a helyzetre.”
Jørgensen elutasította a magyar kormány szankciólazításra vonatkozó javaslatát, és – ahogy a Portfolio összefoglalója is megírta – védelmébe vette az ukrán felet. Az EU 2028-as teljes orosz energiaimport-leállítási terve keretében a Magyarországnak és Szlovákiának korábban kiharcolt mentességek elvi szinten már most is kifutóban vannak.
A Barátság-vezeték ügye – ahogy Szijjártó látja
Szijjártó Péter a tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatón elmondta: Magyarország közel ötven napja ukrán olajblokád alatt áll, és az uniós tanácsülésen példátlan nyomásgyakorlás és német fenyegetés is elhangzott a magyar álláspont miatt. A miniszter szerint a Barátság kőolajvezeték alkalmas a szállításra – ezt az ukrán rendszer-üzemeltető saját munkatársai is jelezték a Molnak –, így a blokád kizárólag politikai döntés eredménye.
Szijjártó rámutatott: az ukrán fél egymásnak ellentmondó magyarázatokat adott – először háromnapos késedelemről volt szó, majd néhány napról, később egy hónapról, az ukrán külügyminiszter pedig már 42 napos határidőt említett a tanácsülésen. Ez az ellentmondásosság önmagában is leleplez mindent.
Kiszivárgott egy hangfelvétel is, amelyen egy uniós tisztviselő arról beszél: Brüsszel egyáltalán nem kíván nyomást gyakorolni Ukrajnára a vezeték újranyitása érdekében. Ez azt jelenti, hogy az ütemterv-kérés Kijevtől puszta látszat – a valódi brüsszeli szándék az orosz olaj fokozatos, végleges kiszorítása.
Brüsszel és Kijev összekacsint – Szijjártó szerint
Az Indexen megjelent összefoglaló szerint Szijjártó nyíltan kimondta:
Brüsszel összejátszik Kijevvel. Az Európai Bizottság több mint tíz napig nem válaszolt a magyar és szlovák kormány közös tiltakozó levelére, majd amikor mégis reagált, nem állt ki a két ország mellett az ukrán zsarolással szemben.
Zelenszkij eközben személyesen döntött: nem akarja újraindítani a Barátság kőolajvezetéket, mert szerinte az orosz olaj szállítása politikai engedmény lenne Moszkvának. A helyszíni vizsgálatot sem magyar, sem szlovák, sem uniós szakértők nem végezhetik el – Kijev „hadititokra” és „biztonsági kockázatra” hivatkozik.
Mit épít közben Magyarország?
Miközben Brüsszel és Kijev húzza az időt, Magyarország cselekvésre kényszerült. Szijjártó bejelentette: Magyarország és Szlovákia új kőolajvezetéket épít a pozsonyi és a százhalombattai finomító összekötésére. Ez hosszabb távon csökkenti a kiszolgáltatottságot – de nem oldja meg az azonnali problémát.
Szijjártó a helyzetet tömören foglalta össze: „Az ukránok pénze korábban fogy el, mint a mi kőolajunk.” A 86 napnyi tartalékkal rendelkező Magyarország nem enged – és Jørgensen szavai után most már pontosan tudja, mi ellen harcol: nem csupán az ukrán zsarolás, hanem a brüsszeli energiastratégia ellen is.
Szerző: Bős Zoltán
Kiemelt képen: Dan Jørgensen dán energiaügyi biztos
#DanJørgensen #BarátságKőolajvezeték #OroszOlaj #2028 #Brüsszel #Magyarország #SzijjártóPéter #Energiapolitika #NemEngedünk
