Orbán Viktor: Magunkat legalább mentsük meg, ha már a világot nem lehet
Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT). Mint ismert: a MÁÉRT a határon túli magyarság és a magyarországi politikai erők konzultatív, ugyanakkor intézményes keretek között működő szervezete.
Orbán Viktor beszéde elején megemlékezett Potápi Árpád János volt nemzetpolitikai államtitkár haláláról. „Szebb a világ velünk, mint nélkülünk” – idézte a miniszterelnök az államtitkárt.
A miniszterelnök ezután beszédében hangsúlyozta:
az elmúlt évek a magyar kül- és nemzetpolitika legmozgalmasabb évei voltak.
„Egy erős anyaország képes lehet arra, hogy ha a világ egyszer úgy fordul, hogy kedvező lehetőségeket tár fel előttünk, akkor ne készületlenül és erőtlenül álljunk, hanem az erőnket felhasználva meg tudjuk vetni a lábunkat, és egy számunkra természetesebb módon tudjunk újrarendezni a világot (…) a legfontosabb a remény életben tartása” – fogalmazott.
Kiemelte:
2010 óta 1374 milliárd forintot költött a kormány nemzetpolitikai intézkedésekre.
Ez évente 100 milliárdot jelent, ami a korábbi kormányok erre fordított összegeinek a tízszeresét jelenti. Ez ugyanis 2009-ig 9,1 milliárd forint volt.
„A világ szétcsúszóban van, és egy szétcsúszott világban nagyon fontos, hogy magunkat meg tudjuk erősíteni” – szögezte le a miniszterelnök, aki szerint nem bonyolult dolog magyarnak lenni, csak bele kell nőni.
Magunkat legalább mentsük meg, ha már a világot nem lehet”
– tette hozzá.
Orbán Viktor szerint Magyarország külpolitikai mozgástere jelentősen bővült az elmúlt néhány évben, a 2024-es év pedig hazánk számára egy diplomáciailag rendkívül zsúfolt év volt. Mint a kormányfő fogalmazott: „Kishitűek voltunk, nem gondoltuk, hogy ilyen ajtók nyílnak meg. Óriási lehetőségek nyíltak meg előttünk.”
A miniszterelnök kifejtette: összegezve tehát, a 2024-es esztendőben az amerikai- és európai parlamenti választásokkal, a kitartó diplomáciai munkával és a patrióta erők megerősödésével Magyarország sokkal kedvezőbb nemzetközi helyzetben találja magát, mint korábban.
A kormányfő beszédében az európai gazdasági versenyképesség kérdése is terítékre került, amely kapcsán rávilágított:
ha az Európai Unió ma az USA egyik tagállama lenne, akkor mi lennénk a harmadik legszegényebb tagállam.
„Egy saját utat kell találnunk. Ebben a pillanatban ugyanis Európa nem képes arra, hogy olyan stratégiát alakítson ki, amelyikkel helyreállítja saját versenyképességét. Ha nem lépünk sürgősen, talán behozhatatlanul lemaradunk” – húzta alá.
Az EU-csúcs kapcsán pedig megjegyezte: sok mindennel foglalkoznak az európai vezetők a brüsszeli buborékukban, csak az unió gazdasági versenyképességének fokozásával nem. Itt, Budapesten viszont feladatot szabtak,
és tettek egy utolsó kísérletet az európai versenyképesség megmentése irányába.
Mint mondta: hat hónapon belül döntéseket kell hoznunk e téren, különben menthetetlenül leszakadunk. „Akkor viszont nincs mire várnunk (…) itt az ideje, hogy olyan szavakkal barátkozzunk meg, mint a gazdasági semlegesség vagy a gazdasági önérdek. A saját utunkat kell járni, és nem a Nyugatot kell másolni” – magyarázta.
Orbán Viktor hozzátette:
sikeres, erőteljes magyar gazdaságpolitikai nélkül pedig erős nemzetpolitikai sikerek sincsenek. Így tehát
új magyar gazdaságpolitikára van szükség!”
– szögezte le.
Az amerikai választási eredmények kapcsán Orbán úgy fogalmazott, hogy Donald Trump személyében egy fontos harcostársat kaptunk – háború és béke, migráció vagy akár genderkérdésekben is. „A másik nyereség, hogy valószínűleg tudunk kötni egy USA-Magyarország megállapodást, amelyben olyan intézkedések is helyt kapnak majd, hogy ne legyen kettős adóztatás” – mondta a kormányfő.
