Japán is elutasította Ursula von der Leyent, nem adják a befagyasztott orosz vagyont Ukrajnának

A G7-ek pénzügyminisztereinek hétfői találkozóján Japán világossá tette: nem tudja felhasználni az országában befagyasztott, mintegy harmincmilliárd dollárnyi orosz vagyont Ukrajna hitelének biztosítására – közölte a Politiconak két, az egyeztetések részleteit ismerő európai diplomata.

Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy az uniós országok a december 18-i csúcstalálkozóig megállapodjanak az akár 210 milliárd eurónyi befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásának mechanizmusáról.

A megegyezést azonban Belgium blokkolja, attól tartva, hogy ha Oroszország jogi úton próbálná visszaszerezni vagyonát, akkor éppen Belgiumra hárulna a teljes összeg megtérítése. Brüsszel egyik feltétele ezért az, hogy az Európai Unión kívüli G7-es országok is vegyenek részt a programban, akik szintén hitelt adhatnak Ukrajnának a saját területükön befagyasztott orosz vagyonból. A belga miniszterelnök, Bart De Wever szerint a szélesebb körű szövetségesi részvétel csökkentené annak kockázatát, hogy Oroszország kifejezetten Belgium ellen lépjen fel megtorlásként.

Az Egyesült Államok és Japán azonban elutasította az EU-s sémához való csatlakozást, így az Európai Unió egyedül maradt Ukrajna pénzügyi szükségleteinek kezelésében. Az egyeztetésen az amerikai fél közölte: csökkenti Ukrajna támogatását, miután kifizették a G7-ek által 2024-ben jóváhagyott hitelcsomag utolsó részleteit — mondta a lapnak egy európai diplomata.

A találkozó után a G7-ek pénzügyminiszterei közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben hangsúlyozták: „továbbra is közösen dolgoznak egy széles körű finanszírozási opciókat felvonultató terv kidolgozásán Ukrajna támogatása érdekében, beleértve a joghatóságukban befagyasztott orosz állami vagyon teljes értékének esetleges felhasználását egészen addig, amíg Oroszország ki nem fizeti a jóvátételt”.

A dokumentum ugyanakkor leszögezi, hogy minden intézkedésnek „összhangban kell maradnia a nemzeti jogi keretekkel”.

A japán pénzügyminiszter, Satsuki Katayama a jogi korlátokra hivatkozva utasította el az orosz vagyon felhasználásának lehetőségét — közölte egy európai diplomata.

Több tisztviselő azonban megjegyezte:

Japán álláspontja valójában az Egyesült Államok hozzáállásához igazodik, amely szintén nem kívánja a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna érdekében történő felhasználását. Tokió ugyanis nem akar szembemenni kulcsfontosságú szövetségesének döntésével.

Patthelyzet

Donald Trump amerikai elnök korábban jelezte, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával tárgyalásokra kényszerítené Vlagyimir Putyint.

Ahelyett, hogy közvetlenül Ukrajnának utalnák át a pénzt, Washington azt javasolja: az orosz vagyon egy részét adják vissza Oroszországnak, a fennmaradó részt pedig fordítsák amerikai beruházások finanszírozására Ukrajnában.

Mindezek ellenére Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke továbbra is támogatja a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna javára történő felhasználását.

Úgy véli, „minél tovább folytatja Putyin a háborút, ontja a vért és rombolja Ukrajna infrastruktúráját, annál magasabb lesz az ára Oroszország számára”.

A történet következő fontos fejleménye várhatóan jövő pénteken következik be, amikor az uniós kezdeményezést támogató brit miniszterelnök, Keir Starmer megbeszélést folytat az ötletet ellenző Bart De Weverrel.

Kertész Ákos – hirado.hu

Kiemelt kép: Isiba Sigeru japán kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Anadolu Agency pool/David Mareuil)