Elhunyt 2006 hőse, Horváth György
Elhunyt Horváth György, akit a 2006. október 23-i tüntetések Deák téri tankvezetőjeként ismert meg az ország. A tank „elkötésének” videója bejárta a világsajtót, a CNN-től a BBC-ig mindenhol címlapon volt a történet. Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján lezajlott események ugyanúgy a kommunista hatalom, a Gyurcsány vezette kormány elleni tiltakozást fejezték ki, mint ’56-ban, a tank elkötése ezért vált elsöprő erejű jelképpé.
Horváth György nem érezte magát hősnek, de az ötvenhatosok elismerésének örült a legjobban: „Voltak, akik azt mondták, egészen lázba jöttek, amikor látták a felvételt, mert olyan volt, mintha tíz percre újraéledne a történelem. És tényleg ilyen volt.”
Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, 2006-os zárkatársa a Facebookon búcsúzott barátjától. Bejegyzésében felidézte, hogy Horváth György a Fejér megyei Seregélyesen nőtt fel, ott érte 15 évesen az 1956-os forradalom, amely mély benyomást tett rá. Végzettsége szerint televízió- és rádióműszerész. 1959 és 1962 között 26 hónapot szolgált a Magyar Honvédségben, mint harckocsizó, itt képezték ki T–34-es tank vezetésére. 1971-ben került szembe végleg a rendszerrel, amikor bátyja, aki a Tolna Megyei TSZ főkönyvelője volt, gyanús körülmények között elhunyt (hivatalosan öngyilkos lett). Ezt követően Horváth már nem rejtette véka alá véleményét, amiért a ’80-as években egy fontos külföldi út előtt bevonták az útlevelét. A rendszerváltást követően belépett több nemzeti radikális mozgalomba is a ’90-es években.
„Szerény, megtört öregúr érkezik a gyűjtőcellába, kötéssel a fején. Nem megy körbe, csak halkan köszön, és leül. »Hát maga mit csinált?« – kérdezem már-már unottan, mire maga elé meredve, halkan felel: »Én vagyok a harckocsivezető.«Többen felugrunk. Hát igaz? Tényleg megtörtént? Odaugrom, megölelem. Csak később veszem észre, hogy torkomat marja a könnygáz, köhögök tőle, ugyanis a ruháját teljesen átitta a tank küzdőterébe minden nyíláson befújt szer. Odaadom pulóveremet, s kérem a fogdaőröket, engedjék szerencsétlent lezuhanyozni. Nem lehet. A fojtogató szagú ruha előnye viszont, hogy nem vizsgálták át ruháját, így be tudott hozni egy golyóstollat. Telefonszámát is megadja némi beszélgetés után.” Így kezdődött a barátságunk, mely haláláig tartott, mindig számíthattam rá
2006. október 23-a miatt eleinte csoportosan és felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsították, de ez alaptalan vádnak bizonyult, hiszen nem is akart ártani, csak erőt demonstrálni. Végül közúti közlekedés veszélyeztetése, jármű önkényes elvétele és kétrendbeli rongálás miatt első fokon másfél évi börtönnel sújtották négy évre felfüggesztve. Még a jogosítványát is bevonták egy időre, mintha csak annak köszönhetően tudta volna vezetni a T–34-est, s majd vezetői engedély hiányában máskor nem fogja… Másodfokon a szabadságvesztést egy év négy hónapra (két évre felfüggesztve) mérsékelték, és mellőzték a járművezetéstől való eltiltást. 470 ezer forintos kártérítésre is kötelezték, az összeget a Magyar Gárda Tolna megyei kapitánya kezdeményezésére a vele rokonszenvezők összeadták. Horváth György azt mondta, nem tudja, miből fizette volna egyébként, mert 80 ezer forint volt a nyugdíja.
Mementó 2006 emlékmű