Bízom abban, hogy tető alá tudunk hozni egy olyan megállapodást, amelyben kijavítjuk és rendezzük a múltban elrontott ügyeket, és erős gazdasági együttműködést tudunk majd kialakítani.
Olyan előnyöket is remélünk ettől, amelyek nem maradnak meg a nagypolitika diplomáciai dimenzióiban, hanem a magyar emberek és családok számára is érezhetők lesznek majd” – jegyezte meg.
Orbán Viktor szerint megérte kitartanunk a republikánusok támogatása, a béke szorgalmazása és a migráció elleni fellépés mellett. Illetve megérte kitartanunk Magyarország új külpolitikai irányvonala mellett is.
A kormányfő ezután bejelentette:
a román miniszterelnök hamarosan hazánkba látogat.
„Idejét sem tudom, mikor volt ilyen utoljára” – fogalmazott ennek kapcsán, hozzátéve, hogy a két ország kapcsolatának javulását reméli a találkozótól.
A miniszterelnök beszélt a szlovákiai helyzetről is, mint mondta, olyan – korábban még abszurdnak tűnő – helyzet állt elő, hogy a szlovák állami szuverenitás legelkötelezettebb képviselői a felvidéki magyarok lettek. Megjegyezte azt is, hogy az új Fico-kormány ebben a kérdésben erős támogatója a magyar kormánynak.
Ezután a szlovén kapcsolatokról is szót ejtett: ebben a viszonyban a kormányfő javulást remél, valamint a korábbi – mostaninál kedvezőbb – állapotok visszatérését várja. Ausztria kapcsán kifejtette: az osztrákoknál új helyzet van, ugyanis a választást megnyerő párt helyett a második pártot kérték fel a kormányalakításra,
mégsem jelentek meg NATO-csapatok diktatúrát kiáltva”.
A két ország kapcsolatát alapvetően kiegyensúlyozottnak ítélte meg a miniszterelnök.
A szerb-magyar kapcsolatokat illetően arról beszélt, hogy azok folyamatosan javulnak – ezért pedig Pásztor Istvánnak, és a pártot halála után átvevő fiának is köszönetet mondott a kormányfő. Mint fogalmazott: a két ország kormánya elkötelezett abban, hogy biztonsági és katonai kérdésekben is együttműködést alakítson ki.
Az orosz-ukrán kérdésről elmondta, hogy ez jelenleg Európa egyik fő kérdése.
„Valószínűleg régen nem éltünk már át olyan veszélyes időszakot, mint az előttünk álló két hónap. Januárban lép kormányra az új amerikai elnök, kívánjuk, hogy jusson is el odáig”
– mondta a miniszterelnök.
Hozzátette: január 20-ig viszont még az előző amerikai adminisztráció dönt, és mint ilyen, előfordulhat, hogy a Biden-kabinet végül úgy dönt, hogy még most kell megadni minden támogatást Ukrajnának a harcok folytatásához, amit csak lehet.
Ha ez így lesz, az a háborúba való bevonódás egy új szintje lesz”
– húzta alá.
„Szeretnék megnyugtató dolgokat mondani, de nem tudok” – fogalmazott Orbán Viktor, szerinte ugyanis jelenleg mindenki retteg attól, vajon milyen válaszcsapást ad majd Oroszország az amerikai rakéták használatára. Hozzátette: abban azonban biztos, hogy Magyarország ebben a bizonytalan helyzetben biztonságban van.
A kormányfő Ukrajna kapcsán azt is hangsúlyozta, hogy addig nem léphet közelebb az unióhoz, amíg bizonyos lépéseket nem hajt végre a magyar kisebbségek védelme érdekében. „Ennek a magyar kormány is mindenképpen érvényt fog szerezni” – húzta alá.
A miniszterelnök azzal zárta beszédét,
hogy az ellenfeleink az első világháború után úgy döntöttek, Magyarország legyen kicsi és szegény, ők 2010 után azonban azon dolgoznak, hogy Magyarország legyen nagy és gazdag.
Mandiner
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Kiemelt képen: Orbán Viktor miniszterelnök a MÁÉRT rendezvényen nyitóbeszédet tart / Fotó: printscreen