Lengyelországban is kudarcot vallott a választás manipulálásával próbálkozó Bajnai-kör

Szoros eredményt hozott a lengyel elnökválasztás: a konzervatív jelölt, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatta Karol Nawrocki a szavazatok 50,89 százalékát szerezte meg a vasárnapi voksoláson, így maga mögé utasította Rafal Trzaskowskit, a Donald Tusk-féle Polgári Platform jelöltjét. A konzervatív induló győzelmének értékét növeli, hogy az elnökválasztást sajtóhírek és hivatalos beszámolók szerint külföldről, jogsértő módon próbálták befolyásolni – ráadásul az információk éppen azokra a szereplőkre utalnak, amelyek a 2022-es magyar országgyűlési választásokat is manipulálni próbálták.

Titokzatos profilok

A választás befolyásolásáról szóló hírek nyomán Lengyelországban botrány robbant ki. Ennek középpontjában két, szinte ismeretlen Facebook-oldal állt. Ezek a választás első fordulója, vagyis a május 18. előtti hetekben nagy összegért hirdettek politikai tartalmakat Lengyelországban. Bár a hirdetések látszólag átlagemberek véleményét mutatták be, azok valójában éles támadások voltak a konzervatív és jobboldali elnökjelöltek ellen, miközben a baloldali Polgári Platform aspiránsát méltatták.

Beszédes, hogy a lengyel kibervédelmi hatóság, a NASK adatai szerint az említett profilok egyetlen hét alatt több pénzt költöttek politikai reklámokra, mint bármelyik hivatalos kampánycsapat, miközben nem szerepeltek a kampánypénzügyi nyilvántartásokban. A lengyel belbiztonsági szolgálat vizsgálatot indított a kampány mögötti források kapcsán. A gyanú szerint nemcsak külföldi finanszírozás történt, hanem szándékos dezinformációs kampány is zajlott.

Klónok támadása

A művelet mögött az Akcja Demokracja nevű civil szervezet aktivistái, valamint a bécsi székhelyű Estratos Digital GmbH állhattak. Kezdjük előbbivel! A lengyel Radio Maryja katolikus rádió hírportálja szerint az Akcja Demokracja tűnt fel Trzaskowski kampányvideóinak finanszírozójaként. A szervezetről azt kell tudni, hogy 2023-as pénzügyi beszámolója szerint támogatást kaptak az Open Society Foundationstől – vagyis Soros György alapítványbirodalmának zászlóshajójától –, valamint a Korányi Dávid-féle Action for Democracy (A4D) nevű szervezettől is. Korányi annak idején államtitkár volt a Bajnai Gordon vezette szocialista kormányban.

Az Estratos egy politikai kampányokra specializálódott bécsi vállalkozás, amely saját meghatározása szerint progresszív politikai szereplőket és civil szervezeteket támogat adatalapú kampányokkal, online mozgósítással és mikroadomány-gyűjtéssel. Ez utóbbira elsősorban a Lunda nevű felületet használják. Az Estratos a Bajnai Gordon nevével fémjelzett DatAdat-cégcsoport fontos eleme, amit jelez, hogy korábban DatAdat GmbH-nak hívták. Vezetését pedig Bajnai emberei végzik: Szigetvári Viktor és Ficsor Ádám. Szigetvári Bajnai kabinetfőnöke volt, Ficsor pedig titokminiszterként szolgált a Bajnai-kormányban.

Érdemes felidézni, hogy az Action for Democracy és a datadatos kör egyszer már dolgozott együtt. A legutóbbi magyar országgyűlési választások idején mintegy négymilliárd forintnyi külföldi támogatás érkezett a hazai baloldalhoz a jobboldali kormány leváltásának céljával. Ebből hárommilliárd forint az Action for Democracyn keresztül gurult – dollárban – Magyarországra. A forrás nagyobbik részéről kiderült, hogy Soros Györgytől származhatott, és jórészt a DatAdat-cégcsoportnál kötött ki.

Magyar szálak

Érdemes arra is kitérni, hogy az Estratos Magyar Péter környezetében is megjelent. 2023. február 29-én regisztrálták a Talpramagyarok.hu oldalt – azt a honlapot, amely Magyar Péter, akkor még párt nélküli közéleti szereplő közösségét, egyesületét mutatta be. Az oldal adatvédelmi tájékoztatójában adatkezelőként szerepelt az Estratos és adománygyűjtő felülete, a Lunda is. Miután lapunk beszámolt a DatAdat-csoport megjelenéséről Magyar mögött, az adatvédelmi tájékoztatót módosították: az Estratos és a Lunda nevét eltávolították a dokumentumból, Magyar Péter pedig hajmeresztő magyarázattal szolgált az esetre.

Magyar Nemzet