Ugyanaz történt tegnap a focipályán, mint ami az EP-ben szokott – kellett a bírói segítség a németeknek
Meglehetősen furcsa győzelmet aratott a német labdarúgó válogatott Stuttgartban a nemzeti tizenegyünkkel szemben. A meccset figyelve az volt az ember érzése, hogy a németek nem 11 emberrel fociznak.
Televíziós kommentátoraink igencsak visszafogottan véleményezték a mérkőzést, azonban Szoboszlai Dominik rendkívül intelligensen nyilvánult meg az első németek által szerzett góllal kapcsolatban. Ő valahogy úgy fogalmazott, hogy inkább nem mond semmit, mert abból még gond lehetne. Ugyanakkor a nagymellényű Ilkay Gündogan szerint – aki ellökte Willi Orbánt az első német gól előtt – „a Premier League-ben a földön fetrengve röhögnének, ha egy ilyen esetet lefújna a bíró”. Hát persze… Azonban én, aki magánszemélyként olyan véleményt fogalmazhatok meg, amilyet akarok, igenis leírom: ez a magyar válogatott kifejezetten jól játszott, és a németek nem győztek volna, ha a VAR szobában és a pályán nem segítik őket a hollandusok, akik kétszer is döntő módon ítélkeztek ellenünk, a több apróbb „téves” ítéletről nem is szólva. Először a szabálytalan első gólnál, azután pedig annál a kezezésnél, ahol 11-est kellett volna adniuk. De, mit is várjunk a holland VAR bíróktól meg a szintén holland Danny Makkelie játékvezetőtől? Ugyanazt, amit az Európai Unióban Hollandiától. Hogy ebben a mérkőzésben nem volt benne a politika? Dehogynem, méghozzá nyakig. Másról sem szólt az egész. A németeknek nyerniük kellett, ez el volt döntve. Számunkra ugyan csekély vigasz, de semmiképpen sem nekünk van szégyenkeznivalónk. Inkább a németeknek, akiknek a győzelemhez ellenünk bírói segédletre volt szükségük.
Azt hiszem nem csak nekem az az érzésem, hogy ez az EB pontosan úgy működik, mint maga az Európai Unió. Egyáltalán lehet itt sportról beszélni, amikor például Oroszországot eleve kizárják már a selejtezők során az EB-ről? Nem, nem lehet. Ez nem a sportról szól kérem, hanem arról a pökhendiségről, ami az egyébként megpecsételt sorsú Európai Uniót – pláne az elkövetkezendő években, a muszlimtengerben feloldódó Nyugat-Európát – jellemzi, amihez nyugodtan odasorolhatjuk Nagy-Britanniát is. Nagymellény és felsőbbrendűségi tudat! Mellesleg Gündogan – aki már a nevéből ítélve is egy „tősgyökeres” német, egyéb külső jellemzőit itt nem is nevesítem hiszen attól a pillanattól kezdve rasszista vagyok – nyilatkozata is ezt bizonyítja. De nem baj, mert ők, akik most még németnek nevezik magukat egyszer csak egy Európai Kalifátus focibajnokságában fognak ébredni, amihez remélhetően nekünk magyaroknak semmi közünk nem lesz.
Nagyon sajnáltam Marco Rossit, aki tényleg egy kiváló szakvezető és szövetségi kapitány, aki szívvel-lélekkel tartja egyben a magyar válogatottat és aki ezért a csapatért mindent megtett és megtesz, amit szakemberként, sőt pszichiáterként megtehet. A játékosai nemhogy nem játszottak alárendelt szerepet egy egyébként valóban jó, de ugyanakkor öntelt német csapattal szemben – amelynek ebben a csoportban valójában mi okoztuk a legnagyobb fejtörést -, hanem bátran és szakmailag a legjobb tudásuk szerint álltak ki a németek ellen oly annyira, hogy bírói segédlet nélkül ez a meccs bizony döntetlenre futott volna. Ezt Rossi is pontosan tudja, aki mindössze annyit mondott, hogy a játékvezető volt a legrosszabb a pályán. Én viszont azt mondom, hogy játékvezető csak azt teljesítette, amit elvártak tőle, viszont Marco Rossi most kapott egy kis politikai ízelítőt abból, milyen is Európában vagy inkább ebben a végtelenül romlott Európai Unióban magyarnak lenni. Azt hiszem szövetségi kapitányunk igazán mostanra vált lelkében is magyarrá.
Ami a szurkolóinkat illeti: le a kalappal előttük! Ők is látták, pontosan tudják, mi a helyzet. Kiállnak a szövetségi kapitány és a csapat mellett. Felemelő volt látni a mérkőzés után, hogyan ünnepli a szurkolótábor a jogosan szomorú hangulatba került válogatottat.
Lássuk be végre és nevezzük nevén a gyereket: ez a foci EB abszolút a politikáról szól, legalábbis velünk szemben. Ugyanúgy fekete bárányok vagyunk ezen a tornán, mint az Európai Unióban, ahol csak ellenségeink vannak. És ha ezt valaki nem veszi észre, vagy éppen csak legyint rá, az bizony keveset lát és még kevesebbet tud mind a történelemről, mind a politikai valóságról.
Kiemelt kép: Nemzeti Sport / Szabó Miklós
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Semmi esélye nem volt a magyar csapatnak a németek ellen! Már a svájci találkozónál kiderült a felkészületlenség és Rossi alkalmatlansága! Szoboszlai idáig vajmi keveset tett hozzá és ezt akarjátok sikerként elkönyvelni! Persze úgy, hogy a németeket kell ócsárolni a játékvezetővel együtt! Eljön egyszer az is, hogy bele mertek nézni a tükörbe? Hogy a hazai nemzeti bajnokságok szintje e bányászbéka segge alatt van, hogy már kölyökcsapat szinten folyik a csalás és nincs sehol számonkérés, hogy az MLSZ a legnagyobb ellensége a hazai focinak, idáig mikor fogtok eljutni nagyon nem kedves firkászok? A duma, a magyarázkodás az működik, de teljesítmény sehol! Három, négy nemzetközi szintű játékosunk van, ami nagyon kevés 11 ellen! És ha már EU! A magyar állampolgárok nem szavazták meg a belépést sem oda, sem a NATO-ba!